Kíméletlen csaták a járvány árnyékában

Lakónegyedek válogatás nélküli ágyúzása, önkényes letartóztatások, kollektív büntetés - minden jel szerint a civilek isszák meg a levét a harcok fokozódásának a polgárháború sújtotta Líbiában.

Az atrocitásokról beszámoló ENSZ hétfőn újra arra figyelmeztette a szemben álló feleket, hogy tetteik háborús bűncselekménynek minősülhetnek. Mindeközben felröppent a hír, hogy vegyifegyver támadás történhetett Tripoli déli részén, szerdán a nemzetközileg elismert tripoli kormány belügyminisztere, Fathi Basaga ideggáz bevetésével vádolta meg a felkelők oldalán harcoló orosz Wagner magánhadsereg fegyvereseit. Az állítást azonban mindeddig egyetlen független forrás sem igazolta.

Annyi bizonyos azonban, hogy fővárost, Tripolit ostromló lázadók és külföldi zsoldosok az elmúlt hetekben meglehetősen kíméletlen eszközökhöz folyamodtak: az ENSZ szerint rendszeresek a polgár célpontok, például kórházak elleni tüzérségi csapások. Mindazonáltal valószínűtlennek tűnik, hogy a felkelők vegyi fegyverhez nyúltak volna, hiszen az veszélybe sodorná parancsnokuk, Halifa Haftár európai kapcsolatait, köztük a francia kormánnyal ápolt baráti viszonyt. Márpedig a Líbia “erős embereként” is emlegetett hadúrnak akár a közeljövőben is szüksége lehet Párizs diplomáciai támogatására, mivel nagyon úgy tűnik, hogy a harctéren már csak a polgárháború elvesztésére van esélye. Noha az év elején még Haftárnak állt a zászló, mostanra a Tripolival szövetséges Törökország beavatkozása megváltoztatta az erőviszonyokat.

Ankara január óta aktív résztvevője a líbiai konfliktusnak, a törökök által biztosított légvédelmi rendszerek és harci drónok révén pedig a kormányerők megszerezték a légi fölényt a lázadóktól. A hadsereg és ahhoz kötődő milíciák múlt héten vonultak be a líbiai embercsempészet központjának számító Szabrátába, illetve más kikitővárosokba, ezzel Tripoli átvette az ellenőrzést a teljes nyugat-líbiai partvonal felett. A kormányerők már felkelők stratégiai jelentőségű városát, Tarhúnát is ostrom alá vették, mely település Haftár legfontosabb bástyája a nyugati országrészben. A líbiai belügyminiszter szerint elfoglalásával véget vethetnének a polgárháborúnak - valószínűleg abban az értelemben, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítenék a felkelőket.

Nem meglepő tehát, hogy Tarhúnáért is ádáz csata dúl. Az ENSZ aggodalmát fejezte ki a kormányerők offenzívája miatt - habár nem nevesítette őket - ugyanis önkényes letartóztatásokról, illetve a foglyul ejtett civilekkel és harcosokkal szembeni visszaélésekről érkeztek hírek. A világszervezet ezenkívül úgy vélte: Tarhúna polgárai látszólag kollektív büntetésnek vannak kitéve, mivel szándékosan elvágták a település áramellátását, megtorlásul azért, hogy a felkelők megakasztották a miszrátai és komszi erőmű gáz-utánpótlását.

Az ENSZ az atrocitások beszüntetésére és a mielőbbi humanitárius tűzszünet megkötésére szólította fel a szembenálló feleket. A világszervezet a koronavírus-járványra hivatkozott, ám a kormányerők és a felkelők éppen a globális vészhelyzetet kihasználva folytatják kíméletlen hadjáratukat. Tudják, hogy az egészségügyi krízis miatt a nemzetközi közösségnek nincs kapacitása foglalkozni a Líbiában elkövetett jogsértésekkel.