Kurzarbeit: eddig csupán 200 cég pályázatát hagyták jóvá, zömmel kisvállalkozásokét

Publikálás dátuma
2020.04.28. 13:43
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Eddig 200 cég pályázatát hagyták jóvá a magyar Kurzarbeit programban, a vállalkozások kétharmadánál csak 5-15 ember dolgozik – értesült a Népszava. Eközben csak márciusban 56 ezren maradtak állás nélkül.
A magyar Kurzarbeit program indulása óta eddig mindössze 200 cég pályázatát hagyták jóvá, és ezen vállalkozásoknak a kétharmada 5-15 fős cég volt – tudtuk meg Kordás Lászlótól, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökétől. A szakszervezetek erről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának hétfői ülésén kaptak információkat az innovációs tárcától, igaz, nem olyan részletes bontásban, mint szerették volna. Kordás László szerint azonban ebből is látszik, hogy a több mint 4 millió munkahely közül csak nagyon kevéshez, mindössze 2-3 ezerhez ért el a program. Ezekben az adatokban feltehetőleg még az is érződik, hogy a magyar Kurzarbeit program eredeti feltételei a kialakult helyzetben túlzóak voltak – például csak 50 százalékos munkaidőkiesét engedett – és az igénylés menete is meglehetősen bürokratikus volt. Ezen a kormány pár napon belül változtatott is, most már napi csupán 2 órás foglalkoztatás mellett is igényelhető a kiesett időre járó 70 százalékos bérkiegészítés. Kordás László szerint azonban sokkal sikeresebb lenne a program, ha külön elbírálási eljárás nélkül, automatikusan járna a juttatás a feltételeknek megfelelő vállalkozásoknak. Eközben a KSH legfrissebb adatai szerint márciusban mintegy 56 ezer fő veszítette el állását, a munkanélküliségi ráta pedig 3,7 százalékra nőtt. A most állás nélkül maradók többségét – 54 ezer főt – ugyanakkor a KSH módszertani okokra hivatkozva nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak közé sorolta, így a hivatal szerint márciusban mindössze 168 ezer munkanélküli volt. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) meghatározása szerint munkanélküli az, aki az adott héten nem dolgozott, de a kikérdezést megelőző négy hétben aktívan keresett munkát. Az inaktívak szintén nem dolgoztak az adott héten, viszont nem is kerestek munkát, vagy ha igen, akkor nem tudtak volna munkába állni. A koronavírus járvány és az amiatt elrendelt korlátozó intézkedések idején ugyanakkor sajátos dolog ezekre a definíciókra hivatkozva inaktívnak nevezni a munka nélkül maradt embereket, hiszen nyilván nem azért nem keresnek munkát, mert nem akarnak dolgozni, hanem azért, mert ez most egyáltalán nem olyan egyszerű. Ugyanakkor, ha a KSH ezt az 54 ezer főt is a munkanélküliek táborába sorolta volna, akkor már mindjárt 222 ezer munkanélküliről kellett volna beszámolnia. Ez pedig már 4,8 százalékos munkanélküliségi rátát jelentene a most közölt 3,7 százalék helyett. De még így is alacsonynak mondhatók a KSH számai annak tükrében, hogy márciusban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 281 ezer álláskeresőt regisztrált, akiknek a száma – egy, a lapunk birtokába került minisztériumi háttéranyag szerint – április közepére már 320 ezer fölé nőtt. (Az NFSZ-nél a ténylegesen bejelentkezők számát rögzítik, míg a KSH munkaerőfelmérése 38 ezer fő megkérdezésén alapul.) Áprilisban így a háttéranyag szerint hetente már több mint 12 ezren vesztették el munkájukat, a márciusi adatok tehát legfeljebb jelzésértékűek lehetnek április végén. Ezt egyébként a KSH is elismeri. Mint írták: a koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot csak részben érintették, így hatásai a közölt munkanélküliségi adatokban kevésbé markánsan jelennek meg. A kormánynál ugyanakkor vannak frissebb adatok, de azok részleteit nem igazán igyekszik megosztani a nyilvánossággal. Gulyás Gergely miniszter is csak annyit közölt múlt csütörtökön: a veszélyhelyzet március 11-i kihirdetése óta 51 ezerrel nőtt a regisztrált álláskeresők száma, de hogy mennyien vannak munka nélkül, arra nem tért ki. Az mindenesetre már a márciusi KSH adatokból is látszik, hogy megroppant a magyar munkaerőpiac, hiszen a foglalkoztatottak száma februárhoz képest 56 ezer fővel csökkent, így – saját bevallásuk szerint – jelenleg 4 millió 442 ezren dolgoznak. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája így 0,9 százalékponttal 69,2 százalékra csökkent . Mindez azonban még csak a kezdet, hiszen a mostani adat a munkaerőpiaci átrendeződés nagyjából harmadát fedi csak le – kommentálta az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Szerinte a következő hónapokban 4,5 százalék közelébe, 2017 óta nem látott magasságokba ugorhat a munkanélküliségi ráta. A nagy kérdés pedig ezek után nem csak az, hogy mi lesz azokkal, akik munkanélkülivé váltak, de egy újabb front is nyílik: az inaktívak újbóli visszaterelése a munkaerőpiacra – mutatott rá. Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője is úgy látja: a válság hatása már látható a munkaerőpiaci adatokban, de a következő hónapokban – elsősorban áprilisban és májusban – a mostaninál sokkal markánsabban növekedhet a munkanélküliségi ráta, valamint jóval nagyobb mértékben csökkenhet a foglalkoztatottak száma. Hogy milyen mértékben, azt illetően ugyanakkor az elemző szerint előrejelzést sem lehet adni, annyira bizonytalan a helyzet. Fontos kérdés ugyanis, hogy a kormány eddig bejelentett és jövőben várható gazdaságvédelmi intézkedései mennyire képesek tompítani a járvány kedvezőtlen hatásait. Ennek egyik legfontosabb eleme a magyar Kurzarbeit program, amelynek indulása óta azonban nagyon kevés idő telt el, ráadásul az eredeti szabályokon nem sokkal a bevezetés után lazított a kormány, így még nem lehet pontosan látni, hányan veszik igénybe, és ez az intézkedés ténylegesen képes-e megvédeni az érintettek állásokat – sorolta Németh Dávid. Hozzátette: egyelőre az is bizonytalan, hogy az újranyitás hogyan befolyásolja majd az álláspiacot. Németh Dávid szerint a részmunkaidős foglalkoztatás lehet az egyik szegmens, ahol jelentősebb emelkedés várható a következő időszakban. A friss adatok szerint január és március vége között hivatalosan több mint 243 ezren dolgoztak részmunkaidőben, ami több mint 15 ezer fővel haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Az viszont nem látszik az adatokból, hogy a növekedésben mekkora szerepet kaptak azok, akik a koronavírus-válság miatt váltak részmunkaidős dolgozóvá.  
Szerző
Frissítve: 2020.04.28. 20:09

