Az Európai Bizottságnak nem változott az álláspontja: továbbra is fennállnak az aggályai a magyarországi helyzettel kapcsolatban, és vizsgálni fogja a felhatalmazási törvényből eredő döntéseket és a végrehajtásukat — közölte lapunkkal Christian Wigand bizottsági szóvivő. A szóvivő arra a kérdésünkre reagált, hogy Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke a hétvégén valóban azt állította-e a cseh közszolgálati tévében, hogy a magyar jogszabály nem sérti az uniós jogot. Wigand hozzátette, hogy az EU testület minden tagállamban nyomon követi a rendkívüli intézkedések megvalósítását, különösen abból a szempontból, hogy megfelelnek-e a jogállamiság követelményének és az alapvető jogoknak. A vizsgálat egészen addig fog tartani, amíg az intézkedéseket fel nem oldják.
A szóvivői nyilatkozat arra utal, hogy az Európai Bizottságnak főként amiatt vannak aggályai, hogy a kormány a törvény adta felhatalmazással visszaélve követhet el jogsértéseket. Mint Ursula von der Leyen elnök az Európai Parlament elnökének április elején írott levelében kifejtette, a rendkívüli helyzetben Magyarország kormánya szélesebb körű felhatalmazást élvez, mint a többi tagállamé, elsősorban a túl általánosan megfogalmazott jogkörök és a világos időkorlát hiánya miatt. Az álhírek terjesztésének büntethetőségéről szóló előírások ugyancsak elég homályosak ahhoz, hogy esetleges aggodalmakat keltsenek.
A tagállamokban hozott rendkívüli intézkedések az EU-ügyi miniszterek szerdai videókonferenciáján is napirenden lesznek. Az általános eszmecserének nem elsősorban az lesz a témája, hogy a lépések összhangban állnak-e az uniós joggal és értékekkel, de valószínűleg ezek a kérdések is fel fognak merülni a hozzászólásokban, miután ezt több kormány kifejezetten kérte — tudatták lapunkkal az EU Tanácshoz közeli források.
A tanácskozáson ezúttal sem tűzik napirendre a Magyarországgal és Lengyelországgal szemben kezdeményezett 7. cikkelyes eljárást, bár Didier Reynders igazságügyi biztos a napokban ezt szorgalmazta egy online konferencián, és az Európai Parlament is felszólította a miniszteri testületet, hogy végre lépjen a tettek mezejére. A folyamat azonban az év elején elakadt: először azért, mert az EU soros horvát elnöksége nem kívánt foglalkozni vele, mostanra pedig a járvány miatt életbe léptetett óvintézkedések gátolják, hogy az előírásoknak megfelelően a huszonhetek rendes ülésen, hivatalos formában tárgyaljanak a jogállam érvényesülésének esetleges veszélyeiről a két tagállamban.
