Előfizetés

Frémaux harcol Cannes-ért

Csákvári Géza
Publikálás dátuma
2020.04.15. 19:45

Fotó: VALERY HACHE / AFP
Minden lehetőséget meg fognak vizsgálni annak érdekében, hogy a 2020-as Cannes-i filmfesztivál valamilyen módon valós legyen.
A Cannes-i fesztivál „új megvalósítási formán” gondolkodik az idei kiadás kapcsán – közölték kedd este a szervezők, miután Emmanuel Macron francia államfő előző nap május 11-ig meghosszabbította a járvány miatti kijárási korlátozásokat, és azt is jelezte, hogy fesztiválokat és egyéb tömegrendezvényeket legalább július közepéig nem lehet rendezni. Mint Thierry Frémaux művészeti igazgató a lapunkhoz eljuttatott közleményben jelezte, számos konzultációt indítottak szakmabeliekkel Franciaországban és külföldön is. Minden lehetőséget meg fognak vizsgálni annak érdekében, hogy a 2020-as Cannes-i filmfesztivál valamilyen módon valós legyen. A Variety nevű szaklapban Frémaux minap kifejtette, hogy online nem tudja elképzelni a világ legfontosabb mozgóképes versenyét. Ehhez a véleményéhez csatlakozott Velence, de még Zürich mustrája is. Ahogy Thierry Frémaux fogalmazott, Cannes lényege maga a fesztivál: a története, a hatása szempontjából egy ilyen megoldás nem tudna működni. Egyszóval, az igazgató küzd még a hivatalos versenyért és Un certain regard szekció műveiért. A fesztivállal párhuzamosan futó Rendezők kéthete és Krtikusok hete bejelentette: lefújták az idei kiadást. A világ első számú nemzetközi filmfesztiválját – amelynek filmvására mintegy 40 ezer szakmabelit, a filmbemutatók pedig 200 ezer nézőt vonzanak – idén május 12. és 23. között rendezték volna meg Cannes-ban. A Le Film Francais nevű szaklap friss értesülése szerint a filmvásár csak le fog zajlani online egy platformon, amit gőzerővel fejlesztenek. Ez nem mond ellent Frémaux álláspontjának, hiszen a vásáron nem a fesztivál alkotásai, hanem kommersz és vod-ra való művek cserélnek nagy mennyiségben gazdát.

