olajár;

- Sokkok és piacok

Nincs okunk kétségbe vonni Howard Marks amerikai milliárdos szavait. Azt mondta a CNBC-nek: az utóbbi napok olajpiaci eseményei nem kell, hogy pánikra adjanak okot, teljesen racionális, ami történt, hiszen az olajkereslet nem volt képes lépést tartani a kínálattal, emellett pedig a tárolókapacitások csökkenése és drágulása is hozzájárult az olajár szinte tragikus összeomlásához. 

Az Oaktree Capital Management társalapítója azonban nem pánikol, az olajárak beszakadása mögött meghúzódó fundamentális ok szerinte az energiakereslet visszaesése, az olajtárolók telítődése. A tárolásnak költsége, a tárolókapacitásoknak határa van, nincs hát, aki olajat vegyen, mert drágább a tárolás, mint maga a matéria. Marks tehát nem pánikol, pedig az olajpiac a héten megjárta a poklot. A májusi lejáratú határidős WTI száz százalékot zuhant hétfőn, egészen mínusz 37,6 dollárig, azaz – papíron – az eladók fizettek azért, hogy a vevők elvigyék az olajat. Az első alkalom, hogy egy határidős olajkontraktus ára negatív tartományba került. 

Az OPEC – a szaúdiak – és Oroszország vitája a legrosszabbkor mérgesedett el, s nem is a legjobb ütemben halkult le legalább egy időre. Nem a legjobbkor, mert a koronavírus nyomában a világválság óriási ütést mért a globális gazdaságra, megmutatva egyben, mennyire képtelen a világ egy globális válságot globálisan szemlélni és kezelni. Az OPEC megcsúszott, megállapodást kötött ugyan az oroszokkal a termelés napi 9,7 millió hordós csökkentéséről, de ez csak május 1-től lép életbe. A szakértők szerint ez amúgy is kevés is lesz a kereslet és a kínálat egyensúlyának helyreállításához. A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint áprilisban átlagosan napi 29 millió hordóra, az 1995-ös szintre eshet vissza a kereslet.

Az oroszok sem pánikolnak, pedig nekik létszükséglet az olajexport. Alekszandr Novak energiaügyi miniszter optimistán csak annyit mond: a globális olajpiac nyomás alatt marad a kitermelés csökkentéséről megkötött OPEC+-megállapodás májusi hatályba lépéséig. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke, volt miniszterelnök kartell-összeesküvést emleget, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig kellemetlen spekulatív helyzetet, de ez csak politika. 

A WTI árának összeomlását az olajpiac általános, túltermelési válsága okozta. Pontosabban az, ami a fél világot fenyegeti: a kereslet hiánya. A más szempontból túltermelés fizikai oka, hogy az olajtermelést technikailag gyakorlatilag nem lehet leállítani. Amúgy csak a bolond tapsikol annak, hogy bezuhant az olajár, az, aki nem lát tovább a sarki benzinkútnál. Ez a hatalmas roppanás jelzi, hogy méretes anomália garázdálkodik a világgazdaságban. A neve: koronavírus. 

Optimistábbak lennénk, ha az olajalapú civilizációnkat készülhetnénk leváltani valami emberibbre. Nem ez történik. Csupán ágyékon rúgta a természet az emberiséget ott, ahol a legérzékenyebb és a legsérülékenyebb. A legfőbb energiaforrása piacának kapujában. Néhány hét alatt bebizonyosodott, milyen törékeny is a mi világunk.