A kormány most már sokkal izmosabb, 1600 milliárd forintos hiánnyal számol

Át kellett alakítani a költségvetés finanszírozási tervét, ebből derült ki, hogy bődületesen ugrik a hiány.

A kormány a koronavírus-járvány miatt már korábban a GDP 1 százalékáról a GDP 2,7 százalékára emelte az uniós statisztika szerint számolt eredményszemléletű hiánycélját. (A GDP idei várható összege 50000 milliárd forint, vagyis mintegy 1350 milliárd forintos eredményszemléletű hiányt vár a kormány.)

Ugyanakkor a költségvetés átalakításról eddig sok részletet nem árult el a Pénzügyminisztérium (PM), ám az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. mai közleményéből kiderül, hogy a kormány a 2020-as költségvetésben elfogadott eredeti 367 milliárd forinttal szemben 1601 milliárd forintos hiánnyal számol, és az ÁKK-nak részben ezért át kellett alakítania a decemberben elfogadott államadósság finanszírozási tervét.

Az új finanszírozási tervben a kijárási korlátozások és a lakossági értékesítési tendenciák alapján a korábbi tervekhez képest csökkenő lakossági értékesítéssel számol az ÁKK. Ezzel együtt fenntartja azt a középtávú stratégiai célt, hogy a háztartások kezében lévő lakossági papírok állománya 2023-ra 11 ezer milliárd forintra növekedjen a 2019. év végi 7 766 milliárd forintos szintről. Az ÁKK szintén fenntartja az államadósság-kezelés többi stratégiai célját, ami a futamidő növelésére és a devizaadósság alacsony szinten tartására vonatkozik.

Az 1234 milliárd forinttal magasabb hiány, illetve a várhatóan 590 milliárd forinttal megnövekedő lakossági állampapír visszaváltás és visszavásárlás, valamint a 2020 januári, az eredeti tervekben nem szereplő 244 milliárd forintnyi rövid devizakötvény visszavásárlás szükségessé teszi a kibocsátások növelését. Emellett, a jelenlegi piaci tendenciákat figyelembe véve az eredeti terveknél mintegy 900 milliárd forinttal alacsonyabb lakossági értékesítéssel tervez az adósságkezelő. Ennek eredményeként az ÁKK két fő területen kívánja növelni a bruttó finanszírozást.

Egyrészről 1 652 milliárd forinttal emelte az pénzintézetek számára szervezett forintkötvény kibocsátások tervezett mértékét 2020-ban. Másrészről növelte az eredeti tervekben szereplő 1 milliárd euró keretösszegű devizakötvény kibocsátási keretet 4 milliárd euró keretösszegre. Az ÁKK akkor megy ki a devizapiacra, ha növelni tudja a devizadósság lejárati idejét és új befektetőket tud bevonni.

Továbbra is tervben van az úgynevezett Zöld Kötvények kibocsátása euróban, japán jenben, és amennyiben erre lehetőség adódik, kínai jüanban - írják. Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően az ÁKK folytatni fogja a forint és devizaadósság lejárati szerkezetének aktív kezelését csere és visszavásárlási aukciók és másodpiaci vásárlások lebonyolításával. Az ÁKK március végéig már kibocsátotta a tervezett piaci államkötvény mennyiség 24 százalékát, és teljesítette a tervezett lakossági állampapír értékesítés 39 százalékát a módosított terv szerint, vagyis időarányosan jól áll a forrásbevonással. Az elmúlt napok aukcióiból is látható, hogy az ÁKK kötvényeire többszörös kereslet van – vagyis jelenleg semmi sem veszélyezteti az államadósság finanszírozását.