Gyorssegély a cseh kultúrának

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.04.15. 19:44

Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
Összesen több mint egymilliárd koronával (40 millió euró) segíti a cseh kormány a kultúra életben tartását a járvány terjedése idején.
Lubomír Zaorálek cseh szociáldemokrata kulturális miniszter közlése szerint a kultúrát megsegítő intézkedés célja az volt, hogy ebben a nehéz helyzetben is megőrizzék a cseh kultúra magas színvonalát. Rámutatott, azért is szorul a kultúra segítségre, mert nincsenek pénzügyi tartalékai. „Szeretnénk fenntartani a színházak, múzeumok, galériák vagy zenekarok hálózatát. Mivel a járvány következtében rendkívül súlyos bevételkieséssel kell számolniuk, segítenünk kell őket működési költségeik fedezésével” – fejtette ki. Az 1,07 milliárd koronás támogatásból 440 milliót (16,35 millió euró) kapnak a különböző művészeti ágak. Elsősorban azokat a művészeket próbálják segíteni, akik kiállításai, előadásai nem valósulhatnak meg június 30. előtt. A segélyből a színházak, a zenei élet, a tánc, a képzőművészet, továbbá kis kiadók, szervezetek részesülnek, amelyek az utóbbi három évben legalább egyszer már kaptak állami támogatást. Néhány hete 300 millió koronát (11,15 millió euró) átcsoportosítottak a kultúra számára, mivel azonban a művészek bevételkiesése eléri a heti 42 millió koronát (1,56 millió euró) az az összeg csak május közepéig elég. Ezért az egymilliárdos támogatásból további 300 milliót a kulturális minisztérium által működtetett kulturális szervezeteknek utalnak át, hogy elkerüljék a csődöt. A csomag fennálló részét azon szervezeteknek juttatják el, amelyek ugyan nem a tárca alá tartoznak, de évről évre különféle támogatásokkal segíti azokat. Egyebek mellett az önkormányzati intézmények által működtetett kulturális intézmények tartoznak ebbe a kategóriába.
A támogatás segítségével a jövőben egyre több színházi előadást, hangversenyt, koncertet követhetnek nyomon az érdeklődők az interneten keresztül – közölte a cseh állami televízió. David Gaydecka, a legnagyobb prágai zenei fesztivál, a Metronome művészeti igazgatója a Mladá fronta Dnes napilapnak elmondta, a segély mértékét nem lehet ahhoz az 50 milliárd euróhoz hasonlítani, amivel Németország segíti a kultúra bevételkiesését, de „legalább a kormány felismerte azt, hogy valamit tennie kell”. A különféle csehországi kulturális intézmények eddig is megpróbáltak alkalmazkodni az új helyzethez, s egy sor intézményben lehet virtuális sétát tenni. Ezek közé tartozik az olomouci (olmützi) Szent Vencel katedrális, amelynek déli tornya 100,65 méterével Morvaország legmagasabb templomi tornya. Egy különleges technológiának köszönhetően hamarosan 3D-ben is megtekinthető majd Morvaország büszkesége. A prágai Nemzeti Múzeum legalább egy tucatnyi kiállítását tette elérhetővé az interneten. Különösen érdekes lehet az 1989 novemberi bársonyos forradalom és az első, 1990 júniusában megtartott szabad csehszlovák választás közötti időszakot bemutató kiállítás. A napokban jelentették be, hogy 75 éves fennállása során először, nézők nélkül mutatják be a Prágai Tavasz előadásait: mintegy tíz koncertet közvetítenek élőben az interneten. „Egy sor élő koncerttel készülünk, ezeken főleg fiatal cseh művészek, valamint a kamarazene művészei adnak elő, de még folynak a tárgyalások arról, hogy külföldi művészeket is bevonjunk” – mondta el a cseh állami rádióban a fesztivál igazgatója, Roman Belor. A programot a következő hetekben véglegesítik majd.

Fekete György halálára

Tölgyesi Gábor
Publikálás dátuma
2020.04.15. 18:22

Fotó: Népszava
A nemzet művésze életének 88. évében hunyt el.
Sokan féltették Fekete Györgytől a szabad magyar kultúrát, amikor elnöksége első évében, 2011-ben a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) köztestületté vált többmilliárdos kormányzati támogatással. Az MMA tulajdonába kapta a Műcsarnokot, majd egyre több ingatlant, miközben Fekete egyik-másik bántó (félreérthető) nyilatkozata borzolta a kedélyeket. (Utóbb bocsánatot kért.) Még törvényt is elneveztek róla: a lex Feketének köszönhetően 2015-től az MMA is delegál tagokat a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) szakkollégiumaiba. Az NKA első elnöke is ő volt, amivel büszkélkedett is: „Ha valaha volt művészi autonómia, az nekem volt köszönhető” – nyilatkozta. A lex Fekete megszületésekor sokan az NKA végét jósolták, ám meglehet, utóbb, múlt év decemberében épp az MMA (és talán Fekete) állta útját az NKA felszámolásának. A neves belsőépítész, iparművész 1988-ban lett az MDF tagja, majd később az Antall-kormány kulturális államtitkár-helyettese. Alkotó emberként, az MMA elnökeként úgy látta: „A politikából a gondolkodó ember nem tud kimaradni, ám ha egészen belesüllyed, az a teljesítmény rovására megy.” Továbbá: „A művészi teljesítmények versenyezzenek egymással, és ne a személyek harcoljanak.” A nemzet művésze díjat 2018-ban, már az MMA tiszteletbeli elnökeként kapta meg – 2014-ben a díj alapításában tevékenyen részt vett azzal a szándékkal, hogy az elismerés „világnézeti, ideológiai különbségtől függetlenül képviselje a művésztársadalom egészét”. Munkásságát elismerték Munkácsy-díjjal, Magyar Művészetért díjjal, Kossuth-díjjal, a Köztársaság Elnökének Érdemérmével, a Magyar Érdemrend nagykeresztjével is. Fekete Györgyöt szerdán, életének 88. évében érte a halál. Utolsó éveiben a Magyar Építészeti Múzeum megvalósításáért fáradozott.