Szabad szemmel: A vírus remek fedősztori, hogy Orbán egy speciális puccsot hajtson végre

Publikálás dátuma
2020.04.14. 06:44

Európa hataloméhes embereinek egyfajta ajándék a dühöngő járvány.
The Toronto Star vezércikke kiemeli, hogy a Covid-19 veszélyeztetheti a jogokat, valamint a jólétet is, mert akadnak erős emberek, akik olyasmit próbálnak keresztülvinni a járványra hivatkozva, aminek semmi köze sincs az emberek életének megóvásához. A mintapéldányuk Orbán Viktor. Ezek a politikusok egyébként is ahhoz szoktak hozzá, hogy fenyegetéssel és erővel őrizzék meg, illetve növeljék hatalmukat. A fertőzés pedig kényelmes mentség számukra, hogy szétverjék az elégedetlenséget, elhallgattassák az ellenzéket, drákói törvényeket vezessenek be, felfüggesszék tevékenységük alkotmányos korlátait. Ily módon azután egyre kevésbé demokratikus irányban haladjanak. A magyar kormányfő elérte, hogy meghatározatlan időre teljhatalmat kapjon, minden parlamenti felügyelet nélkül. Bírálók már jóval a mostani bajok előtt figyelmeztettek, hogy Orbán rossz útra viszi országát. De immár ott tart, hogy tényleges diktatúrát hozzon létre. És messze nincs egyedül. A hatalomnak ez a fajta megragadása már annyira elterjedt, hogy gúnyneve is lett: koronavírus-puccsnak hívják.

Egypártrendszert építgetnek

Orbán és a lenygel Kaczynski a diktatúra szószólói, akik saját országukban felszámolják a demokráciát. Ez a véleménye a Neue Zürcher Zeitungban publikáló  Trieri Egyetem egyik professzorának, aki úgy látja, hogy a magyar és a lengyel kormány világért nem hagyna kihasználatlanul egyetlen válságot sem. Teljhatalmi törekvéseiket jobboldali értelmiségiek támogatják, odahaza és külföldön egyaránt. Markus Linden rámutat, hogy a magyar miniszterelnök megfosztotta jogkörétől az Országgyűlést. A lengyeleknél az elnökválasztás okoz izgalmakat. Úgy hogy Európa megint csak aggódik a jogállam állapota miatt. Budapest és Varsó azzal érvel, hogy náluk aztán a világon semmi hiba nincs a demokrácia körül, az a lehető legteljesebb mértékben érvényesül. Inkább a nyugati liberalizmussal van gond, no, meg a bevándorlással, a félrecsúszott jogrendszerrel, a médiával. Orbán egyszerűen pozitív értelmezést adott az illiberális demokráciának. De a szó elfedi a valódi jelentést, hiszen ez a két rendszer nem egyszerűen illiberális politikát folytat, hanem a jogállam, és annak elvei ellen fordul. A pluralistaellenes diktatúra bajnokai. Ideológiailag olyanok támasztják alá ezt az irányzatot, mint a lengyel Ryszard Legutko, a szellemtudományok doktora, az európai konzervatívok egyik frakcióvezetője Strasbourgban. Tézise meglehetősen egyszerű: a liberalizmus és a kommunizmus feltűnő párhuzamokat mutat, mert mindkettő utópia, amely brutálisan és erőszakosan lépett fel. A jogot és a bíróságokat úgy tekinti, hogy azok a nyílt társadalom állítólag zsarnoki eszmerendszerének segéderői. Az összeesküvés elmélet teoretikusához méltón azt vallja, hogy egy kicsinyke elit agymosást hajt végre a lakosságon és magához ragadta a vezetés a demokratikus intézményekben, főleg az EU-ban, mert szét akarja zúzni a hagyományos családmodellt. Ezért harcot hirdet, de annak nála nem része a hatalmi ágak megosztása, valamint a demokrácia megvédése. Ezt a programot azután a magyar és a lengyel vezetés hajtja végre, amikor egypártrendszert vezet be és felszámolja a jogállami intézményeket. Hivatalosan a szuverenitásért küzdenek Európa polipjával szemben. Az új jobboldallal összefogva olyan helyzetet kreálnak, amelyben minden megengedett. Hogy végrehajtsák tervüket, ahhoz készséges segítőket találtak, akik intellektuális mázt kölcsönöznek ennek a politikának.

