Előfizetés

Különleges génjeik lehetnek a hosszú életű kutyáknak

MTI
Publikálás dátuma
2020.04.18. 09:09

Fotó: Pixabay
Két huszonéves kutyát, Buksit és Kedvest tanulmányozva olyan génváltozatokat azonosítottak az ELTE kutatói, amelyek átlagos élethosszú ebeknél nem fordulnak elő.
Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai legújabb kutatásukban matuzsálemi, 22 és 27 éves kort megélt kutyákat vizsgálva olyan génváltozatokat azonosítottak, amelyek az eddigi ismeretek szerint nem fordulnak elő átlagos élethosszú kutyákban. Minél tovább él valaki, annál nagyobb a genetikai tényezők súlya az öregedésben. A legöregebb matuzsálemek genomja halmozottan tartalmaz az élettartamot növelő génváltozatokat. A legtöbb ilyen gén a sejtek energiatermelésével, önfenntartásával, a DNS-hibák javításával kapcsolatos funkciókat lát el. E gének azonosításához általában nagyon nagy mennyiségű adatelemzésére van szükség, amely során kapcsolatot keresnek az átlagnál hosszabb életkor és egyes génvariánsok előfordulása között – olvasható az ELTE közleményében.
A Szenior Családi Kutya Program keretében folyó kutatás során az etológusok különlegesen hosszú életű kutyák élethosszáért felelőssé tehető genetikai variánsokat azonosítottak. Az ELTE összegzése szerint a Frontiers in Genetics folyóiratban megjelent tanulmány különlegességét az adja, hogy a genetikai analízis két, matuzsálem életkorú kutya teljes genomi információján alapult, amelyeket 850, átlagos élethosszú kutyáéval vetettek össze. Mint írják, az eredmények fontos kezdeti lépést jelenthetnek a kutyák egészséges öregedésének és hosszú életének genetikai feltételeit feltáró kutatások számára.
A kutatóknak sikerült a tanulmány két matuzsálem korú alanyának, Buksinak és Kedvesnek a mintáiból a teljes genomi információjukat kinyerni a szekvenálás segítségével. A magyarázat szerint egy kutya genomja körülbelül 2,5 milliárd genetikai betűt - úgynevezett bázist - tartalmaz, ráadásul minden betűt duplán, annak megfelelően, hogy minden testi kromoszómából (ez a DNS becsomagolt formája) két példánnyal rendelkezik.
Ennek az összesen mintegy ötmilliárd betűnek a megfelelő sorrendben való kiolvasása és összerendezése hatalmas számítástechnikai kapacitást igényelt, ezért az adatokat a kutatók szuperszámítógépek használatával elemezték ki, azt keresve, hogy milyen genetikai variánsok fordulnak elő a két matuzsálem kutyában, és ezek mutatnak-e egymással átfedést.
A legígéretesebb gének közül 4 a génkifejeződés szabályozásával, ezáltal pedig a sejtek alapvető funkcióinak finomhangolásával hozható kapcsolatba, ami egybevág a legújabb szakirodalmi eredményekkel, és egy izgalmas kutatási irányt vetít előre – idézte a közlemény Jónás Dávid bioinformatikust, a tanulmány első szerzőjét.
Az analízist egy korábbi, emberi matuzsálemeket vizsgáló kutatás mintájára is lefuttatták, célzottan az öregedéssel összefüggésbe hozható génekre fókuszálva. A két kutya esetében 24 ilyen variánst sikerült felderíteni. "Amikor a kutyák genomjában található mind a húszezer gént megvizsgáltuk, néhány génben jelentős, úgynevezett start- és stop-kodon mutációkat találtunk. Ezeket érdemes volna tovább vizsgálni, első körben igazolva azt, hogy valós mutációkról van szó, majd pedig feltárni a biológiai hatásaikat is"– mondta Sándor Sára, genetikus.
Kubinyi Enikő etológus, a kutatás vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a különlegesen hosszú életkor elérésében a környezet szerepe is fontos. A magyarázat szerint a kutatás mindkét alanya vidéken, teljesen szabadon élt, sok kutyával, emberrel voltak kapcsolatban. Ebben hasonlítottak a 29,5 évet élt világcsúcstartó ausztrál matuzsálemhez, Bluey-hez. Táplálkozásukat tekintve viszont különbözött a helyzet. Buksit egész életében nyers csirkével és háztáji maradékkal etették, fiatalabb korában ürgékre és pockokra is vadászott a pusztán, míg Kedves ugyanazt ette, amit az ócsai állatotthon többi lakója.
A kutatók szeretnék eredményeiket megerősíteni további idős kutyák vizsgálatával, ezért kérik, hogy aki 22 éven felüli kutyát ismer és szívesen részt venne a kutatásban, jelentkezzen a honlapjukon.

