Orbán parancsa kevés volt a kórházak eladósodása ellen

Publikálás dátuma
2020.04.28. 06:38
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egyetlen hónap alatt nyolcmilliárddal nőtt az ellátók tartozása úgy, hogy jóval kevesebb beteget láttak el.
Márciusban végre rendezte a kormány a tavalyi kórházi adósságokat, ám megállítani még nem sikerült az eladósodást. Egyetlen hónap alatt nyolcmilliárddal nőtt az ellátók tartozása úgy, hogy jóval kevesebb beteget láttak el – adta hírül a Napi.hu.  Az elmúlt év végi 67,7 milliárdos tartozásból a kormány februárban 19 milliárdot fizettek ki. Az akkori adatok szerint a 19 milliárdos adósságcsökkentés mellett a januárban továbbra is növekvő tartozásállomány értéke mindössze 12,4 milliárddal csökkent – derül ki a Magyar Államkincstár adataiból. Vagyis a januári 8,5 milliárdos adósságnövekedés után a februári, havi gyarapodás 6,5 milliárd forint volt. Majd az eredeti 67,7 milliárdból fennmaradó 48 milliárdot is átutalták az adósságrendezésre, ám a februári 63,8 milliárdos adósságállományból március végére így is maradt 23,5 milliárd forint, ami nem jelenthet mást, csak azt, hogy noha a magyar egészségügyet megállító parancs márciusban kiment, s a tervezett ellátásokkal is leálltak az intézmények, mégis egyetlen hónap alatt közel 8 milliárddal nőtt a tartozásuk. Vagyis az év első három hónapjában a kórházi adósság növekedése Orbán Viktor utasításának megfelelően nemhogy leállt volna, hanem a tavalyi átlagos havi 4,5 milliárdos gyarapodást lényegesen túlszárnyalva idén csaknem eléri a havi 8 milliárd forintot. Az adósság újbóli nekilódulását kommentálva a beszállítók jelentős részét képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára, Rásky László a portálnak elmondta, idén szinte teljesen leálltak a kifizetésekkel a kórházak. Az év elején a konszolidációs bizonytalanságok miatt blokkolták a számlák fizetését a kórházak, ekkor 8,6 milliárdos volt a havi plusz, majd a járvány beindulásával és az ellátások leállításával a teljesítményalapú, majd később az átlagfinanszírozás mellett már esély sem volt béren kívül mást fizetni, így kijön a havi 7,7 milliárdos havi növekedés idén az első három hónapban – véli a főtitkár. Szerinte a számok is egyértelműen azt mutatják, hogy a hazai egészségipar kormányzati segítségre szorul, mert az eddigi kormányzati gazdasági intézkedésekből nem igazán tud mit igénybe venni.
Szerző

Munkahelyek, de nem Gödnek

Publikálás dátuma
2020.04.28. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
A helyiek szerint már most is zömmel vendégmunkások robotolnak a gyárban.
Két fő ígérete volt a gödiek számára a 2016-ban elindult gyárfejlesztés idején a fideszes vezetésnek és a Samsungnak: munkahelyeket teremtenek és a befolyó adóbevételekből több évtizedes ugrással fejlődhet a város. Göd iparterületéből 120 hektárt – az eddigi 40-et kibővítve – minősített át egy múlt heti rendelettel a kormány kiemelt beruházási övezetté, hogy a jelenlegi 1600 főt foglalkoztató létesítményben a jövőben 4300-an dolgozhassanak.
„Vannak helyiek, akik a Samsungnál dolgoznak, legalábbis ezt hallom" – mondja egy helyi építőmunkás, aki műszakja után a sétányra ment lazítani. Okkal érdeklődünk ez iránt, ugyanis a Samsung meghívásával tartott január 8-i közmeghallgatáson kiderült: a munkahelyek 48 százaléka külföldi munkavállalókkal lesz feltöltve. Jelenleg is rengeteg koreai tartózkodik a városban – bár a járványveszély miatt kevesebben – a helyiek szerint, de riportunk idején tucatszámra láttuk mi is a koreaiakat, akik a műszakra indultak a gyárba. „Már kiderült sokaknak, mese volt, hogy majd mi vagy más magyarok itt tudnak dolgozni" – fogalmazott lapunknak egy helyi vállalkozó. Szerinte nem csak a 18 ezres Gödön, de a környéken sem volt annyi szabad munkaerő, amire ezt alapozni lehetett volna. „Ha valakiket igen, akkor csak betanított munkásokat vettek fel" – mondja egy helyi fiatal, mikor kutyasétáltatás közben megszólítottuk.
Többen is egyöntetűen állították: bár az is jól hangzana, hogy a munkások fele magyar lenne, de az elmúlt években sok ukrán és szlovák vendégmunkás jött Gödre. „Meg kell nézni a várost műszakváltás után, az ukránok mindenhol szemetelnek" – jegyezte meg egy nő a rétesező előtti sorban állva.
A másik ígéret, az adóbevételek sorsa is kérdéses: Gulyás Gergely miniszter a legutóbbi kormányinfón arról beszélt, hogy nem céljuk az önkormányzati bevételek csökkentése, azonban Göd esetében ez úgy értelmezhető, hogy egy másik – erősen fideszes többségű – önkormányzat, Pest megye dönthet a pénzekről. „Göd is részesedik az iparűzési adóból” – mondta Gulyás, ami két dologra irányítja a figyelmet: más település is részesedik a gödi gyár működéséből, illetve nem rendezi a Samsung által fizetendő építményadó sorsát. Az erősen szokatlan megoldás lenne, hogy egy gödi épület után például a szomszédos Dunakeszi is bevételhez jut, de jelen állapot szerint erre sor kerülhet. A gödi fejlesztések tehát nem biztos, hogy évtizedes előrelépést fognak eredményezni. „Az életszínvonal emelkedéséhez kellenek a gyárak" – mondta lapunknak a nyugdíjas János a gödi Duna-parton, tükrözve azokat a véleményeket, hogy sokan miért is fogadták el a gyár bővítését. De hozzátette, mióta elcsatolta a kormány a gyár területét, az ő szimpátiáját is elvesztette a városban. „Beárazta a Fidesz a várost, mióta tavaly elvesztette itt a választásokat” – fogalmazott az idős úr.
Témák
Göd Samsung

