Tüntetők százai fosztogattak üzleteket Venezuelában

Publikálás dátuma
2020.04.24. 06:09

Fotó: SCHNEYDER MENDOZA / AFP
A tiltakozások a járvány következtében megnövekedett élelmiszerárak miatt törtek ki.
Tüntetők százai fosztogattak csütörtökön üzleteket Venezuelában a koronavírus-járvány nyomán súlyosabbá vált gazdasági válság közepette. A venezuelai sajtó szerint a tüntetések a járvány következtében megnövekedett élelmiszerárak miatt törtek ki. „Az éhínség kerítette hatalmába az embereket” – írta az El Universal című lap Americo de Grazia parlamenti képviselőt idézve. A közösségi médián megosztott – független forrásból meg nem erősített – felvételek szerint emberek tömegei törtek be Upata településének üzlethelyiségeibe. Az Efecto Cocuyo független hírportál legalább egy halottról és két sérültről számolt be egy ottani lövöldözésben. A venezuelai fegyveres erők megerősítették az incidenst, amelynek során tíz embert őrizetbe vettek. Az olajjövedelmekből egykor meggazdagodott Venezuela az elmúlt években történetének egyik legsúlyosabb gazdasági válságát éli át, és emiatt súlyos helyzetbe került az egészségügyi rendszer is, komoly gyógyszerhiány alakult ki a koronavírus-járvány közepette, és nincs utánpótlás gyógyászati eszközökből. Helyenként alapvető tisztálkodási szerek, mint víz és szappan sem állnak rendelkezésre. A szigorú amerikai szankciók és az olajár összeomlása csak tovább rontott a helyzeten. Hivatalos adatok szerint eddig 298-an fertőződtek meg igazoltan az országban az új típusú koronavírussal, és tízen hunytak el a kórban. Juan Guaidó ellenzéki vezető ugyanakkor azt állítja, hogy a kormány szándékosan leplezi a válság valós méretét. Guaidó több mint egy éve próbálja sikertelenül kiszorítani Nicolás Maduro hivatalban lévő elnököt a hatalomból. Az Egyesült Államok és többtucatnyi más ország tavaly január óta az ellenzéki vezetőt ismeri el Venezuela törvényes ideiglenes elnökének. Maduro az ország hadserege, Oroszország, Kína és Kuba támogatásával tud mégis hatalmon maradni.
Szerző

Több mint 2,7 millió a koronavírussal fertőzöttek száma a világon

Publikálás dátuma
2020.04.23. 22:52

Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
A COVID-19 már több mint 188 ezer életet követelt.
Európában lassulóban az új koronavírus-járvány, de újabb jelentős idei nemzetközi rendezvény marad el: 2021-re halasztják a Budapesten idén szeptember 13. és 20. között megrendezni tervezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust (NEK).
A coronavirus.app csütörtök esti adatai szerint az új típusú koronavírust 2 705 766 embernél mutatták ki igazoltan 185 országban, és 188 694-en haltak meg a fertőzés következtében a világon. Összesen 731 706-an gyógyultak meg.

Az adatok óránként változnak, ezért a cikkünk közlésekor elérhető adatokat közöljük.  Olaszországban 464-gyel nőtt csütörtök estére a 24 óra alatt történt halálesetek száma a szerdai 437-ről, de az új fertőzötteké csökkent. Olaszországban a járvány kezdete óta 25 549 halálos áldozatot követelt a SARS-CoV-2 vírus. Az aktív fertőzöttek száma a szerdai 107 699-ről 106 848-ra csökkent. Az intenzív osztályon ápoltak száma tovább csökkent, 2384-ről 2267-re. A járvány február végi kezdete óta 189 973 embernél diagnosztizálták a vírust.
- Az új típusú koronavírus-járvány európai halálos áldozatainak körülbelül a felét idősotthonokban regisztrálták

- közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) regionális igazgatója csütörtökön.

Hans Kluge rámutatott: noha egyes európai országokban stabilizálódni vagy enyhülni látszik a helyzet, a világjárványnak még messze nincs vége.
- Eddig az esetek és a halálos áldozatok mintegy felét Európában jegyezték fel, és a múlt héten jelentősen nőttek a számok a kontinens keleti felén is, például Oroszországban, Ukrajnában és Törökországban

- tette hozzá.

