Előfizetés

Korai még az “immunútlevelek” kiadása - semmi sem bizonyítja a védettséget

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.04.28. 07:20

Fotó: Photographer:Istvan Ruff
Nincs bizonyíték arra, hogy akik átestek a koronavírus fertőzésen, és van antitest a szervezetükben, azok védettek egy második fertőzéssel szemben – magyarázza lapunknak Bakács Tibor immunológus kutató.
Mi történik a szervezetben miután találkozik a vírussal?  Az immunrendszer különböző sejtjei lelassítják a vírus terjedését és időnként még a tünetek kialakulását is megakadályozzák. Ezt a reakciót követi a specifikus immunválasz, amely során a szervezet antitesteket termel, amelyek megkötik (semlegesítik) a fertőzést okozó vírust. Ezek az antitestek a fehérjékből álló immunglobulinok. A szervezet ezek mellett olyan sejteket is termel, amelyek ugyancsak felismerik a vírusokat. Ezek az úgynevezett T-sejtek. Az antitestekből és sejtekből álló specifikus immunreakció távolítja el a vírust a szervezetből. Ha ez a válasz megfelelő erősségű, akkor képes arra is, hogy ugyanazzal a vírussal történő ismételt fertőzés esetén megvédje a szervezetet a súlyos betegség kialakulásától. Ezt a védettséget tipikusan a vérben található specifikus antitestek kimutatásával mérik. Mind több gyorsteszt kerül forgalomba, mindenki a bizonyosságot keresi. Ön szerint mennyire megbízhatók az úgynevezett gyorstesztek? A gyors, a szervezetben lévő ellenanyagot mérő tesztek pontosságát és megbízhatóságát még bizonyítani kell. A nem megbízható immundiagnosztikus tesztek kétféle módon is tévesen csoportosíthatják az embereket. Az egyik esetben a fertőzésen már átesett embereket sorolhatnak a negatív csoportba, a másikban meg olyan emberek bizonyulnak pozitívnak, akiket még nem fertőzött meg a SARS-CoV-2 vírus. Mindkét tévedésnek súlyos következményei lehetnek, amelyek a járvány féken tartását nehezítik. Ráadásul ezeknek a teszteknek tudniuk kell pontos különbséget tenni a már lezajlott SARS-CoV-2 vírusfertőzések és azok között, amelyeket a koronavírusok csoportjába tartozó másik hat ismert vírus okozott. Ezek közül négy közönséges náthával jár, és széles körben elterjedt. A fennmaradó két másik vírus okozza a Közel-Keleti Légzőszervi Szindrómát (Middle East Respiratory Syndrome) és a Súlyos Akut Légzőszervi Szindrómát (Severe Acute Respiratory Syndrome). Bármelyik koronavírus fertőzés képes olyan antitesteket létrehozni, amelyek keresztreakciót mutathatnak a SARS-CoV-2 vírus antitestjeivel is, vagyis tévedést okozhatnak. Az antitest vizsgálatok szolgáltatnak majd adatokat arra, hogy az emberek hány százaléka volt COVID-19 fertőzött. Ugyanakkor a WHO véleménye szerint ezeknek a vizsgálatoknak a túlnyomó többségét nem arra tervezték, hogy képesek legyenek eldönteni, hogy az emberek vajon fogékonyak-e az ismételt fertőzésekre. Mi a véleménye a WHO friss álláspontjáról, miszerint nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a fertőzésen átesett emberek védetté válnak egy újabb fertőzés ellen? Néhány kormány azt javasolta, hogy érdemes lenne egy úgynevezett „immunútlevelet”, vagy „kockázatmentes bizonyítványt” kiállítani a COVID-19 világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus elleni antitestek kimutatása alapján. Ilyen igazolásokkal az emberek utazhatnának, vagy újra kezdhetnének dolgozni. A kellemetlen igazság azonban az, jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy akik átestek e fertőzésen és van antitest a szervezetükben, azok védettek egy második fertőzéssel szemben. Ennek milyen következményei lehetnek a járvány kezelésére? Azok az emberek, akiknek az antitest vizsgálata pozitív eredményt adott, azt hihetik, hogy már immunisak egy második fertőzéssel szemben. S emiatt esetleg már nem veszik figyelembe a közegészségügyi rendelkezéseket. Ezért nagy hiba a politikai és gazdasági nyomás a járványügyi hatóságokon, az ilyen igazolások alkalmazása csak növelheti a fertőzések terjedésének kockázatát. Egyelőre várni kell: a WHO úgy nyilatkozott, hogy amint új bizonyítékok állnak majd rendelkezésre erről, új irányelveket adnak majd ki. Az antitestek a napi hírekbe most mint gyógyításra alkalmas eszközként is bekerültek. Azzal kísérleteznek, hogy gyógyultak vérplazmájából kivont antitesteket közvetlenül adnak be súlyos betegeknek. Lehet-e a vírus elleni antitesteket szaporítani? Ha igen, miért nem ezt teszik a szakemberek ahelyett, hogy a fertőzésen átesett kevesektől gyűjtenek terápiás célokra vérplazmát?  Igen lehet. Az 1984. évi orvosi Nobel-díjat három kutató kapta: Niels K. Jerne a specifikus immunválasz kialakulását és szabályozását leíró elméletéért, Georges J.F. Köhler és César Milstein meg azért, mert megoldották a specifikus (monoklonális) antitestek szinte tetszés szerinti „szaporítását”. A kívülről adott antitest egy átmeneti megoldás, mert a szervezet munkáját helyettesítjük, ugyanis arra van szükség, hogy a szervezet termelje az ellenanyagot. Ha viszont valaki nem találkozik a vírussal, akkor ezt csak védőoltással érhetjük el. A vakcina nemcsak beindítja a szervezet saját antitest termelését, de megtanítja az immunrendszert a SARS-CoV-2 vírusra emlékezni is. Kínai kutatók pár napja számoltak be arról, hogy elölt SARS-CoV-2 vírussal sikerült majmokat immunizálni, ami megvédte az állatokat az élő SARS-CoV-2 vírussal történő fertőzéstől. A kutatók szerint ez a vakcina emberekben is védelmet biztosít majd. 

