Harmincezer biztonsági őr veszíthette el munkáját a járvány kezdete óta

Publikálás dátuma
2020.04.28. 17:42

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A válsághelyzet utáni túlkínálat a biztonsági szakma feketedéséhez vezethet – figyelmeztetnek a szakértők.
Az utóbbi bő egy hónapban a mintegy 80 ezer aktív vagyonőrnek több mint egyharmada, 25-30 ezer fő vált munkanélkülivé - így számol a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) a beérkezett adatok alapján. A szervezet alelnöke, Német Ferenc ehhez hozzáteszi, becsléseik alapján a frissen elbocsátottak közt további 15-20 ezren lehetnek olyanok, akik rendelkeznek vagyonőr képesítéssel, de az utóbbi időben más területen, például a vendéglátásban dolgoztak.
A gazdaság újraindulásakor tehát jókora munkaerő-túlkínálat várható a biztonsági piacon: ez magával hozza fizetések csökkenését, ami viszont az egész szakmát ismét a feketefoglalkoztatás útjára terelheti -figyelmeztetnek az ágazati szakemberek.

„Az utóbbi években elindult egy tisztulási folyamat a biztonsági szférában. Lassan kikoptak azok a cégek, amelyek alacsonyabb vállalási árakkal dolgoztak, mint amiből a bérek és a járulékok kigazdálkodhatók. Félő, hogy a mostani válság annyira árérzékennyé teszi a megbízókat, hogy megint előtérbe kerülnek azok, akik alább adnak a törvényességi szintből” – fogalmazott Romasz Sándor, a Magyar Testőr Szövetség korábbi elnöke, a Nevadasec Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Német Ferenc szerint egyébként, bár valóban rengeteg az állás nélküli vagyonőr, ha a korlátozások lazítása után mindenkinek egyszerre kell toboroznia, rövidtávon problémát is jelenthet a korábbi állomány visszaépítése. Ausztriában például a tervek szerint május közepén nyitnának a hotelek, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének honlapján megjelent elemzés pedig úgy számol, nyugati szomszédunk 2-3 héttel jár előrébb a járványban, így az ottani fejleményeket is eszerint érdemes vizsgálni. 
Az esetleges repülőrajt szintén arra késztethet sok helyet, hogy minőségi szempontjaiból alább adva, azonnal találjon valakiket a biztonsági feladatok ellátására. Romasz szerint ez a hozzáállás roppant kockázatos: „A megbízók hosszútávon a stabilitásban érdekeltek, hisz ez egy bizalmi szakma, ahol fontos, hogy ne legyen állandó cserélődés. A gyanúsan kevés pénzért dolgozó cégeknél nem ritkák a jogi eljárások, botrányok, márpedig egy szállodának vagy akár rendezvényszervezőnek nagyon káros, ha ilyesmivel kötik össze a nevét.”
Szerző
Frissítve: 2020.04.28. 17:52

Visszaküldte a rászorulóknak szánt ellenzéki adományt Putnok fideszes polgármestere

Publikálás dátuma
2020.04.28. 16:53
Orbán Viktor és Tamás Barnabás Putnok város polgármestere a Nemzeti Kulturális Dokumentációs Logisztikai Központ alapkövének lerakása alkalmából rendezett ünnepségen az Ózdi Ipari Parkban
Fotó: Komka Péter / MTI
Tamás Barnabás kétszer is visszautalta a pénzt, amit ellenfelei a járványügyi védekezésre és családok támogatására küldtek.
Nem tart igényt korábbi választási ellenfeleinek pénzadományaira Putnok fideszes polgármestere. Tamás Barnabás visszaküldte a feladóknak a város jótékonysági számlájára utalt összegeket – írja a 24.hu. A putnoki polgármester márciusban jelentette be, hogy pénzgyűjtést kezdeményez a járványügyi védekezéshez szükséges eszközök vásárlására és a rászorulók támogatására. Tamás Barnabás Facebook-oldalán sietett bejelenteni, hogy indulásként saját maga helyezett 400 ezer forintot a számlára, és az önkormányzat fideszes tagjai is hozzájárultak a kezdeményezéshez. A polgármester azóta is rendszeresen közzéteszi, hogy a városból kik és mennyi pénzt küldtek adományként.
A Putnoki Reform Szövetség két tagjának neve azonban sehogy sem került fel az adományozók listájára - írja a lap. A polgármester a helyett, hogy Pásztor János és Pásztor Ádám nevét is közzétette volna az adományozók között, visszaküldte mindkettejük pénzét, sőt az egyik esetben még azt is odaírta a visszautaláshoz üzenetnek, hogy
téves utalás, ez nem az RNÖ (roma nemzetiségi önkormányzat) számlája.

