Több tízezer gyerek maradhat ki a digitális oktatásból, ezt még a Klebelsberg Központ is kénytelen elismerni

Publikálás dátuma
2020.04.21. 06:40

Fotó: Zagyi Tibor / Népszava
A valóság azonban drámaibb, mint azt az állami statisztika alapján gondolni lehetne.
A Klebelsberg Központ (KK) mintegy 750 ezer diákjának öt százaléka nem rendelkezik a szükséges eszközökkel, vagy még internettel sem a digitális távoktatáshoz – erről Hajnal Gabriella, a KK elnöke beszélt múlt pénteken az InfoRádióban. Azt is elmondta, esetükben levél útján oldják meg az oktatást. Ugyanakkor a KK korábbi tájékoztatása szerint nemcsak levélben, hanem telefonon vagy családsegítő szolgálat közreműködésével is eljuttathatják a feladatokat és a tananyagot. Az öt százalék első pillantásra alacsony aránynak tűnhet, ám valójában ez is rengeteg diákot jelent: a KK-elnök által ismertetett számok alapján mintegy 37,5 ezret. Vagyis ennyien biztosan vannak, akik kiesnek a koronavírus-járvány miatt március 16-tól elrendelt tantermen kívüli, digitális tanulásból. – Az érintett diákok száma még ennél is magasabb lehet, a fenti adat csak a KK által fenntartott intézményekre vonatkozik. De az egyházi fenntartású iskolákban és a szakképzésben is nagyon sokan lehetnek, akik eszközök hiányában kimaradnak az online távoktatásból – mutatott rá Ercse Kriszta oktatáskutató. Becslései szerint a 100 ezret is meghaladhatja azoknak a tanulóknak a száma, akiknek az oktatását nem lehet digitális módszerekkel biztosítani. Hermann Zoltán, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa is hasonló következtetésekre jutott. Az országos kompetenciamérés 2017-es adatait (amely még tartalmazta a háztartásban található számítógépekre, illetve az internethozzáférésre vonatkozó háttéradatokat) felhasználva azt állapította meg, hogy például általános iskola felső tagozatában minden ötödik diák elérhetetlen az online oktatás számára. Erre alapozva 21 szakmai szervezet, alapítvány petíciót is indított a távoktatásból kieső tanulók támogatására. Felhívták a figyelmet, a Digitális Jólét pontok közül sok zárva van, de sokan a nyitva tartó pontokhoz sem tudnak eljutni a megfelelő közlekedés és információ hiányában. „Az eddigi tapasztalatok szerint van, ahol az ételosztáshoz kapcsolódóan, papíron kapják a gyerekek a feladatokat. A papíralapú feladatosztás nem teszi lehetővé, hogy a gyerekek segítséget vagy magyarázatot kérhessenek a pedagógusoktól, így aki számára csak ez a megoldás maradt, az le fog maradni a tanulásban” – írták. Az oktatásirányítástól egyebek mellett azt kérik, pontosan mérjék fel az érintett diákok körét, s állami forrásokkal, forprofit és civil szervezetek összefogásával kezdeményezzék a családok megfelelő eszközökkel és internetkapcsolattal való ellátását. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi, 2019-es adatai szerint Magyarországon a gyermekes családok internet-ellátottsága 98 százalékra nőtt, ám mint arra Ercse Kriszta rámutatott, ez nem azt jelenti, hogy minden gyermeknek egyformán van hozzáférése, eszköze. Különösen a hátrányos helyzetű, szegényebb térségekben élő családoknál jelenthet gondot a szükséges mennyiségű és minőségű eszközök hiánya, függetlenül attól, van-e internetelérhetőség.

