Előfizetés

Nem támogatja a többség a kivéreztetést

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.04.23. 06:20

Fotó: Kovács Tamás / MTI
A Fidesz-szavazók majdnem fele nem támogatja, hogy a települések büdzséjét vágják meg a vírus elleni védekezés jegyében.
Tíz emberből négy legfeljebb egy hónapig vagy még annál is kevesebb ideig tudna megélni megtakarításaiból, ha most nem lenne semmilyen bevétele, de 3-6 hónapra elegendő tartaléka is csak minden ötödik magyarnak van – derül ki a Publicus Intézet lapunk számára április 14-18. között készített felméréséből. A kérdés időszerű, hiszen az innovációs tárca háttéranyaga szerint már hetente több mint 12 ezren veszítik el munkájukat, a regisztrált álláskeresők száma így immár 320 ezer fölé nőtt, de ennél is többen maradhattak jövedelem nélkül, hiszen nem mindenki regisztráltatja magát.  Ezek az emberek ugyanakkor továbbra is csupán maximum 3 hónapig számíthatnak egy meglehetősen alacsony összegű álláskeresési járadékra, mivel a kormány még a jelenlegi helyzetben sem hajlik a támogatás folyósítási idejének meghosszabbítására.
A Publicus felmérése szerint a DK szavazói rendelkeznek a legkevésbé tartalékkal: több mint harmaduk egy hónapig sem tudna jövedelem nélkül kitartani. A jobbikosok negyede is kevesebb, mint egy hónapig bírná. Akár fél évre is elegendő tartalékkal rendelkezik ugyanakkor a Momentum szavazóinak bő harmada, és a Fidesz szavazóinak negyede. Ebben a helyzetben nem meglepő, hogy a megkérdezettek harmada a jövedelmüket elvesztők megsegítésére fordítaná az állami forrásokat, és csak minden ötödik munkavállaló támogatná a gazdaság gyors újraindulása érdekében a nehéz helyzetben lévő cégeket. A dolgozók majdnem fele szerint ugyanakkor mindkettőre költenie kellene most az államnak. A válaszok alapján a Fidesz szavazóinál jobban átment a „nem adunk segélyt munka nélkül” kormányzati elv, hiszen csak negyedük támogatná a jövedelmüket elvesztőket, az MSZP szavazóinak ugyanakkor majdnem fele ezt tartaná helyesnek.
A Publicus megkérdezte azt is, hogyan értékelik a válaszadók a kormány gazdasági mentőcsomagjának egyes elemeit. A válaszok alapján az elsöprő többségnél – 88 százaléknál - tetszést aratott a kisadózók (KATÁS-vállalkozók) adóterheinek elengedése, a lépést legnagyobb arányban nem meglepő módon a Fidesz, a legkevésbé az MSZP szavazói tartják hatékonynak. Bár a vállalkozások jelentős része a számtalan bürokratikus előírás és abszurd feltétel miatt eddig nem igazán tudott élni az állami bérkiegészítés lehetőségével, és emiatt a kormány a napokban módosítani is kényszerült a magyar „Kurzarbeit” szabályait, a Publicus felmérésből az látszik, hogy az állami bérkiegészítést is fontos intézkedésnek tartják az emberek. Az összes megkérdezett 83 százaléka gondolja ezt hatékony lépésnek, itt is a Fidesz szavazók támogatása a legerőteljesebb, 93 százalék. Az ellenzéki szavazók több mint kétharmada is pozitívnak látja a bérkiegészítést, kivéve az MSZP táborába tartozókat, akiknek kétharmada viszont egyáltalán nem tartja hatékonynak a magyar Kurzarbeitot. A fentieknél kevésbé tűnik népszerű intézkedésnek, hogy a nyugdíjasok jövőre plusz egy heti nyugdíjat kapnak, ezt csak a megkérdezettek fele tartja hatékony lépésnek, de természetesen a Fidesz szavazók nagyobb arányban, 76 százalékban gondolják így. A legkritikusabbak e téren is az MSZP szavazói: közülük senki nem gondolja az egy év múlva adandó nyugdíjkiegészítést hatékony lépésnek a jelenlegi helyzetben, de a DK-sok 90 százaléka is így vélekedik. A kormány nemrégiben arról döntött, hogy a pártoktól és az önkormányzatoktól is átcsoportosít forrásokat a járvány elleni védekezéshez. Előbbi intézkedés népszerűnek bizonyult, a megkérdezettek bő kétharmada támogatja az összesen 1,2 milliárd forintos elvonást a pártoktól. A legnagyobb sikert ez a lépés is a Fidesz szavazói között aratott: 83 százalékuk támogatja. Az MSZP szavazói pedig e téren is a legkritikusabbnak bizonyultak: kétharmaduk nem ért egyet vele.
Sokkal kevésbé aratott tetszést az önkormányzatoktól történő 34 milliárd forintos forráselvonás, amelyet a kormány nem mellesleg az ellenzéki települések kivéreztetésére is igyekszik most felhasználni. Az önkormányzatok büdzséjének megnyesését a megkérdezettek alig több mint harmada tartja helyes lépésnek, és még a Fidesz szavazóinak csaknem fele – 42 százaléka – sem ért egyet vele. Az önkormányzatok megsarcolását a momentumosok utasítják el a legnagyobb, 94 százalékos arányban, de erősen ellenzik a Jobbik szavazói (89 százalék) is, továbbá az MSZP és a DK szavazóinak háromnegyede is károsnak tartja az intézkedést.