A porba veszett város - ilyen a valóság a kormány különleges övezetében

Publikálás dátuma
2020.04.28. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Bár fejlődést és bőséget ígértek a gödieknek a város lakóit megosztó Samsung gyár bővítése kapcsán, ez mára erős gyárellenességbe fordult – ezt tapasztaltuk a településen.
„Anya, a poros útig biciklizünk” – így indulnak játszani a testvérek egy a gödi Samsung gyár szomszédságában élő családnál. Bár az utca végén lévő földútra a házakat övező kertek határaként is lehetne tekinteni, valójában ilyen szerepe nincs: mindent a por borít a környéken bő két éve, hogy felpörgött a koreai cég akkumulátorgyárának fejlesztése. Alig néhány perce beszélgettünk a gyerekek anyjával, Annamarival az utcán, de máris homok sercegett a fogaink között. „Nekünk az a szerencsénk, hogy a zajból kevesebbet kapunk, mint pár utcával odébb – mondja az asszony. Összefogással megmérték a gyár zajszintjét a környéken élők, ami meghaladta a határértéket, de nem tudtak semmit elérni. Állításuk szerint Markó József, Göd ősszel leváltott polgármestere párszor találkozott lakossági gyűléseken az itt élőkkel, de annak alig lett következménye, egyedül néhány turbina áthelyezését tudták elérni, ami még nagyobb zajt csapott. „Úgy beszélt velünk, ahogy emberrel nem szokás, mintha itt mindenki buta lenne” – tette hozzá, utalva arra, hogy miért is nem polgármester már Markó.
„Az erdőt kivágták, folyamatosan építkeznek és száll a por. Semmit nem tudunk, hogy milyen gőzt engednek ki az üzemből, illetve nincsenek elérhető információnk arról, hogy egyáltalán mennyire veszélyes a gyár ránk nézve” – mondta egy másik anya, Györgyi. Mint mondja, még tájékoztatási rendszer sincs: „Egyszer valami füst szállt fel az üzemből, jött is a rengeteg tűzoltó és rendőr, és minden egyéb. Mi sokkal később tudtuk meg, hogy egy kisebb tűz ütött ki. Ha nagyobb lenne a baj, arról mikor szólnak?” – mondta aggódva Annamari.
A környéken teljesen más életre készültek a lakók még pár éve, most viszont rengeteg házon lóg kint az eladó tábla. Van olyan család, amelyik pont a gyár bővítése előtt költözött az utcába – tudtuk meg. „Ezzel nem lehet együtt élni. Én már csak azt fogadnám el, ha az önkormányzat vagy a Samsung megvenné a házam” – mondja Györgyi. A lakók azért is nehéz helyzetben vannak, mert a gyár jelenléte lenyomta az ingatlanárakat, amit a létesítményhez legközelebb élők éreztek meg a legjobban. A másik következmény, hogy a Samsung erősödő jelenléte miatt egyre több a vendégmunkás és a külföldi, ami viszont az albérletárakat emelte meg, még inkább rontva a helyiek lehetőségein. Mert aki lakást akarna kivenne máshol a városban, az nem tud.  A család tanácsára a gyár közvetlen szomszédságában lévő zöldhulladék-lerakóhoz vettük az irányt, ahol szombaton mindig nagy a forgalom a kerti munkák miatt. Mintha csak a Csillagok Háborújában a sivatagos Tatooein űrkikötőjébe kerültünk volna: a kavargó porban egy maszkos munkás reptéri jelekkel mutatta, hova "dokkolhatunk". A szónak itt nincs helye, mert csak por nyelne az azzal próbálkozó. Eközben a Samsung egy koreai munkása a kerítés túloldalán egyedül próbál egy munkagépet szerelni, folyamatosan a szemét dörgölve. A telepről távozó egyik autót leintjük: csak távolabb, de beszélgethetünk. „Mindenki át lett verve ezzel a gyárral. Még a környező szántók tulajdonosaival is elbántak, pedig azt lehetett volna tisztességgel csinálni” – mondja egy férfi. Elmondása szerint az előző városvezetés röhejesen alacsony, ezer forint alatti négyzetméterárat ígért mindenkinek, mondván, így látnak belőle valamit azonnal, nem kell évekig pereskedni. Néhány elfogadták, de többen még mindig perben állnak. „Nekik lett igazuk, mert 6500 forintos négyzetméterárakról hallani, hogy úgy adták tovább a földeket a Samsungnak”. Akikkel csak beszélünk, mindannyian borúsan tekintenek a jövőre. „Ha ez tényleg háromszor ekkora lesz, ahogy arra a kormány a gödiek megkérdezése nélkül most engedélyt adott, az kicsinálja a várost” – öntötte szavakba aggodalmát a zöldhulladék-lerakóból távozó nő.
„Hatósági úton is nehéz mit tenni a Samsung ellen, mert a folyamatos fejlesztés miatt próbaüzem folyik. Az persze komikum, hogy immár több mint két éve.” – nyilatkozta lapunknak a Göd-ÉRT Egyesület alapítója, Bodnár Zsuzsa, aki évek óta rendszeresen beszámol az üzem ügyeiről. Mint mondta, hiába kértek hivatalos adatokat, például a környezetszennyezési hatástanulmányokat, hogy milyen baj fordulhat elő a veszélyes anyagokkal dolgozó üzemben, nem kaptak tájékoztatást. Bodnár szerint az előző fideszes önkormányzat „finoman szólva nem volt túl közlékeny” azzal kapcsolatban, hogy miről is tárgyaltak a Samsunggal. Az új városvezető Balogh Csaba (Momentum) pedig eddig csak átvenni tudta az ügyeket, de a kormány döntése értelmében már minimális hatásköre lesz csak, hogy egyeztessen a gyárról.

