Szelestey Lajos;
külföldi sajtó;Szabad szemmel;
2020-04-16 07:54:17
Szabad szemmel: egyre nagyobb nyomás alá kerülnek Európában az emberi jogok és a demokratikus normák
Nemzetközi sajtószemle, 2020. április 16.
Aggódik az Amnesty International, mert egyre nagyobb nyomás alá kerülnek Európában az emberi jogok és a demokratikus normák – részben a vírusválság miatt. Annál is inkább, mert például a magyar, a lengyel és a török kormány már tavaly megpróbálta bedarálni az igazságszolgáltatás függetlenségét és a jogállami elveket. Ezt a szervezet éves jelentése tartalmazza, amelyet ma hoznak nyilvánosságra. Szerepel benne, hogy az uniós államok a menedékpolitikában alárendelték az emberi élet védelmét a határok lezárásának – közölte az AI német tagozatának főtitkára. Beeko hozzátette, hogy egyes országok a jogállamiság aláásására, elnyomásra és cenzúrára használják ki a járványt. A nemzetközi jogvédő szervezet szerint Németországnak határozottan állást kell foglalnia a demokrácia védelme érdekében, amikor a 2. félévben az EU soros elnöke lesz.
Immár közhely, hogy a koronavírus veszélyt jelent a demokratikus alkotmányok szemszögéből – mutat rá a független amerikai közpolitikai intézet, a Brookings Institute egyik vezető munkatársa. Constanze Stelzenmüller kiemeli, hogy Orbán Viktor lecsapott a rendkívüli állapot kínálta alkalomra és kiteljesítette amúgy is szinte diktátori hatalmát. Dekrétumokat adhat ki, minden időkorlát nélkül. Ám nem állja meg a helyét, amit illiberális autokraták terjesztenek, hogy ti. ők jobban teljesítenek, mint a liberális demokráciák. Hiszen hogy az élet mennyire nem számít nekik, azt jól látni manapság Kínában, Oroszországban, Indiában, Brazíliában és a többi, hasonló rezsimben.
De nagy dilemmában vannak a demokratikus rendszerek is, mert meg kell szabniuk, mekkora jogkört kaphat a végrehajtó hatalom a vírus okozta pusztítás felszámolásához. A rendkívüli állapot persze kivételt jelent, miután az alaptörvények normális időkben éppen azért korlátozzák az állam mozgásterét, mert védeni kívánják az embereket a zsarnokságtól. Ám minél tovább tart a mostani válság, annál inkább fel kell lépniük az államok nyomulásával szemben az olyan alkotmányos tényezőknek, mint a bíróságok, a helyi önkormányzatok és a polgárok. Érvényt kell szerezniük annak, hogy a hatalom lépéseinek igazolhatóaknak, arányosaknak, megkérdőjelezhetőeknek és visszavonhatóaknak kell lenniük. Merthogy ez az a pillant, amire a populisták és a tekintélyelvű figurák várnak. Így azután annál fontosabb, hogy ne lehessen keresztülvinni olyan változásokat, amelyet később megkönnyítik a dolgukat.
Váratlan probléma elé állítja az autokratákat a járvány, mert az emberek egyszer csak másként tekintenek a politikára. A mostani világválságnak van olyan értelmezése is, hogy az versenyt jelent a tekintély-, illetve szabadelvű megoldások között. Ám ez félrevezető, mivel az autoriter rezsimek sokkal inkább előtérben vannak. A járvány leküzdéséhez alapvetően három dolog kell: hozzáértés, szolidaritás és bizalom, így a verseny ezekért zajlik, ami szembemegy a diktatúra és a demokrácia közti konfrontáció sémájával. Ám az eredmény még teljesen nyitott.
Merthogy vannak autoriter vezetők, akik céltudatos gondoskodásuknak köszönhetően egyre népszerűbbek, míg akadnak demokratikus kormányok, amelyek kétbalkezességük folytán eljátsszák a tekintélyüket. Persze a dolog ennél bonyolultabb. A ragályon kapva kapnak a zsarnokok, ideértve olyanokat, akik még csak pályáznak az önkényuralom megszerzésére. Mindenesetre nagy a veszély, hogy meggyengül a hatalmi ágak szétválasztása, hogy kikapcsolják az ellenzéket, hogy bűnbakként bélyegeznek meg kisebbségeket, hogy megrendszabályozzák a sajtót, és hogy a végrehajtó hatalom páratlan jogokat kaparint meg. Példa erre Európában Magyarország és Lengyelország.
A bajban első ránézésre előnyt élveznek azok a rendszerek, ahol nincsenek demokratikus intézmények. A vírus ráerősít az autoriter irányzatra, amely már korábban is jelen volt egynémely demokráciában is, ahol most az elnökök háborús retorikával támogatják meg pozícióikat. Ám az erős emberek, Trump, Bolsonaro bajban vannak, mert erősödik az ellenállás velük szemben. Putyin jó időre be akarta cementezni a hatalmát, de kénytelen volt elhalasztani a szavazást. Ráadásul olyan ellenféllel csatázik, amelyet nem lehet legyűrni sem dezinformációval, sem a legkorszerűbb fegyverekkel.
