A fideszeseknek sem tetszik, ahogy Orbán Viktor intézte

Publikálás dátuma
2020.04.22. 06:40

Fotó: Kovács Tamás / MTI
Sok kormánypárti szerint az lett volna a helyénvaló, ha a kormány enged az időkorlátra vonatkozó ellenzéki kérésnek.
A kormánypárti szavazók majdnem negyven százaléka szerint hibázott Orbán Viktor kormányfő, amikor „133 bátor ember” segítségével áterőltette a kabinetnek rendkívüli jogköröket biztosító és korlátlan időtartamra szóló felhatalmazási törvényt. (A miniszterelnök a szavazás előtt párttársaihoz szólva azt mondta, „nekem 133 bátor ember kell, az ország 133 legbátrabb embere kell”.)
A Népszava megbízásából mérő Publicus Intézet a rendkívüli jogrend elfogadásának megítélésére volt kíváncsi. A megkérdezettek majdnem kétharmada szerint igaza volt a Demokratikus Koalíciónak (DK), a Jobbiknak, az LMP-nek, az MSZP-nek és a Párbeszédnek, amikor úgy döntöttek, nem támogatják a javaslatot. Az természetesen nem meglepő, hogy ezeknek a pártoknak a szavazói szinte száz százalékban elutasítják a „korlátlan idejű teljhatalmat”, az viszont igen, hogy a bizonytalanok 62 százaléka sem kér a rendeleti kormányzást lehetővé tevő jogszabályból. Ráadásául a Fidesz-szavazók 36 százalékának sem tetszik, hogy a törvényt végül időkorlát nélkül fogadták el.
Utóbbiak között még magasabb (majdnem 40 százalék) az aránya azoknak, akik szerint az lett volna a helyénvaló, ha a kormány enged az időkorlátra vonatkozó ellenzéki kérésnek, és az velük együtt szavazza meg a rendkívüli felhatalmazást. (Ezt a DK, az MSZP és a Momentum szavazóinak száz százaléka gondolja így, a Jobbik híveinek esetében 80 százalék az arány, míg a bizonytalanok körében 61 százalék).
Szerző

„Ennyi tragikus sorssal még nem találkoztam”

