A Klebelsberg Központ (KK) mintegy 750 ezer diákjának öt százaléka nem rendelkezik a szükséges eszközökkel, vagy még internettel sem a digitális távoktatáshoz – erről Hajnal Gabriella, a KK elnöke beszélt múlt pénteken az InfoRádióban. Azt is elmondta, esetükben levél útján oldják meg az oktatást. Ugyanakkor a KK korábbi tájékoztatása szerint nemcsak levélben, hanem telefonon vagy családsegítő szolgálat közreműködésével is eljuttathatják a feladatokat és a tananyagot.
Az öt százalék első pillantásra alacsony aránynak tűnhet, ám valójában ez is rengeteg diákot jelent: a KK-elnök által ismertetett számok alapján mintegy 37,5 ezret. Vagyis ennyien biztosan vannak, akik kiesnek a koronavírus-járvány miatt március 16-tól elrendelt tantermen kívüli, digitális tanulásból.
– Az érintett diákok száma még ennél is magasabb lehet, a fenti adat csak a KK által fenntartott intézményekre vonatkozik. De az egyházi fenntartású iskolákban és a szakképzésben is nagyon sokan lehetnek, akik eszközök hiányában kimaradnak az online távoktatásból – mutatott rá Ercse Kriszta oktatáskutató. Becslései szerint a 100 ezret is meghaladhatja azoknak a tanulóknak a száma, akiknek az oktatását nem lehet digitális módszerekkel biztosítani.
Hermann Zoltán, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa is hasonló következtetésekre jutott. Az országos kompetenciamérés 2017-es adatait (amely még tartalmazta a háztartásban található számítógépekre, illetve az internethozzáférésre vonatkozó háttéradatokat) felhasználva azt állapította meg, hogy például általános iskola felső tagozatában minden ötödik diák elérhetetlen az online oktatás számára.
Erre alapozva 21 szakmai szervezet, alapítvány petíciót is indított a távoktatásból kieső tanulók támogatására. Felhívták a figyelmet, a Digitális Jólét pontok közül sok zárva van, de sokan a nyitva tartó pontokhoz sem tudnak eljutni a megfelelő közlekedés és információ hiányában.
„Az eddigi tapasztalatok szerint van, ahol az ételosztáshoz kapcsolódóan, papíron kapják a gyerekek a feladatokat. A papíralapú feladatosztás nem teszi lehetővé, hogy a gyerekek segítséget vagy magyarázatot kérhessenek a pedagógusoktól, így aki számára csak ez a megoldás maradt, az le fog maradni a tanulásban” – írták. Az oktatásirányítástól egyebek mellett azt kérik, pontosan mérjék fel az érintett diákok körét, s állami forrásokkal, forprofit és civil szervezetek összefogásával kezdeményezzék a családok megfelelő eszközökkel és internetkapcsolattal való ellátását.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi, 2019-es adatai szerint Magyarországon a gyermekes családok internet-ellátottsága 98 százalékra nőtt, ám mint arra Ercse Kriszta rámutatott, ez nem azt jelenti, hogy minden gyermeknek egyformán van hozzáférése, eszköze. Különösen a hátrányos helyzetű, szegényebb térségekben élő családoknál jelenthet gondot a szükséges mennyiségű és minőségű eszközök hiánya, függetlenül attól, van-e internetelérhetőség.
