Közfelháborodás söpörte el a miniszteri alkut Romániában

A járványügyi intézkedéseket veszélyeztető engedményeket kívánt tenni az ortodox egyház felé a román belügyminiszter. Az országos tiltakozás nyomán azonban visszalépett.

A szükségállapot nem azt jelenti, hogy egy kormányzat bármit megtehet, normálishelyeken a politikum kezét még a rendkívüli helyzetben is köti a jogállam és a lakossági hozzáállás. Románia pedig, úgy tűnik, mindinkább a „normális helyek egyike” lesz.

Keleti szomszédunknál egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a belügyminisztert meghátrálásra kényszerítse a széleskörű tiltakozás, amit a Román Ortodox Egyház felé tett húsvéti engedménye váltott ki. Marcel Vela belügyminiszter kedden jelentette be a Dániel pátriárkával egyeztetett húsvéti menetrendet. Közölte, a Jeruzsálemből érkező szent lángot az egyházközségek önkéntesei és a rendvédelmi állomány járőröző tagjai juttatják el a híveknek szombat este 20 órától. A kórházakhoz, a szociális központokhoz és a karanténközpontokhoz szintén a belügyi szervek képviselői juttatják el azt. A Romániában államegyháznak minősülő ortodox egyház vezetőivel kötött megállapodás szerint a pászkából (szentelt vízzel és borral meghintett kenyér) pénteken és szombaton 7 és 17 óra között részesülhettek volna az ortodox hívek a templomok előtt, erre kijelölt helyen. A szétosztást védőmaszkot viselő egyházi alkalmazottak és önkéntesek végezték volna rendőri felügyelet mellett. A híveknek a hozzájuk legközelebb eső templomhoz kellett volna menniük a pászkáért, és ez esetben is ki kell volna tölteniük a felelősségvállalási nyilatkozatot, pontos úticéljuk megjelölésével.

Vela kedd délutáni bejelentése bombaként robbant. A rendelet visszavonását követelte a rendőrszakszervezet, Klaus Johannis államfő, de a jelenlegi helyzetben a kormány másik kulcstárcájának számító egészségügyi minisztérium vezetője is bírálta, mint ahogy egészségügyi szakemberek, civil szervezetek és a média is. Több parlamenti párt, köztük az RMDSZ, a miniszter azonnali lemondását követelték.

A mélyen ortodox Romániában a világháló is megtelt felháborodott hangokkal és egyre többen tették szóvá azt is, hogy a belügyminiszter különalkuja nemcsak hogy lenullázhatja a március 16 óta tartó szükségállapot és kijárási tilalom minden eddigi eredményét, hanem mélyen diszkriminatív is a nyugati kereszténység egyházai felé, akik számára semmiféle húsvéti könnyítést nem biztosított a kormány/a szaktárca. A pátriárka magyarázkodott, a miniszter úgyszintén, de elkövette azt a hibát (is), hogy azt mondta – a nyugati kereszténység egyházai azért nem kaptak könnyítéseket, mert nem is kérték. Arrogáns kijelentése tovább fokozta a közfelháborodást. „Minden tiszteletünk az övéké, amiért nem kérték, megértették a helyzet súlyosságát, és vállalták a szükséges áldozatot, noha számukra sem volt könnyű” fogalmazott az egyik legnagyobb román gyűjtőoldal, a ziare.com publicistája.

Szerda estére visszatáncolt a miniszter. A megállapodást úgy módosították, hogy az emberek sem a templomokban, sem azokon kívül, az épületek mellett ne vehessenek részt a szertartásokon. A szent kenyér osztásában csak egyházi személyek, illetve az egyház önkéntesei vehetnek részt, a rendőrök nem. A szent lángot sem a rendőrök, hanem a klérus tagjai illetve az egyház önkéntesei oszthatják szét, anélkül, hogy az embereknek ki kellene menniük az utcára. A megszentelt kenyeret és lángot a hívők a házuk küszöbén kapják meg, anélkül, hogy kimennének az utcára.

Az új hatalom politikai repedéseit is felszínre hozta a történet. Tavaly novembertől áll az ország élén Ludovic Orban nemzeti liberális kisebbségi kormánya. A román konzervatívok bizalmatlansági indítvánnyal buktatták meg a korábbi szocialista- szociál-liberális Dancila kabinetet. Klaus Johannis maga is a Nemzeti Liberális Pártból érkezett már második mandátumra a Cotroceni palotába és mindeddig úgy tűnt, tökéletes az összhang pártelnök utódja, Ludovic Orban és közötte. A járványhelyzet azonban ezt is kezdi felülírni. Orban belügyminisztere néhány órával azt követően rukkolt elő az egyháznak tett engedményével, hogy az államfő a szükségállapot és kijárási tilalom egy hónapos meghosszabbítását jelentette be. Johannis azonnal az engedmények visszavonását kérte, egyértelművé téve, hogy tudtán kívül történt mindez, Orban pedig mélyen hallgatott, ami azt sugallta, hogy ő viszont tudott a különalkuról.

Román médiaértesülések szerint egyre erősebb a feszültség az elnök és a kormány között, Orban a szükségállapot idején nem először ment szembe Johannis akaratával. Az okok között kétségtelenül nagy súllyal nyom a latban, hogy míg Johannis tavaly év végén elnyerte második mandátumát, Orbanra és a pártokra idén novemberben vár parlamenti választás. (A júniusi helyhatósági voksolást elhalasztották.) Orban népszerű intézkedésekre törekszik, Johannist ez már nem érdekli, így pillanatnyilag a racionalitás és a hatékonyság a fő szempontja, elnöki pályafutása alatt talán először látja el elfogulatlanul teendőit és nyilvánul meg politikailag semlegesen, a jogállamiság őreként.

A teljes helyzetképhez az is hozzátartozik, hogy a több mint 80 százalékban ortodox Románia államfője lutheránus vallású, német nemzetiségű, miniszterelnöke pedig, az apai ágon magyar Ludovic Orban (Orbán Lajos) pedig unitárius vallású. Az egyháznak tett engedményt azonban nem ők, hanem a józan ortodox többség hiúsította meg.