A NER vadászmezői – Göd büntetése az első

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.04.23. 06:00
Az akkumulátorgyárban 4300-an dolgoznak majd
Fotó: Népszava
Bevételeiket féltik a nagyobb beruházásoknak otthont adó városok. Találgatják, hol lesz a következő „különleges övezet” Göd után.
A kormány rendeleti úton a múlt hét végén különleges gazdasági övezetté nyilvánította a gödi Samsung-gyárat és környékét. A döntéssel az érintett ingatlanok a város tulajdonából a fideszes vezetésű Pest-megyei önkormányzathoz kerültek. Egyúttal elvonta Göd városának a törvényben és az alaptörvényben is biztosított adókivetési jogát, így a rendelet szerint – amit csakis a különleges jogrend miatt tudott kihirdetni a kormány –, a helyi adókat  szintén a megyei önkormányzat vetheti ki és oszthatja újra a környező települések között. A kormányrendelet a koronavírussal és a munkahelyek megőrzésével indokolja városi önkormányzat jogfosztását. Formálisan a jövőben minden olyan beruházást „különleges gazdasági övezetté nyilváníthat” a kormány, ahol legalább száz milliárd forintos beruházás zajlik. A Gödi Samsung gyár beruházását jelenleg 390 milliárd forintra becslik, de Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára az állami rádióban tegnap már arról beszélt, hogy a teljes beruházás összértéke 400-500 milliárd forint, amellyel a meglevő 1600 mellett 2700 új munkahely jön létre. A Samsung Gödön elektromos autókhoz gyárt majd akkumulátorokat, az ott folyó beruházás jelenleg a legnagyobb értékű Magyarországon.  Nem csak a Samsung épít, és nem csak Gödön épül akkumulátorgyár: Komáromban a szintén dél-koreai SK Innovation épített hasonló üzemet 340 milliárd forintos beruházással. Azonban míg Göd esetében a kormány indokoltak látta várostól elvenni a cégtől befolyó helyi adóbevételeket, Komáromban ez nem történt meg eddig, és valószínűleg nem is fog. Közismert, hogy Göd ellenzéki többségű önkormányzatot és  polgármestert választott tavaly ősszel, Komáromban azonban a Fidesz uralja testületet és a polgármesteri széket – ez az egyetlen lényegi különbség a két akkumulátorgyártó beruházás között.
Jelenleg az ország területén több olyan óriásberuházás is folyik, amelynek értéke meghaladja a száz milliárd forintot – vagyis a kormány által összehozott rendelet/jogszabály szerint ezen beruházásokból befolyó helyi adóbevételeket is el lehet vonni a fideszes vezetésű megyei önkormányzatok javára. Ilyen beruházás jelenleg a kecskeméti Mercedeses gyár bővítése, a debreceni BMW-gyár építése, illetve a MOL tiszaújvárosi poliol-üzemének beruházása. Mind Kecskemét, mind Debrecen fideszes vezetésű város, amely jól látszik abban is, hogy a kormány nemhogy elvonna ezen városoktól forrásokat, hanem a beruházások örvén több tíz milliárd forintot pumpál a települések infrastruktúrájába. Az elmúlt szűk másfél évben a debreceni BMW-gyár előkészítésre a kormány 135 milliárd forint támogatást adott út- vasút- és csatornaépítésre, amely közvetve mind-mind a BMW gyár előkészítését szolgálja. A város ezen túl több milliárdot kapott repülőtere, idegen nyelvű iskolája megépítésére, fejlesztésére is.  Kecskemét nem dúskál ennyire a közjavakban, de azért a Kecskemét Városfejlesztési Alap idén és tavaly összesen 20 milliárd forintos költségvetési támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól. Göd esetében ilyen gáláns programot nem találtunk.  A tiszaújvárosi poliol-üzem 420 milliárd forintból épül meg. A beruházást kormány közpénzzel is támogatja, vagyis kiemelt beruházásként tekint a Mol-fejlesztésre, amellyel valóban egy világviszonylatban is egyedülálló vegyipari technológia jön létre Magyarországon. Tiszaújváros  ellenzéki vezetésű önkormányzattal bír, így nem lehet kizárni, hogy ha a kormány újabb városok helyi iparűzési adóbevételére akarja rátenni a kezét, akkor Tiszaújváros lehet a következő.  Az Orbán-kormány nem először vetett szemet az önkormányzatok helyi iparűzési adóbevételére. Két éve vezették be az úgynevezett önkormányzati szolidaritási hozzájárulást, amit a nagyobb adóbevételű településeknek kell fizetniük, idén a tervek szerint összesen 43 milliárd forintot. Ám míg a szolidaritási adó tisztán adóbevételi alapon sújtja a nagyobb – köztük számos ellenzéki vezetésű – nagyvárosokat, addig a Göd esetében láthatóan politikai alapon diszkriminált a kormány.