Viking leletek olvadtak ki a jég alól Norvégiában

MTI
Publikálás dátuma
2020.04.17. 19:03
Illusztráció
Fotó: STEFAN SAUER/dpa Picture-Alliance via AFP / AFP
Kitűnő állapotban lévő kötött kesztyű, bőrcipők, bronzkori sí és egy hótaposó is előkerült.
Több száz éves régészeti leletek kerültek elő a klímaváltozás miatt a norvég hegyvidéken olvadó jég alól. A látványos és kitűnő állapotban fennmaradt tárgyakra egy Viking-korszakban használt útvonal mentén bukkantak rá a régészek a The Guardian beszámolója szerint.
A Norvégia középső, hegyes táján fekvő Lendbreen-gleccser jegét átszelő útvonalra 2011-ben figyeltek fel először a helyi régészek, amikor az út mentén előkerült egy 3. vagy 4. századból származó gyapjú tunika. A jég azóta még jobban visszahúzódott a hegyről, és számos több száz éves lelet bukkant elő alóla, köztük kötött kesztyűk, bőrcipők és nyilak – számoltak be a felfedezésről a kutatók a Antiquity folyóiratban.
Az útvonalat ezer évig használták a helyi gazdák és utazók a 3. századtól a 14. századig. Az út mentén talált tárgyak közül a szénizotópos kormeghatározás szerint számos darab 1000 tájáról, a vikingek korából származik, amikor a régióban virágkorát élte a kereskedelem.
James Barret, a Cambridge-i Egyetem középkori régészettel foglalkozó tudósa, aki 2011 óta a norvég régészekkel dolgozott a feltárásokon, elmondta, hogy az ezer évig jég alatt rejtőző használati tárgyak kitűnő állapotban maradtak fenn. A leletek között finom fafaragások, nyírfából készült guzsaly, sőt egy bronzkori sí is van. Tavaly került elő egy olyan hótaposó, amelyet lovak patájára erősítettek, és amely Barrett szerint önmagában is rendkívül figyelemre méltó felfedezés.
A tudós ugyanakkor rámutatott, hogy miközben maguk a leletek is izgalmasak, a történet, amelyet ezek a tárgyak együtt elmesélnek a hágóról és az utazókról, még ennél is érdekesebb. Barrett szerint a nagy léptékű olvadás miatt a Lendbreen jege szinte már teljesen eltűnt, és hamarosan már minden felfedezni való előkerül alóla. Hozzátette, hogy a norvég hegyvidék magasabb részein ugyanakkor még maradnak jégfoltok.

Hároméves küldetésre indul az Európai Űrügynökség exobolygó-kutató űrtávcsöve

MTI
Publikálás dátuma
2020.04.17. 19:03

Fotó: Sergey Mamontov/Sputnik via AFP / AFP
Magyar szakemberek is közreműködtek a Földhöz hasonló bolygókat kereső űrtávcső megépítésében és részt vesznek a projekt tudományos részében is.
A Föld körüli pályán sikerrel teljesített három hónapos tesztidőszak után megkezdi három évre tervezett tudományos küldetését az Európai Űrügynökség (ESA) exobolygók, vagyis a Naprendszeren kívüli planéták tanulmányozására kifejlesztett űrtávcsöve. A CHEOPS (Characterising ExOPlanets Satellite) űrteleszkópot decemberben indította útnak egy Szojuz-Fregat hordozórakétán az Arianespace európai űrkutatási vállalat a Francia Guyanában lévő kourou-i űrközpontból.
A kutatószonda az Európai Űrügynökség és Svájc közös missziójának keretében az eddig felfedezett több mint négyezer exobolygó közül 100-ra fog koncentrálni, részben annak kiderítése érdekében, hogy van-e közöttük a földi értelemben vett élet fenntartására képes planéta.
A döntően a Hydra csillagkép egyik csillagára, valamint a Szextáns csillagkép egy bolygórendszerére fókuszáló tesztidőszak zökkenőmentesen zajlott, annak ellenére, hogy a küldetésért felelős szakembereknek otthonról kellett dolgozniuk a koronavírus-járvány miatt – írja a Swissinfo.ch.
A minden korábbinál pontosabb mérésekre lehetőséget adó űrteleszkóp már februárban a várakozásokat meghaladó minőségben továbbított képeket a Földre. A missziót vezető Berni Egyetem csütörtöki közleménye szerint az ESA átadta a misszió irányítását az egyetem által szervezett CHEOPS Konzorciumnak, amely 11 európai ország 30 intézményének kutatóit és mérnökeit egyesíti. Az űrtávcső megépítésében magyar szakemberek is közreműködtek, és a projekt tudományos részéből is kiveszik a részüket a magyar csillagászok.