Akik némák maradtak

Lapunk levélben fordult a Samsung SDI európai PR-központjához tájékoztatásért, hogy az üzem kérte-e a kormánytól, hogy Gödtől leválasztott kiemelt övezetté minősítsék át a területet; milyen változásokkal jár a gyár további fejlesztése, illetve hány magyar és hány külföldi munkavállalót foglalkoztatnak, ám nem kaptunk választ. A riportunkban a lakosság által többször is megnevezett Markó József volt polgármestert is kerestük, hogy reagáljon az elhangzottakra, illetve mit gondol arról, hogy az összes korábbi ígérete (magas adóbevételek, munkahelyteremtés) visszásan sült el, de nem reagált megkeresésünkre. A polgármester korábban az Indexnek optimista nézőpontját osztotta meg: szerinte csak az adó beszedője változik, mivel azt a környék fejlesztésére kell fordítania Pest megyének, és a pénz visszakerül Gödre. Tuzson Bence kormányzati államtitkárt és a térség fideszes országgyűlési képviselőjétől azt kérdeztük volna, a jövőben milyen arányban részesülhet Göd a Samsung által fizetett adókból, illetve hogy ő jelenleg venne-e házat a családjának Gödön, de sajtóirodájával folytatott egyeztetés után cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. A politikus korábban úgy fogalmazott a Klubrádióban, hogy a munkahelyteremtés a legfontosabb a válságos időkben, erről pedig „a nagyobb kitekintéssel rendelkező megye” jobban tud dönteni szerinte. Balogh Csaba polgármester egyéb elfoglaltságaira hivatkozva nem reagált hétfő estig. Az ATV-nek legutóbb úgy nyilatkozott, hogy diplomatikusan, de a lakosság érdekeit erősebben kívánta érvényesíteni a Samsunggal és a kormánnyal folytatott tárgyalásokon. Hozzátette, hogy nem csak az iparűzési, hanem az építményadót is a megyének kellene fizetnie a Samsungnak a jövőben, tehát annak a pénznek a sorsa is kérdéses.

Témák
Samsung Göd
Frissítve: 2020.04.28. 15:18