Az Alkotmánybírósághoz fordul Göd

– Komikus, hogy a kormánypropaganda beszél „káoszról” Göd kapcsán, én inkább a kabinetnél tapasztalok kaotikus viszonyokat – mondta lapunknak a város momentumos polgármestere, Balogh Csaba. Szerinte ezt jelzi például a gyárbővítés előkészítésének több részlete is: bár az illetékes szakhatóság is úgy foglalt állást, hogy ipari vasút nem építhető a tervezett üzemhez, az állami apparátus végül mégis engedélyezte. Mint azt Balogh Csaba elmondta, a településüket sújtó döntésről sem előzetesen, sem később nem tájékoztatta őket a kormány. Kevés információt kaptak eddig a Pest megyei önkormányzattól is, ahová átirányítják majd a Gödtől elvett iparűzési adóbevételt. – Ezt az összeget alapvetően térségfejlesztésre kell fordítani, de a megyei önkormányzat közölte: él azzal a lehetőséggel, hogy az adóbevételek 5 százalékát saját működésére fordíthatja majd – mondta lapunknak a polgármester. A település nem nyugszik bele a kormány döntésébe. Balogh Csaba szerint több ponton látni is lehetőséget arra, hogy jogi úton megtámadhassák a határozatot: mindenekelőtt alkotmányellenesnek tartják a döntést, hiszen még csak nem is kompenzálják a települést a veszteségekért. Így biztosan az Alkotmánybírósághoz fordulnak majd. Emellett szerinte több ponton támadható a gyár bővítését engedélyező eljárás is. Mint mondta, a katasztrófavédelem például úgy zárta le az engedélyeztetést, hogy nem tartott közmeghallgatást, ami jogilag aggályos. Balogh Csaba példaként említette azt is: kezdetben a szakértők a beruházás helyszínétől számított másfél kilométeres sugarú körben határozták meg azt a védőtávolságot amelyen belül az ott élők kártérítési igénnyel léphetnek fel az esetleges káros környezeti-, egészségügyi hatások miatt. Aztán egyszer csak lecsökkentették néhány száz méterre ezt a távolságot, amit aztán az eljárás végére teljesen eltűnt. – Ezek szerint időközben a Samsung kifejlesztett egy olyan csodálatosan új, korszerű technológiát, aminek semmilyen környezeti vagy egészségügyi kockázata nincs – ironizált a polgármester.  (Kósa András)