További viták az érettségi körül

Egyre több szakmai szervezet követeli a május elejére időzített írásbeli érettségik elhalasztását – s az csak az egyik indok, hogy a tanulók egy része nem rendelkezett megfelelő technikai eszközökkel és feltételekkel ahhoz, hogy hatékonyan részt vegyen a távoktatásban. Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi nyilatkozata alapján – mely szerint május 3-án tetőzhet a járvány Magyarországon – sokak szerint nagy kockázattal járna mintegy 83 ezer végzős diákot és több ezer tanárt arra kényszeríteni, hogy két hétig az iskola és lakóhelyük között ingázzanak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ezt szabadságkivétellel akadályozná meg. A tanároknak ugyanis jogszabályi lehetőségük van arra, hogy évente hét munkanap szabadságot kivegyenek. A PDSZ-elnöke, Szűcs Tamás lapunknak elmondta: számos megkeresést kaptak tagjaiktól, hogy élnének ezzel a lehetőséggel. A tankerületek azonban arra hivatkozva tagadják meg a szabadság kiadását, hogy azt elsősorban csak a nyári szünetben lehet kiadni. A PDSZ szerint ez jogellenes. – Azt a célunkat viszont már elértük, hogy minél több emberhez juthasson el annak a híre: a májusi érettségi a jelenlegi körülmények között életveszélyes – fogalmazott Szűcs Tamás.

Szerző
Témák
Oktatás

Pontosították az Európai Bizottság alelnökét: mégsem szeretik Orbánék rendjét

Publikálás dátuma
2020.04.21. 06:20
Portrait WIGAND Christian SPP001
Fotó: Etienne Ansotte / © EU
Az Európai Bizottságnak nem változott az álláspontja: továbbra is fennállnak az aggályai a magyarországi helyzettel kapcsolatban, és vizsgálni fogja a felhatalmazási törvényből eredő döntéseket és a végrehajtásukat — közölte lapunkkal Christian Wigand bizottsági szóvivő. A szóvivő arra a kérdésünkre reagált, hogy Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke a hétvégén valóban azt állította-e a cseh közszolgálati tévében, hogy a magyar jogszabály nem sérti az uniós jogot. Wigand hozzátette, hogy az EU testület minden tagállamban nyomon követi a rendkívüli intézkedések megvalósítását, különösen abból a szempontból, hogy megfelelnek-e a jogállamiság követelményének és az alapvető jogoknak. A vizsgálat egészen addig fog tartani, amíg az intézkedéseket fel nem oldják. A szóvivői nyilatkozat arra utal, hogy az Európai Bizottságnak főként amiatt vannak aggályai, hogy a kormány a törvény adta felhatalmazással visszaélve követhet el jogsértéseket. Mint Ursula von der Leyen elnök az Európai Parlament elnökének április elején írott levelében kifejtette, a rendkívüli helyzetben Magyarország kormánya szélesebb körű felhatalmazást élvez, mint a többi tagállamé, elsősorban a túl általánosan megfogalmazott jogkörök és a világos időkorlát hiánya miatt. Az álhírek terjesztésének büntethetőségéről szóló előírások ugyancsak elég homályosak ahhoz, hogy esetleges aggodalmakat keltsenek. A tagállamokban hozott rendkívüli intézkedések az EU-ügyi miniszterek szerdai videókonferenciáján is napirenden lesznek. Az általános eszmecserének nem elsősorban az lesz a témája, hogy a lépések összhangban állnak-e az uniós joggal és értékekkel, de valószínűleg ezek a kérdések is fel fognak merülni a hozzászólásokban, miután ezt több kormány kifejezetten kérte — tudatták lapunkkal az EU Tanácshoz közeli források. A tanácskozáson ezúttal sem tűzik napirendre a Magyarországgal és Lengyelországgal szemben kezdeményezett 7. cikkelyes eljárást, bár Didier Reynders igazságügyi biztos a napokban ezt szorgalmazta egy online konferencián, és az Európai Parlament is felszólította a miniszteri testületet, hogy végre lépjen a tettek mezejére. A folyamat azonban az év elején elakadt: először azért, mert az EU soros horvát elnöksége nem kívánt foglalkozni vele, mostanra pedig a járvány miatt életbe léptetett óvintézkedések gátolják, hogy az előírásoknak megfelelően a huszonhetek rendes ülésen, hivatalos formában tárgyaljanak a jogállam érvényesülésének esetleges veszélyeiről a két tagállamban.
Témák
Európai Unió

Egyetlen hiba is végzetes lehet - így egyensúlyozik a kormány a "járványkötélen"

