Harminc éven át, 1961-től 1991-ig vehették kezükbe az olvasók a havonta megjelenő Új Írás irodalmi, művészeti, kritikai folyóiratot. A lapot 1961-ben Illés Lajos, Pándi Pál és Váci Mihály alapította, majd Baranyi Gyula, Jovánovics Miklós építette tovább. A kezdetektől munkatársként dolgozott mások mellett Juhász Ferenc költő, aki 1974-től tizenhét éven át volt a lap főszerkesztője. A folyóirat a kilencvenes évek elején forrás hiányában azonban megszűnt. 2018-ban az egykori lap, valamint az Ördögh Szilveszter által alapított Tekintet – amely közel három évtizedes nyomtatott megjelenés után 2017-ben költözött az online térbe – egykori munkatársai úgy döntöttek, online indítanak új folyóiratot. Miután a Tekintet egykori főszerkesztője, Farkas László átadta Kácsor Zsoltnak a lap vezetését, megalapították az Új Írást, amely azóta online olvasható.
„Ha kétszáz-száz évre visszanézünk csodálatos szellemi terepe volt a folyóirat-kultúra a nemzeti művelődésnek, ízlésformáló, lélekemelő, egyre szélesebb rétegeket megszólító hangja. Most meg, a hanyatló olvasási kedv idején…” – kezdte lapunk kérdésére Farkas László, az Új Írás főszerkesztője, amikor arról kérdeztük, hogyan értékeli a hazai folyóirat-kiadás jelenét. A főszerkesztő szerint az elmúlt évtizedek elementáris változást hoztak. Mint elmondta, új hullámra talált 1961-ben, amikor falusi tanárként az induló Új Írásba került. „Egyre erősödött az olvasási láz, mesés példányszámban jelentek meg könyvek (fillérekért…), jöttek a fiatal tehetségek – jó volt szerkeszteni. A kíméletlen, majd enyhülő cenzúrát hol kijátszani, hol megszenvedni. Új Írás-kornak nevezem ezt a harminc évet, mert 1991-ben az ötpárti zsűri forráselvonással szüntette meg a lapot, vette ki Juhász Ferenc kezéből.” Az elmúlt évtizedek azonban áldást és átkot egyaránt hoztak szerinte: színgazdag folyóiratvilágot, és átláthatatlan dzsungelt.
„Ötven éve elég volt hat lapot szemlézni, meg pár külföldi magyar fórumot. Kenyeres Zoltán professzor és Tarján Tamás még ki tudták keresni az írások legjavát, és szemléző lapban megjelentetni. De ki tud hatvanszor húsz írást értékelően végignézni, hogy az ígéretes szerzőtől kéziratot kérjen?” – tette fel a kérdést a főszerkesztő. Az online tér előretörésének azonban több előnye is van, jegyezte meg. Míg régen, ha az ős-Új Írásba kért és kapott verset Illyés Gyulától vagy Weöres Sándortól, az egy hónap múlva jelent meg, ma már azonban sokkal gyorsabb mindez. „Most, ha Báthori Csaba Svájcban van ösztöndíjjal, s írom neki, hogy hiányzik még egy jó vers a lapból, tíz perc múlva küldi, olvasom s köszönöm, és Monika lányom már tördeli is, küldi az internetre.”
A kérdés kapcsán, mennyire tartja lényegesnek a nyomtatott megjelenést az egyre erősödő digitális világ mellett, Farkas László így válaszolt: „Az egyikkel álmodom, a másikba beletörődöm. Kecsegtetem a szerzőket, lehet, hogy áltatom: meglásd, leszünk mi még az utcán!” Forráshiány tekintetében azonban az elsők között vannak, ezért is működtetik a lapot az interneten, jegyezte meg a főszerkesztő. Ugyanakkor kiemelte, míg a Tekintet ötszázötven példányban készült, addig az ujiras.hu-ra ezerötszázan kíváncsiak havonta. Ha más lapokat kérdez viszont a megtekintések számáról, „csak kormányválaszt adnak, tréfálnak, hogy tíz évre titkosítva van.”
„Kerüljük a katonás díszlépést: bal–jobb, bal–jobb, publicisztikában is irodalmat várunk. »Szívoldalinak« mondjuk lapunkat. Ezzel fejezzük ki, hogy fontos nekünk a szociális igazság, a humanizmus, az antirasszizmus, a szolgálat az uralás helyett. Az érdem az érdek helyett, a közösség érdeke az egyéneké helyett” – emelte ki a főszerkesztő az Új Írás legfőbb célkitűzéseit. Elmondta, az irodalomban nem azt nézik, „ki írja a verseit rovásírással, ki visel feszületet, ki jár szombaton templomba, és nem tartjuk számon, amikor írást kérünk, hogy ki melyik akadémiának tagja. Hogy legalább az irodalomban legyen béke.”
A folyóirat-támogatási rendszer, amely az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb forráselvonásokon esett át, Farkas László szerint szégyenletes. „Az egyik lap milliókat kap, a másik milliókért adhatja ki hívei könyveit – a többi kolduljon, ha tud. Öt éven át kérleltük a Tekintet kuratóriumát – előbb Hovanyecz Lászlóval, aztán magam –, hogy intézzék el a lap közhasznossági tanúsítványát, de a hivatal folyton visszadobta a kérést, anélkül pedig se pályázat, se egy százalék. Én feladtam. Megértettem, hogy így működik a rendszer.”
Közzétették az új bizottsági tagok névsorát is – mint azt az Index észrevette –, köztük Demeter Szilárddal, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, valamint Dr. Horváth-Lugossy Gáborral a Magyarságkutató Intézet főigazgatójával. Az NKA elnöke Kásler Miklós miniszter, alelnöke Lőrinczy György. A bizottság tagjait szakmai szervezetek, a Magyar Művészeti Akadémia és az Emberi Erőforrások Minisztériuma delegálta, mandátumuk többségében 2024. március 31-ig tart.
Az NKA fő bevételét a játékadó adja, amit idén 9,9 milliárd forintra terveztek. Jogdíjakból 900 millió forint, egyéb bevételekből 300 millió folyik be az NKA-hoz.
