Vesztegzár fekete Afrikában

Még az egészségügyi előírások megtartása mellett is 122 millió afrikai fertőződhet meg a koronavírussal és akár 3,3 millió áldozata lehet a járványnak.

A legkevésbé fejlett kontinensen még csak most kezd elterjedni a járvány. Afrika országainak túlnyomó többségében az egészségügy teljesen alkalmatlan arra, hogy felvegye a küzdelmet a koronavírussal. Az ENSZ 1958-ban létrehozott Afrikai Gazdasági Bizottsága szerint még az egészségügyi előírások megtartása mellett is 122 millió afrikai fertőződhet meg a koronavírussal és akár 3,3 millió áldozata lehet a járványnak. Így egyetlen módon tudnak csak védekezni, szigorú karantén elrendelésével. Csakhogy a kontinensen sokan napszámosként élnek egyik napról a másikra, így már az elszigetelés miatt családok garmadáját fenyegeti éhínség.

A „buldózernek” is nevezett tanzániai elnök másfajta gyógymódot talált. John Magufuli szerint csak az ima segít, ezért felszólította alattvalóit arra, három napon át fohászkodjanak. Meglátása szerint olyan testbe, amelyben Isten lakozik, a vírus nem nyerhet bebocsátást. Az iskolákat bezárták ugyan a kelet-afrikai országban, de a miséket, istentiszteleteket megtartják. „Isten megóv minket” – ismételgeti az elnök.

Más afrikai országokban szigorú vesztegzárat rendeltek el. A kontinensen eddig nem egészen 30 ezer fertőzést regisztráltak, a legtöbbet, mintegy 3500-at Dél-Afrikában, ennek azonban csak az az oka, hogy itt végezték a legtöbb mintavételt a fekete-afrikai országok között. Az Afrikai Unió (AU) a héten egymillió tesztet oszt szét a tagállamai között, ám ez is cseppnek tűnik a tengerben.

Most azonban valóban tengernyi problémával kell megküzdeni: a nyomornegyedeket szinte képtelenség karantén alá helyezni, hiszen több tízmillió, a létminimum alatt tengődő afrikainak napról napra kell előteremtenie a mindennapi betevőhöz szükséges pénzt. Dél-Afrika ezért 70 ezer katonát vet be azért, hogy ellenőrizzék a szigorú kijárási korlátozások betartását. Rendkívül feszült a helyzet Kenya fővárosában, Nairobiban is, ahol a lakosság 60 százaléka a szegénynegyedekben él. Az élelmiszerosztásnál rendre tumultuózus jelenetek játszódnak le.

Elefántcsontpart legnagyobb városában, Abidjanban amiatt tiltakoztak az emberek, mert a kormányzat egészségügyi központot kívánt létrehozni a fertőzöttek számára. Sokaknak déja vu érzése lehet, mert az ebolajárvány terjedésekor az orvosokat kiáltották ki bűnbaknak több fekete afrikai államban.

Hogy mennyire nehéz fenntartani a vesztegzárat, azt a koldusszegény Malawi esete is mutatja. A kormányzat három hétre rendelt el kijárási korlátozásokat, ám múlt héten több ezer kereskedő vonult az utcára, s transzparenseken hirdették: „Inkább meghalunk a koronában, mintsem az éhségtől”. Ezután a legfelsőbb bíróság döntése nyomán enyhítettek is a szigoron. S bár a kontinensen még a járványnak csak a legelején tartanak, más országok is a kijárási korlátozások feloldását tervezik. Ghánában például Nana Akufo-Addo elnök hétfőn a fővárosra, Accrára, valamint a nagyváros Kumasira elrendelte a háromhetes kijárási korlátozások feloldását. Épp a két legsűrűbben lakott településen.