Spanyolországban meghaladta a 22 ezret a halálos áldozatok száma, a fertőzöttek száma 213 ezer, a gyógyultaké 89 ezer felett van. Az egészségügy-miniszter szerint a csökkenő tendencia fennmaradt, annak ellenére, hogy egyre több tesztet végeznek. Jérome Salomon, a francia egészségügyi tárca járványügyi igazgatója csütörtökön elmondta, a kollektív immunitás elérése nem szerepel a francia hatóságok stratégiájában a járvány elleni küzdelemben. Bár a kórházban ápolt súlyos betegek száma az elmúlt két hétben már fokozatosan csökken, a járványszint még mindig magas Franciaországban, 21 889-re emelkedett a halálos áldozatok száma a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem adatai szerint. Példátlan teljesítményzuhanást jelez a gazdaság aktivitási mérőszáma Nagy-Britanniában, ahol a szerdai 759 után csütörtökre 638-cal 18 738-ra nőtt a halálesetek száma. Az igazoltan fertőzöttek száma mintegy 138 078. A koronavírus okozta válságot követő időszakra vonatkozóan a gazdaság újraindításáról tanácskoznak az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfői a csütörtök délután videokonferencia keretében megkezdődött egynapos uniós csúcstalálkozón. Svédországban, ahol nincsenek kijárási korlátozások, 2000 fölé emelkedett csütörtökön a Covid-19 betegségben elhunytak száma, és 16 755 embernél diagnosztizálták az új koronavírust. Dániában eddig 8271 fertőzöttet azonosítottak, akik közül 394-en hunytak el a Covid-19 betegségben, Norvégiában pedig 7361 a regisztrált fertőzöttek és 193 a halottak száma. Ausztriában a vírus miatt kezelés alatt állók száma jelentősen csökkent, jelenleg 2786 beteget tartanak nyilván, és összesen 15 002 esetet regisztráltak. A fertőzés következtében 522 ember halt meg. Sebastian Kurz kancellár szerint akkor lehet megszüntetni a határellenőrzéseket, ha Ausztriában és a szomszédos országokban alacsony marad a koronavírus-fertőzöttek száma. Megnyitották a röszkei, a tompai és a hercegszántói határátkelőt a magyar-szerb határ mentén élők előtt, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Horgoson bejelentette, hogy a szerb és a magyar állampolgárok újra használhatják a három említett határátkelőt munkavállalási és mezőgazdasági munkálatok elvégzése céljából a határsáv 50 kilométeres körzetében. A prágai városi bíróság csütörtökön hatályon kívül helyezte a cseh egészségügyi minisztériumnak a járvánnyal kapcsolatos négy rendeletét, amelyek korlátozták az állampolgárok szabad mozgását, a kiskereskedelmet és a szolgáltatásokat, arra hivatkozva, hogy csak a kormánynak van jogosultsága ilyen rendeleteket hozni. Csehországban 7138 embernél mutatták ki a vírust, és 210 ember vesztette életét. A román kormány lemondott arról a tervéről, hogy fél hónapos kényszerszabadságra küldje a közalkalmazottak egy részét, az országban a fertőzöttek száma meghaladta a tízezret, a járványnak 545 halottja van. Ukrajnában tovább terjed a járvány, csütörtökre 578 új esettel 7170-re emelkedett a regisztrált koronavírusos fertőzöttek száma, a betegségben elhunytaké pedig 13 újabb halálos áldozattal 187-re nőtt. Észtországban véletlenszerű kiválasztás alapján kezdenek a lakosság tömeges tesztelésébe, hogy kimutassák az új típusú koronavírus terjedését. Görögországban - ahol 2463 beteget diagnosztizáltak a vírussal, és 125-en haltak meg a fertőzés következtében - május 4-ig meghosszabbítják a kijárási korlátozásokat. Tajvan betiltotta a tranzit utazásokat és korlátozta a közvetlen légijáratokat Kínával. Az országban 427 beteget regisztráltak, és közülük 6-an haltak meg. Donald Trump amerikai elnök a szigorú előírások betartásának fontosságára emlékeztette az amerikaiakat, és bejelentette, hogy aláírta a bevándorlást korlátozó rendeletet. Az Egyesült Államokban 871 687 ember fertőződött meg, és 49 140 életet követelt a COVID-19. Kína 30 millió dollárt adományoz a WHO-nak az új koronavírus okozta világjárvány elleni küzdelem támogatására. Az országban 82 798 esetet tartanak számon, 4632 elhunytat. - Afrikában az idén a kétszeresére nőhet, és elérheti a 769 ezres számot a maláriában elhunytak száma - figyelmeztetett Matshidiso Moeti, a WHO afrikai igazgatója, mert a malária felszámolására irányuló erőfeszítéseket félbeszakította a koronavírus terjedése a kontinensen.