Ha az orvos nem rögzíti a kezelést az e-térben, a biztosító nem fizeti ki az ellátást

D. A.
Publikálás dátuma
2020.04.28. 07:06
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A szigorítást először az áprilisi elszámolásoknál érvényesítik.
E hónaptól az egészségbiztosító csak azokat a szolgáltatásokat számolja el az egészségügyi intézményeknek, amelyek szerepelnek az E-térben is – derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyből. Az új kormányrendelet szerint az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) működtetője minden hónap ötödikéig továbbítja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (NEAK) az E-térben rögzített ellátásokat. Az adatcsomag kötelező része lesz egyebek mellett az intézmény neve, az ellátó osztály azonosítója, az ellátott beteg TAJ-száma, annak hiányában egyéb személyazonosítóját, törzsszámát, érvényes biztosítása, a felvétel és a távozás időpontja valamint az őt ellátó orvos kódja.  Az egészségbiztosító ezen adatokat összeveti a nála lejelentett finanszírozási adatokkal, és ha azok nem egyeznek, vagy nem rögzítették az adott kezelést az E-térben, akkor biztosító nem fizeti ki, illetve visszavonja az ellátás díját. A szigorítást először az áprilisi elszámolásoknál érvényesítik. 

Katasztrófához vezethet, hogy sokaknak nincsenek tartalékai

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.04.28. 07:00

Megfontolandó, hogy néhány havi táppénzszerű juttatást kapjanak azok, akiknek lecsökkent, vagy megszűnt a munkajövedelme – mondta Scharle Ágota, a Budapest Intézet ügyvezetője.
Két hét alatt több munkahelyvédelmi csomagot jelentett be a kormány, később jöhet újabb is. Mennyivel kerültünk közelebb a munkahelyek megtartásához? A nullához képest minden javulás és a munkahelyeket megtartó intézkedések iránya is rendben lenne, de a segítség mértéke még mindig kérdéses. Az adókönnyítés, átütemezés nem kompenzálja a kieső jövedelmeket, a kisvállalkozók esetében az eddigi lépések nem elegendők. A rövidített munkaidő támogatását túlságosan szűk kör igényelheti, mert az életképesnek ítélt cégekre korlátozták. Ebben a válságban azonban nem a vállalkozás korábbi teljesítménye befolyásolja a működőképességet, hanem a beszállítói láncok elakadása és a járvány miatt meghozott korlátozások. Ha visszatérnek a vevők, megérkezik a szükséges alkatrész, ezek a vállalkozások újra életképesek lehetnek, tehát nem indokolt, hogy eredetileg 30-50 százalékos, majd 15-75 százalékos leálláshoz kötötték a támogatást. Mi van a mögött, hogy a kormány mindig a következő héten készül nagy bejelentésre, tolja maga előtt a megoldandó feladatokat? Minden kelet-európai államban, így Magyarországon is rosszabb a döntéselőkészítés minősége, gyengébb a kormány döntési képessége, hatékonysága, mint a fejlett demokráciákban, a svédeknél vagy a németeknél. Ráadásul most nem lehet másolni a korábbi válságok megoldásait és az is ront a hatékonyságon, hogy az Orbán-kormány leszokott az érdemi társadalmi egyeztetésről, így a döntések bejelentése után kapja meg az érintettek észrevételeit. Annyit meg kell engedni, hogy a kritikák hatására legalább utólag javítgatják ezeket a lépéseket. Megengedhető, hogy az állam befolyásolja, melyik cég maradhat életben? Súlyos szereptévesztésnek tartom, ha az állam meg akarja mondani, melyik cég vagy ágazat életképes, ezt még a jobban felkészült kormányzatok sem teszik. Egy „normál” gazdasági válságban, amilyen a 2008-as volt, lehet azt mondani, hogy ha egy cég nem tud alkalmazkodni a megváltozott piaci feltételekhez, ne kapjon kormányzati támogatást, majd keletkeznek máshol munkahelyek. Most azonban elvileg mindegyik vállalkozás életképes volt februárban, tehát fel kell tételezni, hogy augusztusban is az lesz. Vannak ágazatok (például az idegenforgalom) ahol várhatóan tartósan csökken a kereslet, nem tudnak visszaállni a korábbi szintre, a kormány azonban nem csak ágazati, hanem vállalati