Ez egy orbáni-teszt

Lapunk több kormánypárti és ellenzéki polgármesterrel továbbá vezető pozícióban lévő városi tisztségviselővel is beszélt az ügyben: valamennyien azt mondták, hogy a sajtóból értesültek a Gödön történtekről. Hiába érdeklődtek, nem sikerült többet megtudni arról sem, hogy politikát akar-e csinálni a kormány abból, hogy elveszi a beruházásokat a településektől. – Én nem csodálkoznék, ha ez egy teszt lenne Orbán Viktor részéről, mert nem először csinálna ilyet: lép egy durvát, megnézi a reakciókat és ha nagyon erős tiltakozásba ütközik, visszalép, ha nem, megy előre – mondta egyikük. A Népszava több fideszes vezetővel is beszélt az ügyben, akik azt mondták, nem tudnak róla, hogy más települések esetében hasonló lépésre készülne a kormány. (K. A.)

Magyar Nemzet: Változhat az időseknek járó idősáv a boltokban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.22. 23:49
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Értesüléseik szerint a jövőben két órára változhat a 65 év felettiek által a bolti vásárlásra kizárólagosan fordítható idő délelőttönként, szombatonként pedig teljesen megszűnhet.
Módosulhat a 65 év felettiek számára kiszabott vásárlási idősáv a boltokban a jelenlegi háromórás, kizárólagos időtartam rövidülésével és a szombati nap korlátozásainak eltörlésével – értesült a Magyar Nemzet. A kormányközeli lap azt írja: iparági körökben egyre gyakrabban felmerül annak lehetősége, hogy a kormány hajlik a 65 év felettieknek szóló vásárlási idősáv finomítására, ahogy azt már a bevezetésekor is kérték a kiskereskedelmi szereplők. Úgy tudják, mára bebizonyosodott: teljesíti küldetését a kijárási korlátozások elrendelésekor bevezetett korosztály szerinti elkülönítés a boltokban. Az átlag fogyasztó alkalmazkodott az új időbeli szabályokhoz, vagyis megvalósul a koronavírus által veszélyeztetettebb idősek védelme a forgalmas zárt terekben, ami továbbra is mérvadó a járvány elleni védekezés idején. Azonban a piaci tapasztalatok szerint a reggeli idősávban, nyitástól 9 óráig az elmúlt hetekben nagyon megnőtt az élelmiszerüzletek forgalma, és nem egy helyen sorállás alakul ki az arányos, biztonságosan elosztott bejutás érdekében. A bolti forgalom a háromórás speciális szakaszban – amikor egyébként továbbra is jelentős lenne az értékesítés, főként a hét vége felé – látványosan csökken 12 óráig. Délben viszont ismét megindult fölfelé a látogatottság, amikor zárásig az aktív korúakat fogadják a bevásárlóhelyek. Úgy tűnik, hogy a korlátozott időtartam miatt túlságosan koncentrálttá váltak a 65 év alattiaknak elérhető időszakok a nap során, ezért a védekezéssel kapcsolatos stratégia mentén idomulhatnak az eddigi előírások az aktuális viszonyokhoz – teszik hozzá. Információik szerint nemzetközi mintára a jövőben két órára változhat a 65 év felettiek által a bolti vásárlásra kizárólagosan fordítható idő délelőttönként, ami ráadásul szombatonként teljesen megszűnhet. Vagyis az idősebbek szombaton is mehetnének vásárolni, de továbbra is tanácsos otthon maradniuk akkor, amikor sokan vannak az áruházakban. Ez ugyanakkor már nem jelenthet hátrányt számukra, mivel a friss áru beszerzéséhez a már kialakult szociális támogatási rendszer – például az önkormányzatok szolgáltatása, miszerint segítséget nyújtanak a nyugdíjasok vásárlásaihoz, vagy a családtagok, szomszédok közreműködése, illetve a folyamatosan elérhető mozgó árusítás – lehetővé teszi, hogy ők se maradjanak ellátatlanul hétfőig.