Publikálás dátuma
2020.04.21. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Optimista, de nem elképzelhetetlen forgatókönyv – Nepusz Tamás bioinformatikus így reagált arra a kormányfői bejelentésre, hogy május 3-ára várható a járvány tetőzése Magyarországon.
Nepusz Tamás a közelmúltban az RTL Klubnak még azt nyilatkozta, hogy számításai szerint több mint 800 ezer fertőzöttel július 11-én lesz a tetőzés. Lapunknak elmondta: az akkori adatok alapján ez tűnt a leginkább valószínűnek. Készített ugyanakkor egy másik elemzést is, amelynek során abból indult ki, hogy a korlátozó intézkedések következtében az addiginál jobban lassul a vírus terjedése. Ebben az esetben mintegy 3 ezer fertőzöttel és május 11-ei tetőzéssel kalkulált.
A május 11-e már nincs olyan messze az Orbán Viktor által megjelölt május 3-ától – hívta fel a figyelmet a bioinformatikus. Hangsúlyozta, hogy a hozzá hasonló kívülálló elemzők csak azokkal a (meglehetősen szegényes) információkkal tudnak dolgozni, amelyeket a kormány nyilvánosságra hoz.
A vírus elleni védekezésért felelős operatív törzsnek azonban más adatok is a rendelkezésére állnak. Ilyenek az intézményekre, településekre, lakókörzetekre lebontott fertőzöttségi adatok, vagy például a mobiltelefonok úgynevezett cellainformációi, amelyek alapján sokkal pontosabban megmondható, milyen hatása van a korlátozó intézkedéseknek, hogyan változik az emberek aktivitása. Márpedig a találkozások, kontaktok száma köztudottan szoros összefüggést mutat a vírus terjedésével. (Azt, hogy a cellainformációkhoz a kormány járványügyi elemzések készítése céljából hozzájuthasson, egy március közepén hozott rendelet tette lehetővé.)
„Mindnyájunk érdekében remélem, hogy a kormány valóban megbízható, pontos kimutatásokkal rendelkezik” – jegyezte meg Nepusz Tamás. A járvány tetőzését nem hegycsúcsként, hanem egy hosszan elnyúló fennsíkként kell elképzelni – érzékeltette, hogy a normális élet nem tér vissza egyik pillanatról a másikra, hanem hetekig-hónapokig tartó „lecsengési időszak” következik.
Ha valóban a májusi dátum jön be, akkor a regisztrált fertőzöttek száma is nagyságrendekkel kevesebb (800 ezer helyett 3 ezer) lesz a júliusi időponthoz képest. Ennek a helyzetnek is súlyos kockázatai vannak. Mivel alacsonyan marad az átfertőzöttség, nő a veszélye annak, hogy második, intenzív felfutású járványhullám érkezik. Erősíti a bizonytalanságot, hogy Magyarországon eddig viszonylag kevés tesztet végeztek: a fertőzöttek tényleges számáról nagyon keveset tudni. Nepusz Tamás feltevése szerint a kormány is a későbbi, második hullámtól tartva rendelte el tízezrével a kórházi ágyak felszabadítását. A maga részéről elképzelhetetlennek tartja ugyanis, hogy május elejéig ilyen léptékben történjenek megbetegedések.
A kormánynak ügyesen kell egyensúlyoznia – mondta a bioinformatikus. A május 3-ára vonatkozó bejelentéssel a miniszterelnök valószínűleg reményt akart kelteni („nincs már messze a vége”), más nyilatkozataival viszont azt üzeni, hogy hosszú ideig tartó küzdelemre kell felkészülni. A kormány nyilvánvalóan szeretné, hogy ne legyen túl sok áldozat, de közben a gazdaságot is próbálja életben tartani. Előbb-utóbb enyhíteni kell a korlátozó intézkedéseken, ezzel együtt – a már említett második hullám veszélye miatt – az emberek veszélyérzetét is fenn kell tartani. Számíthatunk rá, hogy a járványhelyzet alakulásához igazodva az enyhítéseket újabb szigorítások követik majd.
Valóságos kötéltánc ez – jelentette ki Nepusz Tamás –, ahol egyetlen hiba is végzetes lehet.

Önálló tudomány

Nepusz Tamás közlése szerint a „bionformatika” az elmúlt években vált önálló tudománnyá. A biológiai kísérletek során rengeteg adat keletkezett: a tudósok képességét egy idő után már meghaladta ezek feldolgozása, és az informatikusok segítségét kérték. A bioinformatikus tehát olyan informatikai szakember, akinek van érdeklődése a biológia iránt – definiálta hivatását a saját vállalkozást működtető Nepusz Tamás.

Szerző
Témák
járvány