Előfizetés

Több százan dudáltak Orbán irodája alatt, a kórházból hazatoloncolt betegekre emlékeztetve (videó)

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.04.20. 19:22

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
Autósok tiltakoztak a Kásler-terv ellen a Clarck Ádám téren, aztán akcióba lépett a szélsőjobboldal ismert provokátora is.
Közel kétszáz dudáló autós vett részt azon a vonulós demonstráción, amit Hadházy Ákos és Szél Bernadett független képviselők szerveztek meg hétfő délutánra, a budai Clark Ádám térre, hogy így tiltakozzanak a kórházi ágyak tömeges felszabadítása, ellátásra szoruló betegek hazaküldése ellen. Az eseményről élőben tudósított a Mérce. A „Kürtöld világgá: nemet mondunk a Kásler-tervre” című esemény helyszín-választása tudatos volt, hiszen
Orbán Viktor irodájából a Karmelita kolostorban éppen a térre, és a helyi körforgalomra lehet látni.

„hadd hallja a miniszterelnök is a Várban, hogy nemet mondunk az embertelenségre és igent az életre!” - kérte az esemény meghívójában Hadházy, a sofőrök pedig eleget tettek a kérésnek, és vadul kürtöltek. A körforgalomban haladó tiltakozó konvoj egy idő után annyira feltorlaszolta a forgalmat – írja a hírportál – hogy a rendőrség is közbeavatkozott, és elkezdték kiterelni az autósokat, akik közül többen kerülővel tértek vissza a helyszínre. 
A demonstráció előtt közös sajtótájékoztatót tartott Szél Bernadett, Hadházy Ákos és a momentumos Donáth Anna – az eseményt pedig a szélsőjobboldal provokátor- újságírója, Bede Zsolt igyekezett közbekiabálással, dobálózással megzavarni. Hadházy emlékeztetett rá, a Kásler-terv lényege, hogy egy hét alatt több ezer, ellátásra szoruló beteget küldtek haza a kórházakból, hogy ágyaikat felszabadítsák a koronavírusos fertőzöttek esetleges rohamára számítva –  összesen 39500 ágyat érint az akció. (Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász az Indexnek nyilatkozva ezt a nagyságrendet érthetetlennek nevezte, szerinte ezt nemzetközi összehasonlításban is túlzó mennyiségnek számít).
Hadházy három magyarázatot talált erre a döntésre, bár mindegyiket elfogadhatatlannak tartja: ha a kormány által közölt eddigi fertőzési adatok nem valósak; ha a kormány „el akarja engedni a járványt”, és már a tömeges megbetegedésekre készül; vagy ha a koronavírus-helyzet ürügyén hajtják végre az egészségügy átszervezését, az ágyszámok leépítését, ráadásul katonai módszerekkel.
Szél arról beszélt, hogy bár a kormány döntései miatt sok indulat gyűlt fel bennünk, ezt nem tudjuk kimutatni, hiszen a biztonsági intézkedések miatt nem lehet tüntetni ebben az országban. Naponta kapom a leveleket a lábamputáció után gyógyuló, rákgyanús betegről, akit hazaküldtek, arról, hogy agyműtét után lábadozó bácsit tesznek ki a kórházból - mondta Szél, aki nem tudja szó nélkül nézni, hogy értelmezése szerint „halálra ítélik a magyar emberek egy részét”
Arra is kitért, hogy nem ismertek a tényleges fertőzési adatok, és azt sem tudni, hogy miért tartják alacsonyan a tesztelések, mintavételek számát. Méltatlannak nevezte a kormány kérdésekre adott reakcióit is.
"Nem helyes az, ha valaki azt mondja, hogy össze kell fogjunk egy kormánnyal, ami láthatóan egyfajta népirtásba kezdett Magyarországon"

- mondta Szél Bernadett, aki szerint a járványhelyzet lecsengése után rendet kell majd tenni az országban.
Donáth köszönetet mondott az egészségügyi dolgozóknak és a szociális szféra dolgozóinak is, hogy ebben a nehéz helyzetben is a rászorulókon, betegeken segítenek. Arra is emlékeztetett, hogy nincs olyan európai ország Magyarországon kívül, ahol ne biztosítottak volna plusz forrást azoknak az intézményeknek, önkormányzatoknak, amikre feladatként rótták az idősek, betegek ellátását. Itthon ráadásul mindezt előzetes egyeztetések nélkül tette meg a kormány -tette hozzá a Momentum képviselője.
Bede Zsolt „feladata” a beszédek megzavarásával sem ért véget: a Mérce beszámolója szerint a sajtótájékoztató után Hadházy Ákos autója elé ugrott, és azt állította, hogy a politikus el akarta ütni őt. Hadházyt ezért igazoltatta is egy rendőr, de mentelmi joga miatt csak a képviselő adatait vette fel. Az autós tüntetést egy-két gyalogos szimpatizáns is kísérte, valaki pedig egy O1Vírus-feliratú transzparenst kötött ki a Váralagút bejárata fölé. 