Publikálás dátuma
2020.04.22. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Paradox módon egyszerre jellemzi a túlélésért vívott harc és a vásárlói roham a gyógyászati segédeszközök piacát. A kereskedők megrázó történetekről meséltek.
– Soha nem hittem volna, hogy ilyen iszonyúan nehéz tud lenni a munkám. Ennyi elkeseredett, kétségbeesett emberrel, tragikus sorssal még nem találkoztam – egy fővárosi gyógyászati segédeszközöket forgalmazó bolt kereskedője foglalta össze így az utóbbi napjait. Folyamatosan csöng ugyanis a telefonjuk, és özönlenek hozzájuk a segítséget, tanácsot kérő, hosszú „bevásárlólistákkal” felszerelkezett hozzátartozók, amióta Kásler Miklós miniszter utasítására, a járvány miatt a kórházakban elkezdték kiüríteni az ágyakat, és ezrével küldik haza a betegeket, gondozottakat. – Sokan még a kórházból telefonálnak, hogy egy napjuk van beszerezni mindent, ami elengedhetetlen a súlyosan beteg, idős hozzátartozójuk otthoni ápolásához – mondta felindultan a kereskedő. Emiatt az utóbbi napokban folyamatosan napi 15-16 órát dolgoznak, hogy segíthessenek, ám úgy látja, az esetek többségében a lehetetlennel határos ilyen rövid idő alatt mindent beszerezniük az érintett családoknak. A megkérdezett kereskedők szerint még normál ügymenet során is legalább egy hétre van szükség ahhoz, hogy az otthonápoláshoz szükséges alapkellékeket be tudja szerezni a beteg családja – miközben sok esetben csak egy-két napnyi időt kaptak erre a hozzátartozók. – A minap egy fővárosi hölgy azzal telefonált, hogy a combnyaktörést szenvedett édesanyját küldik haza a kórházból és sürgősen úgynevezett antidecubitus, azaz felfekvés kialakulását megakadályozó matracra van szüksége. Kapható ilyen matrac, de most lelassult az árukiszállítás így a rendeléstől akár több nap is eltelhet mire megkapja a vevő az árut – magyarázta az egyik kereskedő. Nem könnyíti meg a vásárlók helyzetét az sem, hogy a gyógyászati segédeszközt kínáló boltoknak csak egy része van nyitva. Az ágazat érdekvédelmi szervezete, a Forgalmazók az Egészségért Szövetség jelentette ugyanis azt: sok üzlet egészségügyi intézményekben működik, márpedig az ott bevezetett korlátozó intézkedések miatt lényegében nincs vásárló, emiatt ezek bezártak vagy erősen korlátozták nyitvatartásukat. Mindez paradox módon azt eredményezte: miközben az ágazat egy része a vásárlók hirtelen rohamával, a másik része forgalom híján a túlélésért küzd. Mindez a nagy bevásárlásra induló hozzátartozóknál úgy csapódik le: sok mindent nem lehet azonnal megvásárolni. A második sokk akkor éri őket, amikor az árakkal szembesülnek. – Sok frissen hasi műtött beteget küldtek haza a családhoz az elmúlt napokban. Egy ilyen betegnek nem lehet sima ágya, állítható támlájúra van szüksége. Nálunk most a német elektromos ágy 240 ezer forintba kerül. És az sem biztos, hogy akad ilyen ágy mindenkinek, aki ki tud fizetni ennyit. A kereskedő szerint neki már csak egyetlen elektromosan működtethető betegágya van, ha azt valaki elviszi, akkor utána nem tudja mikorra tud újat hozni, merthogy ő is úgy tapasztalja: lelassult az áruutánpótlás. A költségek akkor is óriásiak, ha nincs szükség speciális ágyra. A megkeresett gyógyászati eszközöket áruló boltokban úgy általánosítottak: az otthonápolás alapkellékeire – a vízhatlan lepedőtől a szobavécén át a fürdetőszékig – legalább 200-400 ezer forintot kell áldozni. Ez ráadásul csak az első és egyszeri kiadás: Csordás Anett, a főleg fiatalkorúak otthonápolásával foglalkozó Lépjünk, hogy Léphessenek! Közhasznú egyesület elnöke úgy becsülte, havonta úgy 50-100 ezer forintos többletköltséget jelent ez a feladat. Az pedig Csordás Anett szerint erősen kérdéses, hogy megkapják-e majd a bruttó 39-70 ezer forintos ápolási segélyt azok, akiknek mostantól kell egyik-napról a másikra gondoskodniuk az önmagukat ellátni képtelen hozzátartozójukról. A segély megítélésének az alapfeltétele ugyanis, hogy a hatóság helyszíni vizsgálattal győződjön meg arról, tényleg beteg-e a gondozott, ahogy a kórházi elbocsátó iratokban áll. Márpedig kérdéses, hogy jelenleg tudnak-e ilyen házhoz kiszálló vizsgálatokat végezni. Ahogy az is, hogy lesz-e olyan orvos, aki a TB-támogatott gyógyászati kellékeket fel tudja majd írni a hozzátartozóknak. Ezt égető kérdésnek tartják a kereskedők is: – A hazaküldött betegek jelentős részénél az otthonápolásukhoz szükséges eszközök TB-támogatottak. Csakhogy most egyszerűen nincs elérhető orvos, aki felírja nekik ezeket.

