Immár szokásosnak nevezhető módon éjjel jelent meg kedden a magyar Kurzarbeitról szóló kormányrendelet módosítása, amely lehetővé teszi, hogy a cégek azon dolgozóik után is igényeljenek bérkiegészítést, akiknek csupán napi két órányi munkát tudnak adni. A kiesett munkaidő ugyanis akár 75 százalék is lehet. Ebből pedig az is következik, hogy egy-egy munkavállaló esetében az eddigi 75 ezer forintról akár 112 ezer forintra is nőhet az állami bérkiegészítés összege.
A támogatáskor figyelembevehető bér felső plafonja ugyanis nem változott – ez továbbra is a minimálbér duplája, azaz nettó 214 ezer forint lehet –, mint ahogyan az sem, hogy az állam a kiesett munkaidőre járó bér 70 százalékát vállalja át. Márpedig az új szabályok értelmében több munkaidő eshet ki, hiszen a korábbi elvárás legalább a napi 4 óra volt, így ez alapján arányosan több támogatás jár. Így értelmezi a megjelent jogszabályt Kántor Balázs, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda adócsoport vezetője is, aki lapunknak küldött kommentárjában úgy fogalmaz: a jogszabály alapján – feltéve, hogy ez volt a kormányzati szándék – az állami támogatás összege nettó 112 ezer forintra nő.
Hogy mi a valós kormányzati szándék, az azért kérdés, mert az innovációs tárca témában tartott „sajtótájékoztatójáról” szóló MTI-jelentés erre nem tért ki, lapunkat viszont az eseményre nem hívták meg (már ha egyáltalán volt ilyen, mert a teljes magyar sajtón az MTI-jelentés futott végig). Több hírportálon ugyanakkor olyan értelmezés is napvilágot látott, miszerint továbbra is marad a 75 ezer forintos plafon, akármekkora munkaidőkiesésről legyen is szó.
Kántor Balázs rámutatott arra is: a létszámtartási kötelezettség csak az adott munkavállaló munkaviszonyának fenntartására irányul a statisztikai létszám fenntartása helyett – vagyis csak azt a dolgozót nem szabad elbocsátani, aki után igényelt a cég bérkiegészítést –, a munkavállaló felmondása, vagy a munkáltató azonnali hatályú felmondása pedig nem jelenti a kötelezettség megsértését. A túlóra-tilalom szintén csak az érintett munkavállalók esetében értelmezendő. Az új szabályok egyértelművé teszik azt is, hogy a home office-ban dolgozók is kaphatnak támogatást. Kötelező fejlesztési idő pedig abban az esetben nincsen, ha a csökkentett munkaidő a korábbinak legfeljebb a fele. Ebben az esetben bért sem kell fizetni a munkáltatónak a fejlesztési időre.
Jelezte: továbbra sem teljesen világos, hogy a munkáltatónak kell-e igazolni a nemzetgazdasági érdeket, illetve a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indokait, mivel nem minden ezzel kapcsolatosan rendelkezést helyeztek hatályon kívül, a megmaradó és a hatályon kívül helyezett rendelkezések között pedig átfedés van.
