álláskeresők;cégek;KSH;Magyar Szakszervezeti Szövetség;munkanélküliség;

2020-04-28 13:43:26

Kurzarbeit: eddig csupán 200 cég pályázatát hagyták jóvá, zömmel kisvállalkozásokét

Eddig 200 cég pályázatát hagyták jóvá a magyar Kurzarbeit programban, a vállalkozások kétharmadánál csak 5-15 ember dolgozik – értesült a Népszava. Eközben csak márciusban 56 ezren maradtak állás nélkül.

A magyar Kurzarbeit program indulása óta eddig mindössze 200 cég pályázatát hagyták jóvá, és ezen vállalkozásoknak a kétharmada 5-15 fős cég volt – tudtuk meg Kordás Lászlótól, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökétől. A szakszervezetek erről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának hétfői ülésén kaptak információkat az innovációs tárcától, igaz, nem olyan részletes bontásban, mint szerették volna. Kordás László szerint azonban ebből is látszik, hogy a több mint 4 millió munkahely közül csak nagyon kevéshez, mindössze 2-3 ezerhez ért el a program.

Ezekben az adatokban feltehetőleg még az is érződik, hogy a magyar Kurzarbeit program eredeti feltételei a kialakult helyzetben túlzóak voltak – például csak 50 százalékos munkaidőkiesét engedett – és az igénylés menete is meglehetősen bürokratikus volt. Ezen a kormány pár napon belül változtatott is, most már napi csupán 2 órás foglalkoztatás mellett is igényelhető a kiesett időre járó 70 százalékos bérkiegészítés. Kordás László szerint azonban sokkal sikeresebb lenne a program, ha külön elbírálási eljárás nélkül, automatikusan járna a juttatás a feltételeknek megfelelő vállalkozásoknak.

Eközben a KSH legfrissebb adatai szerint márciusban mintegy 56 ezer fő veszítette el állását, a munkanélküliségi ráta pedig 3,7 százalékra nőtt. A most állás nélkül maradók többségét – 54 ezer főt – ugyanakkor a KSH módszertani okokra hivatkozva nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak közé sorolta, így a hivatal szerint márciusban mindössze 168 ezer munkanélküli volt.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) meghatározása szerint munkanélküli az, aki az adott héten nem dolgozott, de a kikérdezést megelőző négy hétben aktívan keresett munkát. Az inaktívak szintén nem dolgoztak az adott héten, viszont nem is kerestek munkát, vagy ha igen, akkor nem tudtak volna munkába állni.

A koronavírus járvány és az amiatt elrendelt korlátozó intézkedések idején ugyanakkor sajátos dolog ezekre a definíciókra hivatkozva inaktívnak nevezni a munka nélkül maradt embereket, hiszen nyilván nem azért nem keresnek munkát, mert nem akarnak dolgozni, hanem azért, mert ez most egyáltalán nem olyan egyszerű.

Ugyanakkor, ha a KSH ezt az 54 ezer főt is a munkanélküliek táborába sorolta volna, akkor már mindjárt 222 ezer munkanélküliről kellett volna beszámolnia. Ez pedig már 4,8 százalékos munkanélküliségi rátát jelentene a most közölt 3,7 százalék helyett.

De még így is alacsonynak mondhatók a KSH számai annak tükrében, hogy márciusban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 281 ezer álláskeresőt regisztrált, akiknek a száma – egy, a lapunk birtokába került minisztériumi háttéranyag szerint – április közepére már 320 ezer fölé nőtt. (Az NFSZ-nél a ténylegesen bejelentkezők számát rögzítik, míg a KSH munkaerőfelmérése 38 ezer fő megkérdezésén alapul.)

Áprilisban így a háttéranyag szerint hetente már több mint 12 ezren vesztették el munkájukat, a márciusi adatok tehát legfeljebb jelzésértékűek lehetnek április végén. Ezt egyébként a KSH is elismeri. Mint írták: a koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot csak részben érintették, így hatásai a közölt munkanélküliségi adatokban kevésbé markánsan jelennek meg. A kormánynál ugyanakkor vannak frissebb adatok, de azok részleteit nem igazán igyekszik megosztani a nyilvánossággal. Gulyás Gergely miniszter is csak annyit közölt múlt csütörtökön: a veszélyhelyzet március 11-i kihirdetése óta 51 ezerrel nőtt a regisztrált álláskeresők száma, de hogy mennyien vannak munka nélkül, arra nem tért ki.

Az mindenesetre már a márciusi KSH adatokból is látszik, hogy megroppant a magyar munkaerőpiac, hiszen a foglalkoztatottak száma februárhoz képest 56 ezer fővel csökkent, így – saját bevallásuk szerint – jelenleg 4 millió 442 ezren dolgoznak. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája így 0,9 százalékponttal 69,2 százalékra csökkent .

Mindez azonban még csak a kezdet, hiszen a mostani adat a munkaerőpiaci átrendeződés nagyjából harmadát fedi csak le – kommentálta az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Szerinte a következő hónapokban 4,5 százalék közelébe, 2017 óta nem látott magasságokba ugorhat a munkanélküliségi ráta. A nagy kérdés pedig ezek után nem csak az, hogy mi lesz azokkal, akik munkanélkülivé váltak, de egy újabb front is nyílik: az inaktívak újbóli visszaterelése a munkaerőpiacra – mutatott rá.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője is úgy látja: a válság hatása már látható a munkaerőpiaci adatokban, de a következő hónapokban – elsősorban áprilisban és májusban – a mostaninál sokkal markánsabban növekedhet a munkanélküliségi ráta, valamint jóval nagyobb mértékben csökkenhet a foglalkoztatottak száma. Hogy milyen mértékben, azt illetően ugyanakkor az elemző szerint előrejelzést sem lehet adni, annyira bizonytalan a helyzet. Fontos kérdés ugyanis, hogy a kormány eddig bejelentett és jövőben várható gazdaságvédelmi intézkedései mennyire képesek tompítani a járvány kedvezőtlen hatásait.

Ennek egyik legfontosabb eleme a magyar Kurzarbeit program, amelynek indulása óta azonban nagyon kevés idő telt el, ráadásul az eredeti szabályokon nem sokkal a bevezetés után lazított a kormány, így még nem lehet pontosan látni, hányan veszik igénybe, és ez az intézkedés ténylegesen képes-e megvédeni az érintettek állásokat – sorolta Németh Dávid. Hozzátette: egyelőre az is bizonytalan, hogy az újranyitás hogyan befolyásolja majd az álláspiacot.

Németh Dávid szerint a részmunkaidős foglalkoztatás lehet az egyik szegmens, ahol jelentősebb emelkedés várható a következő időszakban. A friss adatok szerint január és március vége között hivatalosan több mint 243 ezren dolgoztak részmunkaidőben, ami több mint 15 ezer fővel haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Az viszont nem látszik az adatokból, hogy a növekedésben mekkora szerepet kaptak azok, akik a koronavírus-válság miatt váltak részmunkaidős dolgozóvá.