Sok nehézség, kevés könnyítés

Májustól könnyebbé válik néhány gyógyászati segédeszköz beszerzése. Egyes termékeket e-receptre is felírhat az orvos, és azokat ezentúl a gyógyszertárakban lehet megvásárolni. Úgy tudjuk, hogy például különböző tesztcsíkok, pelenkák, kötszerek kerülhetnek erre a listára. A vészhelyzet miatt egyre nehezebben férnek hozzá a betegek a gyógyászati segédeszközökhöz, így a különböző katéterekhez, pelenkákhoz, testnedveket, váladékokat felfogó eszközökhöz. Miután e termékekre szakosodott boltok még nem tudtak csatlakozni az e-térhez, a betegek csak hagyományos vénnyel válthatják ki a szükséges eszközöket. Ilyen receptet a szakorvos írhat fel, vagy az ő javaslatára a háziorvos. A szakrendelések szűkítésével, bezárásával a betegek most nem tudják ezeket felíratni. Az eszközökhöz való egyszerűbb hozzáférést a kormányzat azzal segítette, hogy átmenetileg meghosszabbították a korábbi szakorvosi javaslatok érvényességi idejét. Így a háziorvosok is kiállíthatják ezeket a vényeket – csakhogy már az ő rendeléseikre is egyre nehezebb bejutni. Nem könnyíti a segédeszköz használók helyzetét, hogy a kórházakban, szakrendelőkben üzemelő szakboltjaikat bezárták, így ott az sem vásárolhat, akinek van vénye. A forgalmazók a problémák oldására azt kérték, hogy a legutóbb náluk beváltott vények adatai alapján az üzletek kiadhassanak egy havi támogatott eszközt – például pelenkát, katétert – kiadhassanak a betegeknek. Ezt a megoldást azonban a kormányzat elvetette. Róka László, a Forgalmazók az Egészségért Szövetség – FESZ főtitkára lapunk érdeklődésére elmondta: hiába jár támogatás ezekre a cikkekre, a betegek egy része ugyanis recept híján teljes áron vásárol jó néhány eszközt, köztük például pelenkát. Tudomása szerint van olyan család, amely a rett-szindrómás gyerek váladék leszívó katéteréhez nem jut hozzá támogatással, mert azt az orr-fül-gégész rendelheti, aki viszont most csak távkonzultációs rendelést tart. - Danó Anna