Százezreket nem ér el a kormány által dobott mentőöv

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.20. 18:06

Fotó: Népszava
A lakhatási szegénységgel küzdők, albérlők és az uzsorások áldozatai sem kaptak segítséget a járvány és a válság idején.
Több százezer embert nem érnek el a kormány mentőintézkedései. Hiába van hiteltörlesztési és kilakoltatási moratórium, ha például albérletben élő emberek tömegeinek kell a lakástulajdonosukkal egyezkedniük. De a legszegényebbek közül is segítség nélkül maradnak azok a százezrek, akik előrefizetős mérőórát használnak, vagy akik uzsorahitelt vettek fel – írja a hvg.hu. A lap emlékeztet a bruttó 4,4 millió forintot kereső ÁSZ-elnök nagy felháborodást kiváltó javaslatára, miszerint tömeges leépítések ide, járványhelyzet oda, az egyik napról a másikra élő magyar családoknak ideje lenne megtanulniuk spórolni. 
Ez - jegyzi meg a hírportál - általánosságban megfontolandó ötlet, bár jelenleg az is egy racionális ellenérv, hogy az okosan korlátok között tartott hitelfelvétel különösen fontos lehet most, hogy ne álljon le teljesen a gazdaság. Viszont nyilvánvaló, hogy jön vele a kérdés: mihez kezdjenek azok az emberek most, akik ha összeadják, mennyi pénzt kell költeniük az ételre, gyógyszerre és lakhatásra, máris ott tartanak, hogy túllépték a bevételeiket? Bár részsegítségek számukra akadnak, így a hiteltörlesztési vagy a kilakoltatási moratórium, a rezsit, albérleti díjat így is fizetniük kell – ami szinte lehetetlen feladat, ha éppen a családfenntartót rúgják ki a járványra hivatkozva.
KSH 2018-as számaiból azt lehet levezetni: ha sorrendbe raknánk a magyarokat a jövedelmük szerint, akkor arra jutnánk, hogy az ország jövedelmi listáján középső helyen álló főre jutó havi jövedelem nagyjából bruttó 140 ezer forint, míg az átlagos megélhetéshez 123 ezre forintos nettó jövedelem szükséges. Az adatfelvétel óta azért nőttek a fizetések és az árak is, de a válság ezeket kisebb-nagyobb mértékben visszafordíthatja.
Legalább 400 ezer háztartás, vagyis egymillió ember van az országban, akiknek eleve nehézséget jelenthet a megfelelő energiaellátás biztosítása, és ezen a járvány csak ronthat

– írta a lap kérdésére a Habitat for Humanity. A lakhatással foglalkozó szervezet arra is felhívta a figyelmet: "A legrosszabb lakáskörülmények között élők sokszor ugyanazok, akiket a vírus gazdasági hatásai elsőként és legrosszabbul érintenek: a bevételük bizonytalan, gyakran alkalmi munkákból származik, vagy olyan feladatokat látnak el, amelyeket távmunkában nem lehet elvégezni. Közülük már most sokan elveszítették a megélhetésüket.” 

Jó az előrefizetős óra, csak nincs mit rátölteni

A Habitat arra is felhívta a figyelmet, hogy több, mint 100 ezer háztartás előrefizetős fogyasztásmérőt használ. Ez alapesetben segít, hogy ne legyen a rezsiköltség magasabb, mint amit a jövedelmükből fedezni tudnak, csakhogy most azt jelenti: ha bevétel hiányában nem tudják feltölteni a mérőórát, ugyanúgy nem lesz áram, mintha kikapcsolnák azt. A Habitat is kapott már olyan jelzéseket az újpesti városrehabilitációs programban dolgozó szociális munkásoktól, hogy sok, előrefizetős mérőórát használó család komoly bajba kerülhet, ha nem kap segítséget.

Vizesedő falak, nyerészkedő főbérlő

De nem csak a legdurvább mélyszegénységben élők lehetnek bajban. A Habitat korábban úgy számolt, hogy nagyjából másfél millióan élnek olyan lakásban, amelyekkel súlyos problémák vannak, például beázik a tető, nedvesek a falak, nincs WC és fürdőszoba vagy túl sötét a lakás. Kérdésünkre most azt hozzátették: körülbelül 3 millió ember érint a lakhatási szegénység valamilyen formában. Egy részüknek most segítség az, hogy nem kell a törlesztőrészleteiket fizetniük. De a kormány rendeletei nem védik azokat, akik bérelt lakásban élnek. 2011 és 2019 között majdnem 90 százalékkal nőttek a lakásbérlés árai országos átlagban, de Budapesten 130 százalékos volt a drágulás. Tavaly egy 40 négyzetméteres lakás átlagos bérleti díja magasabb volt, mint az ország szegényebb 60 százalékának egy főre jutó jövedelme. Most a járvány hatására az árak kicsit lejjebb mennek, de valószínűleg a bérek is alacsonyabbak lesznek. Arról pedig egyelőre nincsenek adatok, hogy a csökkenő bérleti díjak mellett hány lakástulajdonos engedi meg a régi bérlőinek, hogy kevesebbet vagy csúszással fizessenek. 
Saját bevallás alapján a megkérdezett háztartások 22 százaléka 1 hónapig sem lenne képes folytatni a hiteltörlesztést életszínvonalbeli változás nélkül, amennyiben valamennyi kereső elveszítené a munkáját

– ez a megállapítás már az MNB egy 2017-ben készített felméréséből származik. A magyarok körülbelül kétharmada legfeljebb három hónapon át tudná a hiteleit fizetni az életszínvonal visszaesése nélkül, ha fizetés nélkül maradna – ezért is volt fontos a hiteltörlesztési moratórium. 

