Lábtörés a számítógép mellett, a konyhában - semmit nem tudnak kezdeni ezzel jelenlegi munkavédelmi szabályok

Publikálás dátuma
2020.04.28. 08:00

Fotó: Zagyi Tibor
Tavaly megint többen sérültek és haltak meg munka közben, ráadásul a home office munkavégzésre nincs is munkavédelmi előírás. A szakszervezetek új szabályokat sürgetnek.
A kormány március 18-án felhatalmazta a munkáltatókat, hogy a dolgozóval kötött erről szóló megállapodás nélkül, tehát egyoldalúan elrendelhessék a munkatársak otthoni munkavégzését. Ahol tehették, a home office-t persze már napokkal korábban megszervezték. Ma, a munkahelyi balesetben megrokkantak és elhunytak nemzetközi emléknapján azért kell erről beszélni, mert így otthon is történhet munkahelyi baleset, csakhogy ezt a helyzetet jelenleg nem szabályozza semmi. Az otthoni munkavégzésnek Magyarországon csak gyakorlata van, a munka törvénykönyve (Mt.) nem is említi, mikor számít munkahelyi balesetnek, ha az embert a saját lakásában a számítógépe mellett éri a baj. Ha a gyerek fejbe veri anyut egy játékkal, mert nem foglalkozik vele, biztosan nem a munkahely felelőssége, de ha felborul egy könyvespolc vagy áramütés éri a dolgozót, kezdődhet a vita – magyarázta a joghézag lényegét lapunknak egy munkajogász. Eddig elsősorban nagy nemzetközi cégeknek kellett saját home office szabályzatot készíteni arra az esetre, ha a dolgozó nem egészségügyi okok miatt és nem állandóan akar otthonról dolgozni a számítógépén – mondta el lapunknak az Ecovis Hungary Legal partnere. Molnár Gergő Zsolt ügyvéd ilyenkor a távmunkára vonatkozó munkavédelmi szabályok mintájára javasolta rögzíteni, hogy mire terjed ki a cég felelőssége és milyen szabályokat kell betartani. A home office munkánál ugyanakkor az akár több ezer dolgozót foglalkoztató vállalkozások nem szoktak ellenőrt küldeni a munkatársak lakására, hanem egy listában rögzítik, hogy megfelelő-e például a számítógép csatlakozása. A jogász azt tapasztalta, a munkavállalók egyfajta kedvezményként élik meg az otthoni munkavégzés lehetőségét és fel sem merül bennük, hogy egy konyhai balesetet munkabalesetnek próbáljanak meg eladni. Mivel azonban az utóbbi hetekben az informatikusok biztonságos kapcsolatok tömegét teremtették meg a munkahelyi és az otthoni rendszerek közt, Molnár Gergő Zsolt biztos benne, hogy a járvány után is sokan megmaradnak a home office-nál, ami kikényszeríti ennek a területnek a jogi és munkavédelmi szabályozását is. Azt tapasztalja Fülöp Edina is, hogy a cégek általában nem mennek ki ellenőrizni az otthoni munkavégzés feltételeit, miközben elméletben tisztában vannak a felelősségükkel. Az ügyvéd is a home office fenntartását jósolja sok vállalatnál, mert a mostani tapasztalatok alapján így is hatékony a munka, az irodabérlet pedig nagyon drága, s ha így lesz, azt a jogszabályoknak is követni kell. Persze nem a számítógép és az íróasztal számít veszélyes munkakörnyezetnek, ahol sok baleset éri a dolgozókat, hanem az építőipar, közműépítés és mélyépítés, ahol nem védik a kiásott gödrök falát, s a föld beomolhat, ahol a magas építkezéseken nincs megfelelő leesésétől való védelem, ahol még most is előfordul, hogy megfelelő képzettség és tapasztalat nélkül ültetnek be valakit az emelőgépek, targoncák kezelőállásába. A feldolgozóipar, gépipar, illetve a mezőgazdaság területén gyakran biztonsági berendezések nélkül dolgoznak, nincs megfelelő érintés elleni védelem. A munkaegészségügyi veszélyeztetések között vezető helyet foglalt el az orvosi alkalmassági vizsgálatok elmulasztása; a védőfelszerelés nélkül veszélyes anyagokkal végzett munka és még hosszan sorolja a hibákat a munkavédelmi hatóság tavalyi ellenőrzési jelentése. A sokadik kormányzati átszervezés után most éppen az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozó munkavédelmi főosztály friss jelentése arról is tanúskodik, hogy tovább csökkent az ellenőrzések száma, 2018-ban több mint 14 ezer, tavaly már kevesebb mint 12 800 vizsgálatot tartottak, ezek között azonban több szabálytalanságot találtak, mint egy évvel korábban. Ennél is nagyobb baj, hogy nőtt a munkabalesetek száma, több mint 24 ezer eset volt 2019-ben és néggyel nőtt a halálos áldozatok száma is, 83 dolgozó halt meg munkavégzés közben. A Magyar Szakszervezeti Szövetség, a közszférát képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés vezetői közös nyilatkozatban követelik, hogy a kormány növelje az ellenőrzések számát és különösen figyeljen a járvány miatt veszélyeztetett munkahelyek biztonságára. S ha vége a járványnak, az érdekvédőkkel együtt gondolják újra a munkavédelem rendszerét, benne a home office szabályokat is.  A hazai szakszervezetek a munka ünnepe előtt rendre megemlékeznek a munkahelyi balesetek áldozatairól és évek óta keserűen állapítják meg, nem javul, hanem romlik a helyzet.  

