Egy elhanyagolt, készületlen, létszámgondokkal küzdő szociális intézményrendszerre zúdul rá a járvány – ezt tartják a legnagyobb bajnak az ágazat szakemberei.
A szociális szakemberek a járvány kitörésének első perceitől arra figyelmeztettek, hogy kiemelten veszélyeztetett az a nagyjából 90 ezer ember, aki a majdnem 1500 bentlakásos szociális intézmény valamelyikében él, de különösen figyelni kell a 944 idősotthon 55 ezernél is több lakójára, mert ezekben a zárt közösségekben rendkívül gyorsan terjed bármilyen fertőzés. Ehhez képest ezek az intézmények a járvány megjelenése után egy hónapig nem kaptak központi segítséget, a nem állami fenntartókon múlt, hogy hová került szájmaszk, kesztyű, fertőtlenítő.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tájékoztatása szerint intézményeikben március 8-án, a látogatási tilalom bevezetésekor a védekezéshez szükséges eszközök „maximum két hétre” voltak elegendőek. A készleteket fenntartói beszerzésekből pótolták. Az első központi ellátmányt április 9-én kapták meg a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság megyei igazgatóságain.
A nyilvánosságra került idősotthoni fertőzések ellenére a mostani helyzetet még mindig vihar előtti csendként jellemezte lapunknak a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének (SZTDSZ) elnöke. Migács Tibor állítja, ha minden otthon minden lakóját és dolgozóját szűrnék, az ismert eseteknél sokkal több fertőzés derülne ki. Most üt vissza szerinte, hogy az utóbbi évtizedek kormányai megfeledkeztek a szociális ágazatról, így most egy elhanyagolt, készületlen intézményrendszerre zúdul rá a járvány, ahol a dolgozói létszámot békésen kötögető nénik kiszolgálására határozták meg, holott 80 év feletti, sokszor magatehetetlen idősek, vagy „kóválygó” demensek ellátása a feladat.
– A kórházból az otthonba visszatérő idős emberek jelentik a legnagyobb veszélyt társaikra, csak az ő szűrésükkel lehet megállítani a járvány bejutását ezekbe az intézményekbe – hangsúlyozta a Miskolci Egyetem Szociális Munka Tanszékének vezetője. Kozma Judit a munka mellett tanuló hallgatóktól tudja, hogy a járvány első heteiben nem mindenhol voltak szigorú szabályok az ő fogadásukra. Az eddigi gyakorlat, hogy az egészségügy lepasszolja a problémát a szociális ágazatnak, nem megoldás – fogalmazott az egyetemi oktató.
A százszázalékos kihasználtsággal működő otthonokban nagyon nehéz a ma már minden ilyen helyen megkövetelt elkülönítő szobákat kialakítani, vagy bővíteni. Ahogy telik az idő, úgy lesz egyre könnyebb: mivel felvételi zárlat van, ha meghal valaki, az ő ágyát már erre a célra használják – mondta el több idősotthoni dolgozó. Csakhogy, különösen a régi épületekben ezekhez a szobákhoz sincs külön WC és fürdő, nehéz megoldani a teljes elzárást. A szociális területen dolgozók Facebook-csoportjaiban rengeteg bejegyzés követeli, hogy csak két negatív teszt után küldhesse vissza a kórház az intézetben élőket. A kormány azonban nem ezt teszi, hanem az otthonokat kötelezi a visszatérők zsilipelésére.
Kozma Judit elmondása szerint a helyzetet nehezíti, hogy a legtöbb intézmény 30-40 százalékos létszámhiánnyal működik. A létszámhiány miatt sokfelé már a bölcsődei dolgozók körében mérik fel, ki az, aki beállna egy bentlakásos szociális intézménybe.