Ausztriában is karanténban a sajtószabadság

Az Ausztriában dolgozó külföldi újságírók szövetségesének elnöke érthetetlennek és károsnak nevezi a Der Standardban, hogy az osztrák kormányban nem volt elég kurázsi, ezért nem tiltakozott, noha Magyarországon a felhatalmazási törvény alapján éppen felszámolják a sajtószabadságot. Hans-Peter Siebenhaar, egyik egyébként a német üzleti körök lapjának, a Handelsblattnak a bécsi tudósítója, rámutat, hogy a koronaválság a demokrácia próbaköve lett, amire Magyarország az ékes példa. Az osztrák vezetés mégis visszariadt attól, hogy szembesítse Orbán Viktort az igazsággal. 16 másik európai államnak viszont már több vér volt a pucájában: nagyon is egyértelműen kifejtették véleményüket a magyar viszonyokról, anélkül azonban, hogy néven nevezték volna az országot. De mindenképpen a média függetlenségét védték ily módon az orbáni illiberális demokráciával szemben. A kommentár megállapítja, hogy a sajtószabadságot Ausztriában is karanténba zárták, hiszen több külföldi újságírót kirekesztenek bizonyos sajtóértekezletekről, miután azok korábban kínos kérdéseket tettek fel a járvány kirobbanásáról. Így arról, hogy Tirolban miért voltak annyira mohók és gondatlanok a hatóságok, és miért nem zárták be a szórakozóhelyeket, amikor már tudván tudták, hogy nagy a baj. Majd amikor a nemkívánatos külföldi tudósítók helyett osztrák kollégák akartak ugyanerre rákérdezni, őket azzal hallgattatták el, hogy mindenkinek csak egyetlen kérdése lehet. Azaz válságban van a sajtószabadság, a médiát igyekeznek távol tartani a politikától, nehogy a hatalom körmére tudjon nézni. Vonatkozik ez a Kurz-kabinet sajtótájékoztatóira is, ott külföldi tudósítók nem lehetnek jelen. Ez viszont azt bizonyítja, hogy az osztrák vezetők bizonytalanok, miközben évtizedek óta a legsúlyosabb válság dúl. És egyre gyanakvóbbak a független médiával szemben. A hatalom a saját öndicséretét zengi, ahelyett, hogy bocsánatot kérne a hibáiért. A média viszont közben gazdaságilag nehéz helyzetbe került. Nagy az érdeklődés ugyan a tudósítások iránt, de elmaradnak a reklámbevételek. Ezért annyira sebezhető a sajtószabadság a vírusválság kellős közepén.

200 ezer ember életét veszélyezteti a htalomért

Nem csak Magyarországon, hanem a lengyeleknél is aggasztó a demokrácia helyzete, az ország politikai káoszt él meg, a súlyos járvánnyal párhuzamosan – írja Paul Lendvai a Der Standardban. Emlékeztet arra, hogy a magyar szükségállapot törvény nagy vitát váltott ki mind az EU-ban, mind a sajtóban, mármint hogy tekintélyelvű politikusok igyekeznek megragadni a ragály nyújtotta lehetőségeket. Ám a vita elvonja a figyelmet mindarról, ami Lengyelországban folyik. Kaczynski Orbán legfőbb ideológiai szövetségese az unió átalakításáért zajló kampányban, az illiberális, nacionalista és vallási választóvonalak mentén. Ám míg a magyar vezető megalkuvó cinikus, addig a PiS erős embere nemzeti küldetéstudattal megáldott megszállott, akinek a szemében a pragmatizmus a gyengeség jele. Már öt éve próbálja megzabolázni a független igazságszolgáltatást. De az Európai Bíróság éppen a héten koppintott az orrára, amikor kimondta, hogy haladéktalanul le kell állítani a bírák számára létrehozott fegyelmi kamara munkáját. Közben azonban a hatalom mindenáron meg akarja tartani az elnökválasztást, nem egészen egy hónap múlva. Függetlenül az egészségügyi kockázatoktól, amelyek a levélszavazás lebonyolításában közreműködő 200 ezer ember életét veszélyeztetik. De lehet, hogy ez politikailag is kockázatos kísérletnek bizonyul az ötletgazda Kaczynski számára.
Szerző

