Tavaly a külföldre ingázó magyarok újabb rekordot beállítva 3,5 milliárd eurónyi jövedelemre tettek szert, amit jelentős részben hazahoztak, illetve utaltak - derül ki a Magyra Nemzeti Bank friss adataiból. A 3,5 milliárd euró a tavalyi éves átlagos 325 forintos árfolyammal számolva 1140 milliárd forint, azaz a tavalyi GDP 2,4 százaléka. Ez nemzetközi összehasonlításban nem kirívó, ugyanakkor nemzetgazdasági szempontból már jelentősnek mondható hozzájárulás a nemzeti jövedelemhez. Ez az összeg azon külföldön dolgozók jövedelme, aki egy évnél rövidebb ideig tartózkodnak a határ túloldalán, azaz őket tekinthetjük a napi, heti rendszerességgel ingázóknak. Ezen a kategórián kívül esnek akik egy évnél régebben kint tartózkodnak, ám az ő esetük más, mert a jövedelmeiket külföldön költik el és ott is tartják. A korábbi vizsgálatok szerint is hazautalásaik makrogazdasági szinten nem jelentősek, alig száz milliárd forintra rúgnak, legalábbis az amit statisztikusok is látnak.
Az átmenetileg külföldön munkát vállalók először 2010-ben lépték át az ötvenezer főt, és a jövedelmük ez idő tájt érte el az egymilliárd eurót, amely nominálisan akkor még jóval kevesebb volt forintban, hisz nem 325 forint volt az euró, hanem 300 alatt. 2010 után azonban mind a munkát vállaló ingázók száma, mind a jövedelmük meredeken emelkedett, egészen 2016-ig. Akkor 116 ezer ingázót tartott nyilván a KSH, az ő jövedelmüket pedig már 3,4 milliárd euróra becsülte. 2017-2018-ban mind az ingázók száma, mind az általuk megszerzett jövedelem csökken a 2016-os csúcshoz képest, ám a most publikált tavalyi adatok szerint 2019-ben már 120 ezren ingáztak, vagyis vállaltak munkát egy évnél rövidebb kiköltözés mellett, az általuk megszerzett jövedelme pedig elérte a 3,5 milliárd eurót. Mind a két szám új rekord.
Az MNB nem csupán a külföldön dolgozó magyarok, hanem az idehaza dolgozó külföldiek jövedelmét is méri, pontosabban inkább becsli. Ugyanis a Magyarországon dolgozó külföldiek jövedelmük egy részét hazautalják – így az csökkenti a folyó fizetési mérleg egyenlegét –, míg az ide érkező magyar jövedelmek növelik. Az itt dolgozó külföldiek számáról nem közölt adatokat az MNB, ám az tudható, hogy tavaly már 62 ezer munkavállalási engedélyt adott ki a kormány magyarországi munkára nem uniós polgárok számára. Az MNB adatai szerint ezen külföldiek által megszerzett jövedelem tavaly 900 millió euró volt, ami megegyezik az előző évi adattal, ami akkor új rekord volt. A jövőt tekintve nem nehéz megjósolni, hogy a külföldön munkát vállaló magyarok összjövedelme nagyot fog esni, miként az ide érkező munkásoké is, hiszen a válság miatt elsőként vélhetően a (kölcsönzött) vendégmunkások munkahelyei szűntek meg.
