Nagy titokban készült el az a kormányrendelet, amely szerdán este jelent meg a Magyar Közlönyben és a veszélyhelyzet idején a látványsportágak szereplőinek fizetését szabályozza. A labdarúgók esetében a játékosok fizetése a kihirdetés napjától egyoldalúan is módosítható, a klubok legfeljebb hetven százalékkal csökkenthetik a futballisták és edzők bérét, ameddig a veszélyhelyzet fennáll. Az európai szövetség, az UEFA a kluboktól kapott pénzügyi adatai alapján úgy számol, hogy körülbelül havi 3,3 millió forint lehet a játékosok átlagfizetése a labdarúgó NB I-ben. A Magyar Labdarúgó-szövetség úgy véli ez az összeg sokkal kevesebb. A többi látványsportág esetében a kormányrendelet nem határozza meg a csökkentés felső határát.
„Nem sokan tudtak erről a rendeletről, velünk senki sem egyeztetett előzetesen – mondta a Népszavának Horváth Gábor, a játékosok érdekképviseletét ellátó Hivatásos Labdarúgók Szervezetének (HLSZ) főtitkára. – A profi labdarúgók is pontosan tudják, hogy részt kell vállalniuk a járványhelyzet alatt a terhekből, a hetven százalék viszont kicsit soknak tűnik és kiszolgáltatottak is lesznek a futballisták, mert a szerződésük fizetésre vonatkozó része mostantól egyoldalúan módosítható.”
Az élvonalban a rendelet megjelenése előtt lezárultak az egyeztetések a klubok és a labdarúgók között a fizetésekről.
„Úgy tudom, hét klub megállapodott a játékosokkal a csökkentésről, ám ennek mértéke mindenhol alacsonyabb a rendeletben szereplő felső határnál, a másik öt csapatnál eddig nem terveztek változtatást a bérekben – jelentette ki a HLSZ főtitkára. – Ez viszont új helyzet, mert elvileg ott is tovább csökkenthetők a bérek, ahol erről korábban megszületett az egyezség. Ha erre kerülne sor, érdekes jogi kérdés lenne, hogy a futballistáknak melyik fizetéséhez lehet a kormányrendelet alapján hozzányúlni: a járvány előttihez vagy a csökkentettből lehet még többet elvenni? Ez nem derül ki a jogszabályból.”
Az NB II-ben is több klubnál módosítottak a béreken, Siófokon azonban egyelőre nem született egyezség a játékosok és a tulajdonos között. György Tamás (a közétkeztetéssel foglalkozó Hungast tulajdonosa) hatvan-hetven százalékos elvonást szeretett volna elérni. Szerinte kisebb mértékű csökkentés csődbe vinné a bajnokságban jelenleg ötödik helyen álló klubot. Később ötven százalékra módosította a csökkentés mértékét, de a játékosok legfeljebb a bérük harminc százalékáról mondanának le.
Fölvetettük Horváth Gábornak, nem lehetséges-e, hogy a kormányrendelet a siófoki helyzet lezárása céljából készült el?
„Erre nem tudok válaszolni, nagyon messzire mutatna, ha ez lenne a helyzet – reagált a szakember. – Az egybeesés tagadhatatlan, de bízom benne, hogy csak véletlenről van szó.”
Ott, ahol a profi sport piaci alapon működik - tehát a klubok saját bevételeikből élnek -, elképzelhetetlen, hogy a kormány központilag szabályozza a játékosok fizetését. Nem ad pénzt a működésre, ezért nem is szól bele semmibe. Nálunk állami szerepvállalás nélkül nem működne a magyar sport, a kormány tartja el a csapatokat közpénzből. Ráadásul alig akad olyan klub, amelynek az élén nem fideszes politikus vagy a kormányhoz közel álló, tőle száz százalékos függőségi viszonyban lévő személy állna. A pénzesőben boldogan lubickolnak a résztvevők, akik most szembesülnek az érem másik oldalával, ennek árával, a teljes kiszolgáltatottsággal.
Kiemelt stratégiai területnek lenni nagyon kényelmes a békeidőkben, amikor kontroll nélkül lehet kérni és elkölteni az állami forrásokat. A veszélyhelyzetben mások a körülmények, arra viszont továbbra sincs esély, hogy a demokratikusan működő országokhoz hasonlóan nálunk is állami beavatkozás nélkül, piaci alapon, kizárólag a saját maga által termelt bevételekből éljen a profi sport. Egyrészt, a kormány nem mond le egyik kedvenc játékszeréről, ahol az ellenőrizhetetlen beruházások révén lehet folyamatosan pénzelni és ezzel függőségben tartani üzletembereket, vállalkozókat, másrészt a tejben-vajban fürösztött sportágak is annyira elkényelmesedtek, hogy nem akarnak változtatni a jelenlegi helyzeten.
