A mintagazdaságoké a jövő

Egyes agrártársaságokat kiváltságos helyzetbe hozna a kormány, ám a parlament előtt levő salátatörvény egyéb furcsaságokat is tartalmaz.

Alighogy átállt Magyarország a rendeleti kormányzásra, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes március 31-én „A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi témájú törvények módosításáról” címmel terjesztett be törvényjavaslatot az országgyűlés elé – hívta föl a figyelmet Benedek Szilveszter, a Veszprém megyei közgyűlés Momentumos tagja, agrárvállalkozó. A szaktárca Népszavának küldött tájékoztatása szerint a törvényjavaslatot az Agrárminisztérium (AM) dolgozta ki széleskörű egyeztetés után, még 2018-2019-ben. A törvényjavaslat visszahozza a „Orbáni 12” néven emlegetett, a 2000-es évek elején a volt állami gazdaságok privatizálásával létrehozott agrártársaságok kiváltságait: 50 évben állapítaná meg a mintagazdaságok által bérelt állami föld használati idejét, miközben a többi földhaszonbérlő legföljebb 20 éves időtartamra köthet szerződést.

Ez az időtáv az, amely jelentős, de lassan megtérülő beruházások esetén is kiszámíthatóvá és tervezhetővé teszi a mintagazdaságok gazdálkodását, hozzájárulva ezzel a kapcsolódó mezőgazdasági partnereik agrárgazdasági pozícióinak megszilárdításához is – indokolta másfél-két emberöltőnyi időt a szaktárca.

Önmagában nem az 50 éves futamidővel van baj, hiszen egy öntözési vagy precíziós gazdálkodási rendszer, illetve egy állattenyésztő telep vagy ültetvénytelepítő beruházás megtérülése meghaladhatja akár a 20 évet is. A gond az, hogy ez a könnyítés csak az államilag kijelölt mintagazdaságokra, illetve csak az állami földbérletekre vonatkozik, a többi agrárgazdaságra, illetve haszonbérleti konstrukcióra nem – magyarázta Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese. A lehetőségeket behatárolja, hogy az állam a földjeinek nagy részét már elárverezte.

A mintagazdaságokkal kapcsolatos törvényjavaslatnak egyéb súlyos hibái is vannak. Egyebek mellett az, hogy a mintagazdaságokra nem vonatkozik a birtokméret általános esetben 1200 hektáros, állattartó gazdaságoknál az 1800 hektáros felső határ. A kiválasztott üzemeknél az államtól bérelt területek ugyanis nem számítanak bele a birtokmaximumba. Vagyis a több ezer hektárnyi állami földbérleten felül, még 1200, illetve 1800 hektárral bővíthetik a területüket ezek a cégek.

A törvényjavaslat szerint mintagazdaságnak az tekinthető, amely több megyére kiterjed, mikro- és kisgazdaságokat is magába foglal, emellett az alapanyag piaci ár kockázatot is kiegyenlítő mechanizmust alkalmaz, legalább 5 éve működik, és a teljes termékpályát átfogó integráció keretében tevékenykedik. Különösen a piaci ár kockázat kiegyenlítésére vonatkozó kitétel aggályos - érvelnek a kritikusok. A 3-5 évre kötött fix áras szerződések megkötik a gazdák kezét. Az államilag kijelölt mintagazdaság, mint felülről létrehozott integrátor szabhatná meg azt is, hogy az integráció tagjai mit termeljenek, ami újabb kockázatot jelent az érintetteknek.

Szakmai szempontok alapján válhat egy vállalkozás mintagazdasággá – állította az AM. Emellett a tervezet kiszélesíti a feltételrendszert annak érdekében, hogy minél több hazai gazdálkodó szervezet számára lehetővé tegye a mintagazdasággá válást. Nincs olyan eleme a szabályozásnak, amely indokolatlan versenyelőnyt biztosítana a mintagazdasággá történő kijelölés során bármely piaci szereplőnek – teszik hozzá.

Ha ez így is lesz, de a mintagazdaság nem tud állami földet bérelni, akkor továbbra is érvényes számukra a birtokmaximálás, viszont nem élhetnek az 50 éves bérleti időtartam előnyeivel és ezt nehéz versenysemleges piaci helyzetnek nevezni – jegyezte meg Máhr András.

Legalább ennyire elhibázott koncepciónak tartják a szakemberek, hogy az alulról, szervesen fejlődő integrációk helyett néhány, a kormányzat által kijelölt, felülről a gazdákra erőltetett vállalkozás uralja majd a piacot.