1,9 millió fölé emelkedett a koronavírus-fertőzöttek száma a világban

Publikálás dátuma
2020.04.13. 22:10

Fotó: ARIS OIKONOMOU / AFP
Európa több országában is lassul a járvány terjedése.
A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem hétfő esti összesítése szerint az új típusú koronavírussal fertőzöttek száma hétfő estére elérte az 1 904 566-ot a világon. A Covid-19 nevű betegségben 118 459-en vesztették életüket, a gyógyultak száma 446 002.   Ausztriában folytatódott az igazolt koronavírus-fertőzöttek számának csökkenése: 239 fővel, vagyis 3,6 százalékkal vannak kevesebben az előző napihoz képest, így jelenleg 6369 fertőzöttet tartanak nyilván az egészségügyi minisztérium jelentése szerint és 368-an haltak bele a kórba. A legújabb adatok szerint Nagy-Britanniában átlépte a 11 ezret az új típusú koronavírus okozta járvány halálos áldozatainak a száma, ám napok óta lassul a halálozások napi emelkedési üteme. Az egészségügyi minisztérium szerint az elmúlt 24 órában 717 halálesetről érkezett bejelentés a hatóságokhoz. Tovább csökkent az új típusú koronavírust hordozó igazolt fertőzöttek száma Németországban is. A Robert Koch országos járványügyi intézet kimutatása alapján a vírust hordozó igazolt fertőzöttek száma 57 606-ról 55 917-re csökkent és 60 200-ról 64 300-ra emelkedett a gyógyultak száma. Az új igazolt fertőzések száma az egymás utáni harmadik napon csökkent. A gyógyultak száma jelentősen, 4100 esettel, 6,81 százalékkal nőtt az egy nappal korábbihoz képest. Az igazolt fertőzöttek közülük 2799 ember halt meg a vírus okozta betegségben, ez 126 esettel több az egy nappal korábbi 2673-nál. Spanyolországban közelít a 170 ezerhez a fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké meghaladta a 17 ezret - jelentette a spanyol egészségügyi minisztérium. A szaktárca tájékoztatása szerint a korábbi napokhoz képest kevésbé emelkedett az igazolt fertőzöttek száma, s napi szinten csökkent az elhunytak száma is. Spanyolország 17 tartományából nyolc kivételével a húsvét hétfő munkanap, így ezeken a területeken két hét szünet után megkezdték a munkát a nem létfontosságú ágazatokban, például az építő- vagy az autóiparban dolgozók. A spanyol közszolgálati televízióban elhangzott becslés szerint országosan mintegy 2 millió munkavállaló tér vissza a munkába ezekben a napokban. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök szerint ezzel véget ért az ország "hibernációja", de a szükségállapottal együtt járó szigorú általános korlátozás nem. A múlt heti átlagnak megfelelően nőtt hétfőre Romániában diagnosztizált új koronavírus-fertőzések száma: az elmúlt 24 órában jegyzett 333 megbetegedéssel 6633-ra emelkedett a fertőzöttek száma - közölte hétfőn a stratégiai kommunikációs törzs. Ez