szinten befolyásolja az életben maradást és ez nem indokolt. A honvédelmi tárca államtitkára, Németh Szilárd a napokban kijelentette, „a honvédség kész, hogy részt vegyen a gazdaság újjáépítésében”, rengeteg stratégiainak tekintett cégnél már ott vannak a katonák. Mire készüljünk? Ez az embereket és a vállalkozásokat is megijesztheti, nagyon rossz az üzenete. Jobb esetben csak kommunikációs fogás, amivel erősíteni akarják a lakosság biztonságérzetét, rosszabb esetben valóban kontrollálni akarja a hadsereg a vállalatok tulajdonosait és menedzsmentjét, ami sérti a magántulajdon szabadságát, ráadásul okkal kérdezheti bárki, hogy egy katonatiszt mennyit ért a gazdasághoz. Az Audi már termel, elindul a Mercedes, kinyitnak a kis boltok. Ideje újraindítani a gazdaságot vagy azoknak van igazuk, akik szerint még most jön a gazdasági válság java? A kormánynak kell kiszámolni, hogy hol tartunk a válságban, remélem, teszi is. Kívülről nehéz bármit mondani erről, mert a döntéseket megalapozó adatok nem nyilvánosak. A NAV napi, vagy havi szinten látja a pénztárgépek forgalmát, a kiállított számlákat, a dolgozók bére után fizetett adókat, a regisztrált munkanélküliek részletes adatai megmutatják, milyen stratégiát választottak a cégek: az időseket vagy a próbaidősöket küldik el, átmeneti vagy tartós válságra készülnek, de mi, kutatók nem jutunk hozzá ezekhez az információkhoz. Így nehéz segíteni. Ön is aláírta április 10-én azt a nyilatkozatot, amelyben közgazdásztársaival arra figyelmeztettek: Magyarországon gazdasági válság és társadalmi katasztrófa van kibontakozóban. Ez utóbbi mit takar? A betegség kockázata és a válságintézkedések nemcsak a cégeket, hanem a munkavállalókat is akadályozzák, és az eddigi intézkedések rajtuk nem segítettek – így további tömegek veszítik el a jövedelmüket, a munkájukat, és ennek nyomán lakhatásukat is. Katasztrófához vezethet, hogy a társadalom nagy csoportjainak nincsenek tartalékai. Akik például feketén dolgoztak a vendéglátásban vagy a turizmusban, még a háromhónapos álláskeresési támogatást sem kaphatják meg, és sok esetben a szigorú vagyoni feltételekhez kötött 22 800 forintos foglalkoztatást helyettesítő támogatásra sem jogosultak. A legszegényebbeket az éhezés határára sodorhatja a mostani helyzet. Mit kellene tenni a kormánynak? Fontos lenne tovább lazítani az eddigi támogatások hozzáférhetőségét, és megfontolandó, hogy néhány havi átmeneti, táppénz-szerű juttatást kapjanak azok, akiknek lecsökkent, vagy megszűnt a munkajövedelme. Akinek maradt valamennyi jövedelme, arányosan kevesebbet kapna, de a lényeg, hogy ne fenyegessen senkit a létbizonytalanság, a kiszolgáltatottság, a feleslegesség érzése, ne kelljen aggódnia, hogy miből fizeti a lakbért, vagy másnap is tud-e a gyerekének enni adni. Ezek a lelki terhek ugyanis betegségekhez, családi konfliktusokhoz vezetnek, ez máris tapintható. A szélesebb körnek nyújtott kormányzati támogatás ráadásul a gazdaságot is segítené, hiszen lassítaná a fogyasztás visszaesését. A digitális oktatás a szegregátumokban nem működik, az álláskeresők 14 százaléka 25 év alatti fiatal. Az eddigieknél is nehezebb jövő vár a hátrányos térségek ifjúságára? A legszegényebbek egyetlen kitörési lehetősége az oktatás lenne, de a járvány miatt elrendelt otthoni tanulás épp ebben a körben nem működik, sok helyen nincsenek hozzá eszközök. A legrosszabbul azok járnak, akik most fejezik be a tanulmányaikat, mert ők nehezebben találnak majd munkát, mint az elmúlt években indult társaik. Azt pedig kutatások igazolják, hogy akár egész későbbi életét befolyásoló stigma, ha valaki munkanélküliként kezdi a pályafutását. Ugyanakkor a válság gazdasági következményei nem feltétlenül a leghátrányosabb térségeket sújtják jobban - egy győri fogorvos osztrák páciensei teljesen elmaradtak és csak lassan térnek majd vissza, míg egy ózdi rendelőben a korlátozások feloldása után helyreáll a régi forgalom.