Már a viharszezon előtt megközelíti a tavalyit a biztosítói kárrendezés összege

Publikálás dátuma
2020.04.28. 12:49
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A hétvégi szélviharok elsősorban a tetőkben és a kéményekben okoztak kárt, fákat döntöttek ki. A társaságokhoz eddig beérkezett mintegy másfélezer bejelentés nyomán több százmillió forintos kárráfordítással lehet számolni – tudtuk meg a Magyar Biztosítók Szövetségétől (Mabisz). (A társaságok arra számítanak, hogy a veszélyhelyzet körülményei között a bejelentések még több napig is elhúzódhatnak, növelve a kárösszegeket.)
A kárjelentések túlnyomó része Szabolcs-Szatmár-Beregből és Hajdú-Bihar megyéből származik – ezeken belül Mátészalka, Fehérgyarmat és a környéken lévő kisebb települések, valamint Debrecen volt a legjobban érintve. Voltak károk Budapesten, Pest megyében, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Borsodban és Hevesben is. Még el sem indult a szokásos viharszezon, de már a második, nagyobb károkat okozó időszakon vagyunk túl ebben az évben. A február közepi időjárási katasztrófa nyomán a társaságok majd hárommilliárd forintot fizettek ki. Hagyományosan pedig a május-augusztusi időszak számít a viharszezonnak, és a MABISZ az elmúlt évtizedben ezen négy hónap adatait szokta összegezni. A tavalyi május-augusztusi viharmérleg körülbelül 4,1 milliárd forintnyi kifizetéssel zárult közel százezer, egyéni és társasházak részéről érkezett bejelentés nyomán. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben keletkezett rongálódások.) Idén tehát már a „start” előtt ennek nagyjából a háromnegyedénél tartanak. Adott esetben a kárszemlézés is történhet telefonos egyeztetéssel, a mobiltelefonnal készített és továbbított fotók segítségével is. Van olyan biztosító, amelyik már bevezette, másoknál előrehaladott állapotban tart a videós kárszemlézés, amellyel a korábbinál lényegesen gyorsabban, akár 20-30 perc alatt mérhetőek fel a károk. Az ügyfélnek elég csak elővenni az okostelefonját vagy a táblagépét, és egy alkalmazás segítségével a távolból is megoldható a helyszín szemléje valamint a kárrendezés. Az eszköz kameráján keresztül az ügyfél élő kapcsolatba lép a társaság kárfelmérőjével és az elhangzott kéréseket követve gyorsan, egyszerűen végre tudja hajtani a kárfelmérést, ami így akár hétvégén is megtörténhet. Egyes társaságoknál azt tapasztalták, hogy bár az online megoldások nagy része már eddig is rendelkezésre állt, ügyfélkörüknek csak igen kis része élt a lehetőségekkel. Az elmúlt hetekben azonban jelentősen megnőtt az online felületekre regisztrálók száma, s a kárbejelentések aránya is egyre magasabb ezeken a felületeken. Mindez maga után vonhatja a további fejlesztések felgyorsítását, az ügyfélbarát megoldások minél szélesebb körű alkalmazását. Erre már csak azért is lehet egyre növekvő kereslet, mivel a mintegy négymillió magyarországi lakóingatlannak jelenleg a 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással. Nekik és a szerződéssel még nem rendelkezőknek tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.)
Szerző