A lakosság több mint fele nem ért a pénzhez

A jegybank arra jutott: a magyar háztartások 15 százaléka számít kimondottan sérülékenynek anyagilag, további 20 százalék pedig nincs messze a sérülékenységtől. Ha el is fogadjuk, hogy a felmérés óta eltelt három évben javult kicsit a helyzet, az, hogy sokan bevétel nélkül maradnak, így is nagy bajokat okozhat. Ráadásul az ország 52 százalékának nem megfelelő a kutatás szerint a pénzügyi tudatossága, közülük 12 százaléknak kimondottan alacsony, azt pedig sajnos nincs ok feltételezni, hogy ez érdemben változott volna az adatfelvétel óta. Ők pedig veszélyeztetettek akkor is, ha épp nem kell egy ideig törlesztőrészleteket fizetniük - jegyzi meg a hírportál. 

Észak-Magyarország az uzsorások fogságában

Még nagyobb bajban vannak azok, akik uzsorahiteleket vettek fel, az ő esetükben tényleg csak az uzsorás jóindulatán múlik, hogy kapnak-e bármiféle könnyítést. Az MNB 2019 végén próbálta megbecsülni, ők hányan lehetnek. Arra jutottak, hogy az elképzelhető legoptimistább számítás szerint a háztartások 3 százaléka érintett, a pesszimista becslés viszont már 13 százalékot hoz ki. A jegybank annyit tudott biztosra állítani, hogy főleg az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon kényszerültek sokan uzsorahitelre, ők azok a legsérülékenyebb családok, amelyek semmilyen más most bejelentett segítséggel sem tudnak élni. 

Levéllel vág vissza Karácsony Gergely Müller Cecíliának

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.04.20. 17:53

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az országos tiszti főorvos szerint egy hétig nem volt orvos a Pesti úti idősek otthonában. A főpolgármester egy dokumentummal cáfolná a „politikai rágalmakat”.
„Hazugságokra tényekkel, politikai rágalmakra dokumentumokkal válaszolunk – már megint. A járvány elleni védekezés szempontjából meglehetősen aggasztó, hogy a tisztifőorvos asszonyt is politikai szerepbe kényszerítik” - írja Facebook-bejegyzésében Karácsony Gergely. 
Az ügy előzménye, hogy az operatív törzs hétfői sajtótájékoztatóján Müller Cecília azt mondta, a kapott dokumentumok alapján egy hétig bizonyítottan nem volt jelen orvos a Pesti úti idősotthonban, ahol a jelenlegi állapot szerint 223 a koronavírus-fertőzöttek száma, 19 dolgozó érintett, és 23 fő hunyt el a vírus következtében.  
Karácsony viszont egy levéllel bizonyítaná, hogy az idősotthonnal szerződésben álló háziorvos azon a napon éppen az otthon lakóit és ellátottjait tesztelte pont a Pesti úton, amikor Müller szerint éppen ott sem tartózkodott.
A főpolgármester leveléből újabb oldaláról ismerhetjük meg a járványgóccá váló otthon történetét: 
mivel Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter eltiltotta 65 év feletti orvosokat a betegellátástól, az idősotthont is ellátó cégnek csupán egy 65 év alatti munkatársa maradt – ő kellett ellássa az otthon több száz lakóját.

Karácsony Gergely mellékelte idősotthont vezető, Skultéti József főjegyzőnek küldött levelét is. Skultéti ebben szinte napi bontásban mutatja meg, hogy április 30. április 12. között milyen feladatokat látott el a megbízott orvos. Bár a doktor összesen egy kétnapos hétvégi ügyeletet tartott, április 7-én pedig Skultéti felszólította, hogy többet legyen személyesen jelen az intézményben, egy hét kimaradás nem szerepel a leírásban. Az viszont kiderül belőle, hogy az Országos Mentőszolgálat április 8-án az orvostól is mintát vett, a kenet azonban később használhatatlannak bizonyult. Erről a hibáról csak április 17-én tájékoztatták az idősotthont; közben, április 12-én a idősotthon orvosán is megjelentek a betegség tünetei, ezért a Főpolgármesteri Hivatal közben járásával április 13-án új orvost kellett szerződtessenek a Pesti úton. 
Karácsony Gergely nem az első alkalommal hoz nyilvánosságra levelezéseket, cáfolva kormány vagy a kormánypárti sajtó  támadásait: egy ilyen levélváltásból derült ki, hogy a főváros heteken át hiába kérlelte az Orbán-kabinetet, hogy a kórházakból csak negatív teszteredménnyel küldjenek vissza lakókat az idősotthonokba.