Két hete minősítették járványgócponttá a fővárosi önkormányzat fenntartásában működő Pesti úti idősek otthonát, de a politikai harc azóta sem szűnik körülötte. Az Orbán-kormány ugyan eddig minden alkalmat megragadott, hogy a Budapestet irányító Karácsony Gergelynek, illetve kabinetjének "alkalmatlanságát" bizonyítsák, de ezúttal más is állhat a háttérben. A kormány ugyanis 2012-ben a kórházakkal együtt állami irányítás alá akart vonni valamennyi szakosított szociális ellátást nyújtó intézményt, de az önkormányzatok egy része ellenállt. A centralizációs törekvések eredményeként akkor végül összesen 177 otthon került állami fenntartóhoz.
A kormány viszont nem hagyott fel átalakítási törekvésével. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nagy felháborodást kiváltó salátatörvény előtt benyújtott törvényjavaslata szerint ugyanis összesen 29 (a módosító szerint 30) ingatlan tulajdonjogát adnák át az egyházi fenntartóknak. Köztük akad egy barokk Esterházy-kastély is. Az ingatlanokat és a feladatellátáshoz szükséges ingóságokat ingyen kapják meg.
Az indoklás szerint a kormány hosszú távú stratégiai célja, hogy az állami fenntartásban működő szociális és gyermekvédelmi intézmények nyújtotta ellátásban megerősítse az egyházak szerepvállalását „a jelenleginél magasabb színvonalú és hatékonyabb, valamint a politikai változásoktól mentes feladatellátás érdekében”. Az állam erre az egyházakban látja a garanciát. A rendelkezés – teszik hozzá - a jövőbeni átadásokat új alapokra helyezi annak kimondásával, hogy vagyonelemek ingyenesen az egyházi fenntartók tulajdonába adhatók a kormány határozatával. A törvény révén az egyházak uniós támogatást elnyert intézmények fenntartásába is bevonhatók.
Ezzel végleg átrendeződhet a hazai szociális és idősellátás. A jelenleg működő bentlakásos otthonokban mintegy 56 ezer idős embert gondoznak. A feladat az egyházi és az állami intézmények esetében ugyanaz, de a támogatás korántsem. (A gazdasági társaságok által működtetett nyugdíjasházak nem kapnak egy fillért sem.) Az állami és önkormányzati fenntartású otthonok a dolgozók bérére, valamint a működésre egyaránt kapnak támogatást, bár ennek mértéke korántsem fedezi a valós költségeket. Sokkal jobb helyzetben vannak az egyházi fenntartók, amelyek az iskolákhoz hasonlatosan az önkormányzati jusson túl kiegészítő támogatásban is részesülnek, amelynek mértéke 2007 óta látványosan növekszik. 2013-ban volt ugyan egy visszaesés, de tavaly már ismét 76 százalék volt a többlettámogatás mértéke. Ehhez jön hozzá a törvényben jelzett esetekben az ingyen ingatlan.
Havas Szófia, a Demszky-kabinet fővárosi önkormányzati egészségügyi szakpolitikusa, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház egyik krónikus belgyógyászati osztályának vezető főorvosa a Népszavának azt mondta: a kormány az elbukott önkormányzati választások óta egyre több feladatot akar átvenni az önkormányzatoktól, ezzel is bizonyítva az ellenzéki vezetők alkalmatlanságát. Azonban - a fenti politikai célon túl - továbbra sem akar velük kezdeni semmit, így igyekszik a feladatot tovább passzolni.
Lapunk már korábban is beszámolt arról, hogy az állam gőzerővel, de a nyilvánosság előtt teljes titoktartás mellett adja át szociális intézményeit az egyházaknak. A mély hallgatás annyira feltűnő, hogy 2018-ban már az ÁSZ is nehezményezte az egyházi intézményfenntartók ellenőrzésekor. 2017 február elején mindenesetre megjelent egy kormányhatározat, amelynek értelmében abban az évben 8837, míg 2018-ban további 21 563 szociális férőhelynek kellett volna az egyházakhoz kerülni. Ám ennek csak a töredékét sikerült átvinni. Tavaly Korózs Lajos szocialista országgyűlési képviselőnek adott minisztériumi válaszból az derült ki, hogy az elmúlt években 3087 férőhely került az SZGYF fenntartásából az egyházakhoz, a legtöbb egyébként Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Rétvári Bence államtitkár kiemelte: a kormány elkötelezett a egyházak szociális ellátások terén betöltött szerepének támogatásában.