azért számít jó eredménynek, mert az elmúlt napon végezték a járvány kezdete óta a legtöbb koronavírus-tesztet: a kiértékelt minták száma megközelítette az ötezret. Az elmúlt napon 12-en haltak bele a kórba és szövődményeibe, feleannyian, mint egy nappal korábban. Csehországban a kormány nem fog tovább enyhíteni a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásokon, ha a húsvéti ünnepek alatt meglazult fegyelem következtében újra emelkedik a napi fertőzésszám, s eléri a 400-at - jelentette ki Roman Prymula, az egészségügyi miniszter helyettese vasárnap a közszolgálati televízióban. Az egészségügyi minisztérium honlapján megjelent kimutatás szerint a fertőzöttek száma 5991-re emelkedett, az áldozatok száma 138-ra, a gyógyultaké pedig 464-re nőtt. Újabb 942 igazolt koronavírus-fertőzést jelentettek Belgiumban, ezzel átlépte a harmincezret a fertőzöttek száma. Belgiumban 3903 ember hunyt el. A járványgörbe töretlenül emelkedik Hollandiában is, ahol újabb 1174 ember esetében lett pozitív a teszt. A Johns Hopkins Egyetem összesítése szerint jelenleg 25 746 a fertőzöttek száma és 2737 halálos áldozata van a betegségnek. Luxemburg már hatodik napja a járvány lassulásáról adott hírt, azonban még a szigorú intézkedések ellenére is 11 új fertőzöttet azonosítottak a nagyhercegségben, így számuk 3281-re nőtt, valamint újabb négy ember halálával 66-ra emelkedett az halottak száma. Olaszországban ismét ötszáz fölé ugrott egy nap alatt a koronavírus-fertőzés halálos áldozatainak száma, amely 566-ra emelkedett - közölte az olasz polgári védelmi hatóság. A halottak száma így elérte a 20 465-öt. Az újonnan diagnosztizált fertőzöttek száma továbbra is ingadozik: az utóbbi huszonnégy óra alatt csökkent, de még mindig ezer felett van. A gyógyultakat és a halottakat is számolva a diagnosztizált fertőzöttek száma elérte a 159 516-ot. Giovanni Rezza a Közegészségügyi Hivatal (Iss) járványszakértője úgy kommentálta a friss adatokat, hogy a helyzet "javulóban van", de a járványgörbének még inkább lefelé kell ívelnie. Az elmúlt napokban Ukrajnában gyorsult a koronavírus-fertőzés terjedésének üteme: az igazolt fertőzöttek száma 325 új esettel 3102-re, a betegségben elhunytak száma 93-ra nőtt. Továbbra is folyamatosan nő a fertőzöttek száma a nyugat-balkáni országokban, az exponenciális vagy robbanásszerű növekedés azonban elmaradt, ami az illetékesek szerint jó hír a térség számára. Nem zárta ki a katonaorvosok belföldi bevetését az új típusú koronavírus fertőzés terjedése elleni küzdelemben Vlagyimir Putyin orosz elnök az oroszországi egészségügyi és járványhelyzetről tartott videokonferencián. Oroszországban a nyilvántartott fertőzöttek száma 18 328-ra, az elhunytaké 148-ra, a gyógyultaké 1470-re nőtt. 

