Tíz emberből négy legfeljebb egy hónapig vagy még annál is kevesebb ideig tudna megélni megtakarításaiból, ha most nem lenne semmilyen bevétele, de 3-6 hónapra elegendő tartaléka is csak minden ötödik magyarnak van – derül ki a Publicus Intézet lapunk számára április 14-18. között készített felméréséből. A kérdés időszerű, hiszen az innovációs tárca háttéranyaga szerint már hetente több mint 12 ezren veszítik el munkájukat, a regisztrált álláskeresők száma így immár 320 ezer fölé nőtt, de ennél is többen maradhattak jövedelem nélkül, hiszen nem mindenki regisztráltatja magát. Ezek az emberek ugyanakkor továbbra is csupán maximum 3 hónapig számíthatnak egy meglehetősen alacsony összegű álláskeresési járadékra, mivel a kormány még a jelenlegi helyzetben sem hajlik a támogatás folyósítási idejének meghosszabbítására.
A Publicus felmérése szerint a DK szavazói rendelkeznek a legkevésbé tartalékkal: több mint harmaduk egy hónapig sem tudna jövedelem nélkül kitartani. A jobbikosok negyede is kevesebb, mint egy hónapig bírná. Akár fél évre is elegendő tartalékkal rendelkezik ugyanakkor a Momentum szavazóinak bő harmada, és a Fidesz szavazóinak negyede.
Ebben a helyzetben nem meglepő, hogy a megkérdezettek harmada a jövedelmüket elvesztők megsegítésére fordítaná az állami forrásokat, és csak minden ötödik munkavállaló támogatná a gazdaság gyors újraindulása érdekében a nehéz helyzetben lévő cégeket. A dolgozók majdnem fele szerint ugyanakkor mindkettőre költenie kellene most az államnak. A válaszok alapján a Fidesz szavazóinál jobban átment a „nem adunk segélyt munka nélkül” kormányzati elv, hiszen csak negyedük támogatná a jövedelmüket elvesztőket, az MSZP szavazóinak ugyanakkor majdnem fele ezt tartaná helyesnek.
A Publicus megkérdezte azt is, hogyan értékelik a válaszadók a kormány gazdasági mentőcsomagjának egyes elemeit. A válaszok alapján az elsöprő többségnél – 88 százaléknál - tetszést aratott a kisadózók (KATÁS-vállalkozók) adóterheinek elengedése, a lépést legnagyobb arányban nem meglepő módon a Fidesz, a legkevésbé az MSZP szavazói tartják hatékonynak.
Bár a vállalkozások jelentős része a számtalan bürokratikus előírás és abszurd feltétel miatt eddig nem igazán tudott élni az állami bérkiegészítés lehetőségével, és emiatt a kormány a napokban módosítani is kényszerült a magyar „Kurzarbeit” szabályait, a Publicus felmérésből az látszik, hogy az állami bérkiegészítést is fontos intézkedésnek tartják az emberek. Az összes megkérdezett 83 százaléka gondolja ezt hatékony lépésnek, itt is a Fidesz szavazók támogatása a legerőteljesebb, 93 százalék. Az ellenzéki szavazók több mint kétharmada is pozitívnak látja a bérkiegészítést, kivéve az MSZP táborába tartozókat, akiknek kétharmada viszont egyáltalán nem tartja hatékonynak a magyar Kurzarbeitot.
A fentieknél kevésbé tűnik népszerű intézkedésnek, hogy a nyugdíjasok jövőre plusz egy heti nyugdíjat kapnak, ezt csak a megkérdezettek fele tartja hatékony lépésnek, de természetesen a Fidesz szavazók nagyobb arányban, 76 százalékban gondolják így. A legkritikusabbak e téren is az MSZP szavazói: közülük senki nem gondolja az egy év múlva adandó nyugdíjkiegészítést hatékony lépésnek a jelenlegi helyzetben, de a DK-sok 90 százaléka is így vélekedik.
A kormány nemrégiben arról döntött, hogy a pártoktól és az önkormányzatoktól is átcsoportosít forrásokat a járvány elleni védekezéshez. Előbbi intézkedés népszerűnek bizonyult, a megkérdezettek bő kétharmada támogatja az összesen 1,2 milliárd forintos elvonást a pártoktól. A legnagyobb sikert ez a lépés is a Fidesz szavazói között aratott: 83 százalékuk támogatja. Az MSZP szavazói pedig e téren is a legkritikusabbnak bizonyultak: kétharmaduk nem ért egyet vele.
Sokkal kevésbé aratott tetszést az önkormányzatoktól történő 34 milliárd forintos forráselvonás, amelyet a kormány nem mellesleg az ellenzéki települések kivéreztetésére is igyekszik most felhasználni. Az önkormányzatok büdzséjének megnyesését a megkérdezettek alig több mint harmada tartja helyes lépésnek, és még a Fidesz szavazóinak csaknem fele – 42 százaléka – sem ért egyet vele. Az önkormányzatok megsarcolását a momentumosok utasítják el a legnagyobb, 94 százalékos arányban, de erősen ellenzik a Jobbik szavazói (89 százalék) is, továbbá az MSZP és a DK szavazóinak háromnegyede is károsnak tartja az intézkedést.