EU-csúcs után a kérdés: kölcsönökből vagy segélyekből álljon lábra az európai gazdaság?

Publikálás dátuma
2020.04.23. 20:26
Charles Michel
Fotó: DARIO PIGNATELLI / AFP
Az állam- és kormányfők már megint a pénzről vitáztak, és az Európai Bizottságra tolták, hogy tegye le az asztalra a javaslatait.
A koronavírus-válság gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítéséről tárgyaltak az Európai Unió állam- és kormányfői a pandémia kirobbanása óta sorrendben negyedik videókonferenciájukon. A csütörtöki eszmecsere fő témája az volt, hogy miből és hogyan finanszírozzák a gazdaság helyreállítását, ha végre lecseng a koronavírus-járvány. A huszonhetek elsőként jóváhagyták a pénzügyminiszterek által a múlt héten tető alá hozott 540 milliárd eurós mentőcsomagot a gyors segélynyújtásra, és úgy döntöttek, hogy a pénznek június elsejétől rendelkezésre kell állnia. Egyetértettek abban, hogy a súlyos recesszióba hajló gazdaság talpra állításához egy külön finanszírozási eszközre is szükség lesz. A formálódó konszenzus értelmében az uniós költségvetésre épülő, és legalább ezer milliárd eurót is mozgósítani képes helyreállítási alapból támogatnák a leginkább rászoruló országokat. A vezetők nem egyeztek meg sem az alap nagyságáról, sem létrehozásának részleteiről. Ennek kidolgozása majd az Európai Bizottságra vár, a videokonferencia résztvevőinek iránymutatása alapján. A friss brüsszeli javaslatot egy következő virtuális találkozón hagyhatják jóvá az állam- és kormányfők. A csütörtöki csúcsról csak elnöki nyilatkozat készült. Az újjáépítési alap az EU jövőre induló hétéves keretköltségvetéséhez kapcsolódna. Mint Ursula von der Leyen elnök a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón kifejtette, az elképzelések szerint az Európai Bizottság kölcsönöket venne fel a pénzpiacokon, amihez a fedezetet a közös büdzsének a bevételek és a tényleges kiadások közötti tartaléka biztosítaná. Egy 1-1,5 ezer milliárdos támogatási forma létrehozásához azonban a költségvetési plafont az összeurópai bruttó nemzeti jövedelem 2 százalékára kellene emelni a jelenlegi 1,2 százalékról, legalább az első két-három évben. Tehát a tagállamoknak mélyen a zsebükbe kellene nyúlniuk, vagy olyan új közös bevételi forrásokról megállapodniuk, amelyek pótolják a hiányt. Angela Merkel német kancellár csütörtökön a Bundestagban előrevetítette, hogy Németország hajlandó lenne a jelenleginél nagyobb összegekkel hozzájárulni a büdzséhez. A tagországok között vita folyt arról, hogy a közösből vissza nem térítendő segély érkezzen, vagy inkább kedvezményes, hosszútávú hitel. Az előbbit például a már amúgy is eladósodott olaszok, spanyolok támogatnák, míg az utóbbit a takarékos északiak. Szakértők hibrid megoldást valószínűsítenek, vagyis az uniós támogatások és a kölcsönök valamiféle keverékét, és a bizottsági elnök is erre utalt a videócsúcs végén. Az biztos, hogy a spórolósok ellenállása miatt a tagállamok nem fogják közös adósságba verni magukat, vagyis nem lesz “koronakötvény”, amelynek lényege, hogy a szolidaritás jegyében a gazdagabbak átvállalják a szegényebbek terheit. Az Európai Bizottság előreláthatólag május 6-án teszi közzé a következő hétéves költségvetésre vonatkozó átdolgozott javaslatait. Ursula von der Leyen elnök tervei szerint az első két évben a felzárkóztatási alapokat a járvány utáni gazdasági újjáépítés céljainak szolgálatába állítanák, ami azzal járhat, hogy az uniós támogatások oroszlánrészét átirányítják a járvány által leginkább sújtott mediterrán régióba. Egy csúcs előtt nyilatkozó uniós forrás azonban fantazmagaróriának nevezte a közép- és kelet-európaiakat máris felidegesítő találgatásokat.