Újraindult a termelés a kecskeméti Mercedes-gyárban

Publikálás dátuma
2020.04.28. 11:19

Fotó: Dudar Szilárd / Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.
A munkavállalók először egyműszakos, később pedig kétműszakos munkarendben dolgoznak majd.
Többhetes szünet után a Mercedes-Benz keddtől fokozatosan újraindítja a termelést a kecskeméti gyárában; a munkatársak védelme érdekében az újraindulást több mint 120 higiénés és megelőző intézkedéssel készítették elő – tájékoztatta a vállalat kedden az MTI-t. A kecskeméti munkavállalók a fokozatos gyártásindítás alatt először egyműszakos, később pedig kétműszakos munkarendben dolgoznak majd. A bevezetett új szabályokról és higiénés tudnivalókról a gyár minden munkatársa már az első munkanap előtt tájékoztatót kapott, és a cég minden dolgozója számára mosható maszkokat is küldött. Megváltoztak a gyár területére történő belépés szabályai, megnövelték a gyárhoz közlekedő buszok számát, és nemrég elkészült a városközpontból a gyárig vezető kerékpárút is. A gyártásban azokon a munkaállomásokon, ahol az 1,5 méter távolság nem tartható, a munkatársaknak kötelező maszkot viselni, illetve vagy védőszemüveget vagy plexi védőmaszkot kell használni. A takarítószolgálat rendszeresen fertőtleníti és takarítja a gyár területét. Ezen kívül a munkatársaknak minden munkakezdés előtt a kapott tisztítószerekkel egyénileg meg kell tisztítaniuk saját munkaterületüket, a munkaeszközöket, a kezelőtáblákat és válaszfalakat.
A későbbiekben induló kétműszakos működésnél a reggeli és éjszakai műszakokat szétválasztják egymástól, úgy, hogy az egyes műszakcsoportokhoz tartozó munkatársak lehetőleg semmilyen mértékben ne érintkezzenek a másik műszakcsoporttal. A munkatársak biztonsága érdekében átalakították a pihenőzónákat, meghatározták az egyszerre ott tartózkodók számát, kijelölték a székek helyeit a padlón, amelyeket tilos elmozdítani. Az üzemi étkezdékben leszűkítették a menüválasztékot és megkérték a kollégákat, hogy saját evőeszközeiket használjak vagy a tálcákkal együtt a személyzettől vegyék el. A kantinokban jelöléseket festettek fel a padlóra a helyes távolság betartásához, a pénztáraknál pedig a védelmet szolgáló plexi válaszfalakat szereltek fel. Adminisztrációs területen továbbra is home office-ban történő munkavégzést ajánlják, és a megbeszéléseket lehetőség szerint digitális formában kell lebonyolítani. A Mercedes-Benz márka tulajdonosa, a Daimler AG március 17-én döntött úgy, hogy a koronavírus-járvány miatt megszakítja a gyártást európai telephelyeinek nagy részén. Az intézkedés érintette a Mercedes-Benz kecskeméti gyárát is, ahol a legtöbb területen szintén felfüggesztették a munkát március 20-tól. A kecskeméti Mercedes-Benz gyár több mint 4400 munkatársat foglalkoztat. 2019-ben mintegy 190 ezer Mercedes-Benz kompakt autót állítottak elő. A gyárban a Mercedes-Benz A-osztályt, valamint a négyajtós CLA Coupé és a CLA Shooting Brake modelleket gyártják - e két utóbbit kizárólag a magyarországi telephelyen. A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. nettó árbevétele 2019-ben 3,7 milliárd euró volt, 2,7 százalékkal haladta meg a 2018-ast.
Frissítve: 2020.04.28. 14:00