A válság belekavar a szabadság és a zsarnokság küzdelmébe. Új verseny indult olyasvalamiért, amiből csak nagyon kevés van: a bizalomért.
A hatalmon lévő román konzervatívok vezetője egyetért azzal, hogy ki kell zárni a Fideszt a Néppártból, mégsem csatlakozott két hete 13 másik kereszténydemokrata frakciófőnök kezdeményezéséhez, mert attól tartott, hogy az állásfoglalás visszaüthet a két ország határán. A 13-ak levele sürgeti Tuskot, hogy szabaduljanak meg a magyar kormánypárttól, mert a felhatalmazási törvény egyértelműen sérti a liberális demokrácia alapelveit és az európai értékeket. Egy beavatott román forrás emlékezetet arra, hogy a PNL megszavazta az eljárás megindítását Magyarország ellen a 7-es paragrafus alapján, de most nem szeretné kiélezni a feszültséget Orbán Viktorral, mert a reakciói kiszámíthatatlanok.
Márpedig a magyar vezetés már a válság kezdetén lezárta a határokat, így egy csomó kamion román területen rekedt. Ezért – mondta el a bennfentes – ez most nem a legalkalmasabb időpont, hogy elrontsák a jószomszédi viszonyt.
Orvosok és szakértők értetlenül fogadták, hogy a kormány utasítására fel kell szabadítani a kórházi ágyak 60 százalékát, mert kell a hely a koronavírus potenciális fertőzöttjeinek. Hozzáértők ugyanis kétlik, hogy szükséges-e ekkora kapacitás a válság leküzdéséhez. Hiszen idáig csupán nem egészen 1600 megbetegedést regisztráltak. Ugyanakkor egy csomó pácienst idő előtt küldenek haza, noha még kezelésre szorulnának. Hozzátartozók azonban sokszor úgy látják, hogy ők nem tudják szakszerűen ellátni a hozzátartozójukat. Például azt a beteget, akinek levágták a lábát, de a sebe még gennyedzik, és bent vannak a varratok. A lap idézi Gyurcsány Ferencet, aki azzal vádolta meg az Orbán-kabinetet, hogy az a lehető legnagyobb embertelenséget tanúsítja a jelenlegi nehéz helyzetben.
Európában kemény bírálatokat váltott ki, hogy Orbán Viktor rendeleti úton kormányozhat, sőt beindult a magyar állampapírok eladása is, ám a teljhatalom igencsak jót tett Magyarországon a politikus családja és barátainak kezében lévő részvényeknek. Például a Mészáros-féle Opus Global értékpapírjainak jegyzése jó 50 százalékkal ugrott meg, amióta a kormányfő alig leplezetten megszerezte az egyeduralmat. Az Appeninn ingatlancsoport, amelynek Mészáros és a miniszterelnök veje a két tulajdonosa, 25 százalékot javított az eredményén. Mindkét cég erősen támaszkodik az állami megrendelésekre.
Bár a gazdaságmentő csomag részletei sok tekintetben még homályosak, az már látszik, hogy az Opus a nyertesek közé fog tartozni, annál is inkább, mert 50 százalékkal benne van a Budapest-Belgrád vasútvonalat építtető konzorciumban. Márpedig a 2 milliárd dolláros project számára továbbra is zöld a jelzés. Az ellenzék azzal vádolja Mészárost, aki egyszerű gázszerelőből lett az ország leggazdagabb embere, mindössze 5 év alatt, hogy Orbán strómanja, de ezt a két érintett tagadja.
Több mint 60 EP-képviselő levélben figyelmeztette Gulyás Gergelyt és Varga Juditot, hogy Magyarországon zaklatásnak, sőt támadásoknak lehetnek kitéve transznemű emberek, ha az Országgyűlés rábólint a vonatkozó javaslatra, amely jogilag ellehetetlenítené a nemváltoztatást. A készülő jogszabály értelmében ugyanis fel kellene tüntetni a születési, házassági és halotti anyakönyvben az eredeti nemet. Márpedig ez csak még tovább szűkítené az alapvető és polgári jogokat az érintettek esetében – mutat rá az üzenet.
Az EU már jó ideje bírálja Orbán Viktor jobboldali kormányát, mert az szigorúan korlátozza a polgári szabadságjogokat és nem megfelelő módon viszonyul a nemi kisebbségekhez. Az Európai Parlementen belül nem hivatalosan működő LMBT-jogok bizottságának társelnöke úgy fogalmazott, hogy elfogadhatatlan, ami az adott területen Magyarországon van. És ilyen törvényt nem lehet elfogadni egy uniós tagállamban.