Emléknap

Kanadai favágók emlékeztek meg először évente a munka közben megsérült vagy elhunyt társaikról, ott 1989-ben országos gyásznap lett április 28-a – olvasható a Munkástanácsok összefoglalójában. Az ENSZ és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 1996-ban tette emléknappá, a magyar kormány pedig 2012-ben hozott határozatot a munkabalesetben elhunytak és megrokkantak emléknapjáról.  

Frissítve: 2020.04.28. 09:21

Közmunkára szólhat Orbán Viktor mindenkinek szóló állásajánlata

Publikálás dátuma
2020.04.27. 20:27

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Eddig képzetlen emberekenek, segély helyett kínált az állam közmunkát, most állásukat vesztett képzett középosztálybelieknek javasolhatják ugyanezt.
Valamilyen közmunkaszerű program indulhat Magyarországon, a járvány következtében egyre növekvő munkanélküliség kezelésére – írta Orbán Viktor hétfői bejelentése nyomán a hvg.hu. A miniszterelnök szerint „mindenkinek lesz állásajánlata három hónapon belül, aki elveszti a válság miatt az állását, ha nem cégektől, akkor az államtól”. A portál összeállítása szerint azonban hiába pörgetnék fel újra a közmunkaprogramot, az sokkal nehezebben menne, mint 2010 után. A hvg.hu emlékeztetett arra, hogy közmunkások száma a koronavírus okozta válság előtti utolsó hónapokban 105 ezer fő volt, 115 ezer ember pedig magyar cégek külföldi telephelyein dolgozott. Ugyanakkor a közmunkát az elmúlt években elkezdték leépíteni: a csúcspontján, 2016 júniusában 218 200 közmunkás volt az országban. Közülük csupán 24 400-an dolgoztak piaci vállalkozásoknál, a többieket az önkormányzatok vagy önkormányzati, esetleg állami cégek látták el munkával. – A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint márciusban 17 ezer fővel nőtt meg a regisztrált munkanélküliek száma, de áprilisban valószínűleg sokkal több elbocsátás volt, mint a válság első néhány hetében. Akár 50-60 ezerrel nőhetett az elmúlt hetekben az állásukat elvesztők száma, ezzel pedig már 300 ezer fölé kerülhetett az álláskeresők létszáma. A közmunkát viszont arra a célra találták ki, hogy a segélyt felváltsák valamivel, leginkább szegény, képzettséggel nem rendelkező embereket vezényeltek ki dolgozni, akik enélkül semmilyen juttatásban nem részesültek volna.  Most viszont képzett középosztálybeliek tömegei is elveszthetik az állásukat, ők nem a segély, hanem munka helyett kapnák meg a közmunkát. Ráadásul a korábban a munkaerőhiány enyhítésére tervezett szociális-szövetkezetek megszűntek, és a nyugdíjas-szövetkezetek sem váltak be. Azzal, hogy járulékmentességet adtak minden nyugdíj mellett dolgozónak, gyakorlatilag kicsinálták a rendszert – olvasható a hvg-n.
Szerző
Frissítve: 2020.04.27. 20:46