Mindenki másképp látja a mentőcsomagot

Publikálás dátuma
2020.04.13. 21:31

Fotó: PATRICIA DE MELO MOREIRA / EU
Alig száradt meg a tinta az EU pénzügyminiszterek múlt csütörtökön nyélbe ütött megállapodásán, máris foszladozik a tagállamok egysége.
Elégedetten álltak fel a számítógépük osztott képernyője elől az EU pénzügy-miniszterei, miután 17 órányi videokonferenciázás után összeraktak egy 540 milliárd eurós európai mentőcsomagot a koronaválság kezelésére. De az öröm nem tartott sokáig. Már a hétvégén kiütköztek a takarékos északi, és a kevésbé spórolós déli országok közötti nézetkülönbségek. A vita nagyrészt abból fakad, hogy az átfogó pénzügyi intézkedések csak a legsürgősebb igények kielégítésére elegendők, és homályban hagyják, hogy a recesszióba süllyedő országok miből és hogyan fogják finanszírozni gazdaságuk talpra állítását, ha véget ér a járvány. így aztán az elfogadott szöveget mindenki a hazai politikai érdekei szerint értelmezi. A hollandok, németek, finnek és osztrákok szerint az EU-nak megvannak a jól bevált pénzügyi válságkezelő eszközei, a franciák, az olaszok és a spanyolok azonban keveslik ezeket. Számukra az lenne megnyugtató, ha az eurót használó országok közös kötvénykibocsátással sietnének egymás segítségére. “Az eurókötvény olyasmi, amivel soha nem fogok egyetérteni. (Az adósság szétterítése) nem csak a holland adófizetőkkel szemben tisztességtelen, hanem az Unió számára is kockázatos” - mondta újságíróknak Wopke Hoekstra holland pénzügyminiszter a végső alkut összehozó csütörtöki tárgyalás után. Bár közleményükben a tárcavezetők említést tesznek egy ideiglenes és célzott újjáépítési alapról, amely a járvány utáni gazdasági helyreállítást szolgálná, de egy szót sem ejtenek létrehozásának az időpontjáról, méretéről és finanszírozásának módjáról. A franciák és az olaszok azzal nyugtatják magukat, hogy az újjáépítési alap valójában a “koronakötvény” beceneve, de északi partnereik erről hallani sem akarnak. “Mindenki azt lát bele a szövegbe, amit csak akar, de az teljesen világos, hogy ez nem eurókötvény” — nyilatkozta a holland pénzügyminiszter az NRC Handelsblad című lapnak. A szándékosan homályban hagyott részletekről az április 23-án újabb videokonferenciát tartó állam- és kormányfőknek kellene megállapodniuk, akik már múlt havi virtuális csúcstalálkozójukon sem tudtak közös nevezőre jutni. Emellett a 27 vezetőre vár a három részből álló 540 milliárdos mentőcsomag jóváhagyása is, amivel megint csak az olasz kormánynak vannak problémái. A pénzügyminiszterek által elfogadott intézkedések legvitatottabb eleme a járvány elleni válságalap, amely a legnehezebb helyzetbe jutott tagországoknak nyújtana segítséget egy úgynevezett elővigyázatossági hitelkeret formájában. Összege az összeurópai GDP 2 százaléka, vagyis 240 milliárd euró lenne. A fogadó országok ugyancsak GDP-jük maximum 2 százalékáig részesülhetnének a hitelből. Lehívásának egyetlen feltétele, hogy kizárólag a koronavírussal kapcsolatos közvetlen vagy közvetett egészségügyi kiadásokra fordítható. Nem lehet belőle például tönkrement vállalkozásokat kisegíteni vagy munkahelyeket teremteni. A hitelkeretet az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) biztosítaná, és már két héten belül elérhetővé tenné. Az eurózóna pénzügyi nehézségekkel küzdő tagállamainak megsegítésére még 2012-ben létrehozott ESM támogatásai általában szigorú makrogazdasági feltételekkel járnak, de a járvány idején nyújtott elővigyázatossági hitelkeretnek nincsenek ilyen kritériumai. Ettől függetlenül máris gyanakvást keltett Dél-Európában, ahol az olasz kormánykoalíció tagja, az Öt Csillag Mozgalom elutasította - a brüsszeli alkut a baloldali pénzügyminiszter szignálta -, a szélsőjobboldali Liga vezetője, Matteo Salvini pedig “árulónak” nevezte a hitelkeretre rábólintó római kormányt, és bizalmatlansági indítványt helyezett kilátásba ellene. Populista bírálói szerint az ESM kölcsönnel Olaszország az Európai Unió gyámsága alá kerülne, ami csak akkor felelne meg a valóságnak, ha a pénzt nem arra költené, amire adták. 

Ami nem keltett politikai vihart

Kevésbé ellentmondásos a mentőcsomag második és harmadik pillére, amely a munkavállalók, illetve a kis- és közepes vállalkozások megsegítését célozza. A munkahelyek megőrzését egy 100 milliárdos kedvezményes kamatozású ideiglenes hitelkeret segítené, a kkv-kat és az önfoglalkoztatókat pedig az Európai Beruházási Bank, amely egy 25 milliárd eurós garanciaalap létrehozásával a tervek szerint 200 milliárd euró hitelt tudna mozgósítani a pénzpiacokon. E két pénzügyi eszközt a közép- és kelet-európai tagállamok is igénybe vehetnék, az ESM hitelkeretéből azonban csak a valutaunió országai részesülhetnek.

Frissítve: 2020.04.13. 21:35