A vírusvagdalkozás háttere: ingyen ingatlan az egyházi idősotthonoknak

Publikálás dátuma
2020.04.22. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Több tucat ingatlan tulajdonjogát adnák át az egyházi fenntartóknak. A feladat a felekezeti és az állami intézmények esetében ugyanaz, de a támogatás korántsem.
Két hete minősítették járványgócponttá a fővárosi önkormányzat fenntartásában működő Pesti úti idősek otthonát, de a politikai harc azóta sem szűnik körülötte. Az Orbán-kormány ugyan eddig minden alkalmat megragadott, hogy a Budapestet irányító Karácsony Gergelynek, illetve kabinetjének "alkalmatlanságát" bizonyítsák, de ezúttal más is állhat a háttérben. A kormány ugyanis 2012-ben a kórházakkal együtt állami irányítás alá akart vonni valamennyi szakosított szociális ellátást nyújtó intézményt, de az önkormányzatok egy része ellenállt. A centralizációs törekvések eredményeként akkor végül összesen 177 otthon került állami fenntartóhoz. A kormány viszont nem hagyott fel átalakítási törekvésével. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nagy felháborodást kiváltó salátatörvény előtt benyújtott törvényjavaslata szerint ugyanis összesen 29 (a módosító szerint 30) ingatlan tulajdonjogát adnák át az egyházi fenntartóknak. Köztük akad egy barokk Esterházy-kastély is. Az ingatlanokat és a feladatellátáshoz szükséges ingóságokat ingyen kapják meg.   
Az indoklás szerint a kormány hosszú távú stratégiai célja, hogy az állami fenntartásban működő szociális és gyermekvédelmi intézmények nyújtotta ellátásban megerősítse az egyházak szerepvállalását „a jelenleginél magasabb színvonalú és hatékonyabb, valamint a politikai változásoktól mentes feladatellátás érdekében”. Az állam erre az egyházakban látja a garanciát. A rendelkezés – teszik hozzá - a jövőbeni átadásokat új alapokra helyezi annak kimondásával, hogy vagyonelemek ingyenesen az egyházi fenntartók tulajdonába adhatók a kormány határozatával. A törvény révén az egyházak uniós támogatást elnyert intézmények fenntartásába is bevonhatók.
Ezzel végleg átrendeződhet a hazai szociális és idősellátás. A jelenleg működő bentlakásos otthonokban mintegy 56 ezer idős embert gondoznak. A feladat az egyházi és az állami intézmények esetében ugyanaz, de a támogatás korántsem. (A gazdasági társaságok által működtetett nyugdíjasházak nem kapnak egy fillért sem.) Az állami és önkormányzati fenntartású otthonok a dolgozók bérére, valamint a működésre egyaránt kapnak támogatást, bár ennek mértéke korántsem fedezi a valós költségeket. Sokkal jobb helyzetben vannak az egyházi fenntartók, amelyek az iskolákhoz hasonlatosan az önkormányzati jusson túl kiegészítő támogatásban is részesülnek, amelynek mértéke 2007 óta látványosan növekszik. 2013-ban volt ugyan egy visszaesés, de tavaly már ismét 76 százalék volt a többlettámogatás mértéke. Ehhez jön hozzá a törvényben jelzett esetekben az ingyen ingatlan. Havas Szófia, a Demszky-kabinet fővárosi önkormányzati egészségügyi szakpolitikusa, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház egyik krónikus belgyógyászati osztályának vezető főorvosa a Népszavának azt mondta: a kormány az elbukott önkormányzati választások óta egyre több feladatot akar átvenni az önkormányzatoktól, ezzel is bizonyítva az ellenzéki vezetők alkalmatlanságát. Azonban - a fenti politikai célon túl - továbbra sem akar velük kezdeni semmit, így igyekszik a feladatot tovább passzolni. Lapunk már korábban is beszámolt arról, hogy az állam gőzerővel, de a nyilvánosság előtt teljes titoktartás mellett adja át szociális intézményeit az egyházaknak. A mély hallgatás annyira feltűnő, hogy 2018-ban már az ÁSZ is nehezményezte az egyházi intézményfenntartók ellenőrzésekor. 2017 február elején mindenesetre megjelent egy kormányhatározat, amelynek értelmében abban az évben 8837, míg 2018-ban további 21 563 szociális férőhelynek kellett volna az egyházakhoz kerülni. Ám ennek csak a töredékét sikerült átvinni. Tavaly Korózs Lajos szocialista országgyűlési képviselőnek adott minisztériumi válaszból az derült ki, hogy az elmúlt években 3087 férőhely került az SZGYF fenntartásából az egyházakhoz, a legtöbb egyébként Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Rétvári Bence államtitkár kiemelte: a kormány elkötelezett a egyházak szociális ellátások terén betöltött szerepének támogatásában.

Fedezetlen költségek

A fenntartói feladatokat 2013 januárjától a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság látja el, amelynek tavalyi ellenőrzésekor az Állami Számvevőszék (ÁSZ) arra jutott, hogy a „főigazgatóság pénzügyi és vagyongazdálkodása nem volt szabályszerű a vizsgált 2015-2017-es időszakban, nem volt biztosított a felelős gazdálkodás, az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás és a vagyon értékének megőrzése”. Ráadásul az állam a GDP alig 0,4 százalékát költi idősellátásra, az összeg minimálisan emelkedik évente. A finanszírozás egyfajta tervgazdálkodás mentén történik, az ellátásra adott normatívák nem fedezik a valódi költségeket – összegez Gyarmati Andrea, szociológus, a Jól-lét Közhasznú Alapítvány munkatársának tavalyi tanulmányában. A férőhelyek száma lassan egy évtizede változatlan, mivel erre külön engedélyt kell kérni az államtól. A gondozásra szoruló idősek száma viszont egyre emelkedik, így a bentlakásos idősotthoni várólisták egyre hosszabbra nyúlnak. Az SZGYF utolsó tavaly decemberi összesítése szerint megközelíti a 32 ezret, de ez korántsem a teljes szám, mivel az 1041 intézményből csak 831 küldött adatokat.

Szerző
Frissítve: 2020.04.22. 06:08