Most éppen az ingatlanpiac szakadt be

Publikálás dátuma
2020.04.27. 19:58
ELADÓ illusztráció
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Drámaian megfogyatkoztak az albérlők, egyre kevesebb irodára van igény, a lakások ára el kezdett lemenni.
A koronavírus-járvány miatt bevételei legalább 75 százalékos visszaesésével számol az ingatlanközvetítők közel fele – derült ki az Ingatlan Sztárock Facebook csoport több mint 270 ingatlanközvetítőt érintő felméréséből. Az ingatlanirodák 40 százalékát bezárták, további 40 százalékuk pedig csak előre bejelentkező érdeklődők számára nyit ki. Érdeklődőkből ugyanakkor nem sok van mostanság: az ingatlanközvetítők beszámolói alapján 90 százalékkal kevesebben kíváncsiak most a lakásokra. Emiatt az ügynökök negyede 100 százalékos árbevétel-kiesést vár a jelenlegi időszakra. Az ingatlanirodák harmada ezt a helyzetet legfeljebb 3-4 hónapig tudja kezelni a jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel. Márpedig a többség úgy gondolja, a korábbi rend csak fél év múlva, vagy annál is később állhat vissza. A koronavírus-járvány mind a keresleti, mind a kínálati oldalon hirtelen zuhanást okozott a lakáspiacon – mutattak rá a Takarék Index elemzői is, akik a járvány hónapjaiban akár 70-90 százalékos visszaesést is lehetségesnek tartanak a tranzakciókban. Részben külföldi tapasztalatokból kiindulva: Kínában például a járvány hatására hetekig szinte a nullára esett vissza az adásvételek száma, Olaszországban is „megállt” a lakáspiac, Dél-Koreában pedig március elején 80 százalékkal kevesebb lakás cserélt gazdát, mint decemberben. Ami a magyarországi helyzetet illeti: a Takarék Index elemzői arra számítanak, hogy az év első felében kevesebb új lakást adnak majd át. Az elindított fejlesztések közül sok ugyanis csúszni fog, új projektekbe pedig valószínűleg nem kezdenek most bele a beruházók. A mostani bizonytalan időszakban ráadásul a használt lakások piacán is visszalépnek az eladók, és visszaesik a kereslet is. Az elemzők szerint a válsághelyzet rövid távon különösen az autóipari, valamint a kiemelt turisztikai térségek lakáspiacának forgalmára hathat kedvezőtlenül. Komoly nehézségekkel küzdenek a lakásukat rövid távra kiadók is, különösen Budapest belvárosában. A turisták eltűnésével a foglaltság – és ezzel együtt a hozam is - szinte a nullára esett vissza. Sokan ezért ismét a hosszú távú lakáskiadás felé fordultak, ám ők sincsenek könnyű helyzetben, mivel az egyetemek bezárása miatt a diákok hazamentek, a home office terjedésével pedig távolabbi városokból is elvégezhetővé vált a munka.  A Balaton körül szintén jelentős a rövidtávú lakáskiadás, a Takarék Index elemzői szerint itt azonban kevésbé bizonytalanodnak majd el a befektetők. Sőt, a home office terjedése révén akár egy új bérlői vagy vevői kereslet is megjelenhet a tónál. Az otthoni munkavégzés ráadásul a vírus elvonultával magasabb szinten állandósulhat, ennek pedig az irodapiacra is lesz hatása, a vállalatok tovább optimalizálhatják irodaterületüket. A Duna House eközben az elmúlt fél év tranzakciós adatait vizsgálva arra jutott: a panellakások drasztikus drágulása megállt. A budapesti lakótelepeken így jelenleg 445 ezer (Havanna) és 683 ezer (Vizafogó) forint közötti árat kérnek egy panel négyzetméteréért. A legkedvezőbb árú ingatlantípusnál, a panellakásoknál mindig látványosabb hatása van az ingatlanpiaci változásoknak – mutatott rá Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. Szerinte ez az elmúlt években a drágulásnál is hatványozottan jelentkezett és most is jól érezhető: a legtöbb lakótelepen az idén már nem változott jelentősen a tavalyi eladási ár.   
Szerző