A Putnoki Reform Szövetség helyi, pártoktól független alakulatként jött létre a Tamás Barnabás által uralt városi Fidesszel szemben. Pásztor János a 2014-es, fia, Ádám pedig a 2019-es önkormányzati választáson indult el – sikertelenül – az egyik képviselői posztért a szövetség színeiben. Őszintén megmondom, nem tudom, hogy ez a flegma üzenet milyen mögöttes tartalmat rejt, miért szólja le a romákat vele, illetve miért nem fogadta el az összeget, amit küldtem neki. Nekem ez színtiszta gyűlöletnek érződik– mondta a lapnak Pásztor Ádám, aki időközben másodszor is visszakapta a felajánlott 10 ezer forintját. Pásztor elmondta, nem azért adakozott, hogy felkerüljön a nyilvános listára, az adományozásnak ezzel a hivalkodó módjával nem is ért egyet, de a polgármester eljárásáról ő is beszámolt a Facebookon. Szerinte érthetetlen, hogy válsághelyzetben miért kell politikával foglalkozni, hiszen az általuk felajánlott kisebb összegek is segítséget jelenthetnének néhány családnak. A putnoki férfi elmondta, harmadszorra kifejezetten a polgármester nevére küldte el a pénzt azzal a kísérőszöveggel, hogy„Veszélyhelyzetben Putnokért, nem téves”. Ez a pénz is visszajött. A hírportál a polgármesteri hivatalban és Facebookján is kereste Tamás Barnabást, hogy elmondhassa, milyen megfontolásból küldte vissza a pénzeket, választ azonban egyelőre nem kaptak.
Szerző

Zárlatot rendeltek el a tatabányai kórházban

Publikálás dátuma
2020.04.28. 16:31

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Hétfő estétől egyetlen beteget sem fogadhat az intézmény.
Mindössze 16 panasz érkezett a tisztiorvosi szolgálathoz a rapid kórházkiürítések miatt, járványügyi zárlatot rendeltek el hétfőn este a tatabányai kórházban – derült ki a parlamentben a csaknem hét órás népjóléti bizottsági ülésen, amelyen az operatív törzs tagjait és a főpolgármestert is meghallgatták a képviselők. A törzs tagjai közül Müller Cecília országos tiszti főorvos, a Kásler Miklós minisztert helyettesítő Rétvári Bence államtitkár, a külügyi tárcát képviselő Menczer Tamás, és Lakatos Tibor rendőrezredes jött el a parlamenti szakbizottság kormánypárti alelnöke, Selmeczi Gabriella által kezdeményezett meghallgatásra. A feszültségektől, az adok-kapoktól sem mentes ülésen a képviselők egyebek mellett arra voltak kíváncsiak, valójában mennyi ágyat kellett felszabadítani, hogy hány daganatos beteget küldtek haza a kórházakból, és milyen ellátásban részesültek? Visszakapják-e a járvány után a felszabadított ágyakat a kórházak? Mennyi egészségügyi dolgozó betegedett meg, és mennyien haltak meg? Mi a helyzet a Szent Imre Kórházban, ahol száz megbetegedés történt? Mi a legrosszabb forgatókönyv, amire a kormány hivatkozni szokott? Mikor tetőzik a járvány? A kormány támogatja-e a kötelező maszkviselést úgy, hogy ehhez az állam biztosítja a maszkokat? A tesztekkel kapcsolatban Müller Cecília országos tisztifőorvos próbálta megnyugtatni a hallgatóságát. Szerinte a tesztek számának növelése arányban van az intézkedésekkel. Utalt a május elején induló országos vizsgálatra, amelyben a négy nagy egyetem két hét alatt mintegy 18 ezer emberen kétféle tesztet is elvégeznek. Hozzátette: támogatják az idősotthonok és az egészségügyi dolgozók vizsgálatát is. A járvány tetőzésével kapcsolatban elmondta, hogy több tudományos csoport is végez modellszámításokat. Ezek többféle forgatókönyvvel számolnak, például olyanokkal, hogy lecseng a járvány, több fázisban zajlik, szezonálissá alakul, illetve a vírus belesimul a korábban ismert koronavírusok közé, szelídül, azaz a fertőzőképessége csökken. Egyelőre csak megbecsülni tudják, hogy az a plató, amelyre május harmadikától számítanak, meddig tart. Ezért a korlátozó intézkedések csak óvatosan enyhíthetőek. Arra a kérdésre, hogy a tatabányai kórházba orvos vitte-e be a vírust, majd a járványügyi vizsgálat ad majd választ, amit már elrendelt a tisztifőorvos. Hétfőre 53 fertőzött lett a tatabányai kórházban, ezért zárlatot rendeltek el. Oda most beteg nem érkezhet. A minap meghalt 41 éves beteghordó ügyében vizsgálatot kértek. A férfi a székesfehérvári megyei kórházban halt meg, ahol egy hónapig volt lélegeztetőgépen, ügyében szakfőorvosi vizsgálatot is indul. Az ágyak kiürítésével kapcsolatban Müller Cecília azt mondta, hivatalához 16 panasz érkezett, de az érintettek egyike sem volt daganatos beteg. A kórházakból elküldöttekkel és az ágyak kiürítésével kapcsolatban Rétvári Bence azt mondta: a megyéken belül volt lehetőség arra, hogy az intézmények egyeztessenek arról, ki hány ágyat tud a koronavírusos betegek kezelésére fölszabadítani. Lukács László (Jobbik) kérdésére hangsúlyozta: nem vesznek el ágyakat a kórházaktól, nincs burkolt kapacitáscsökkentés. Az államtitkár szerint a koronavírussal fertőződött dolgozók 100 százalékos keresetpótlást kapnak. „Az elmúlt napokban ezt többször egyértelművé tettük, aki orvosként, ápolóként megfertőződik, annak nem csökken a jövedelme, amíg otthon van.” - mondta. Ha pedig a járvány miatt most elhalasztott ellátások miatt várólista alakulna ki, van gyakorlatuk abban, hogy azt hogyan kell rövid idő alatt csökkenteni -jelezte. Az államtitkár határozottan állította azt is, hogy a háziorvosok kaptak maszkot. Legutóbb tíz napja a kormányhivatalok közreműködésével. A külügyi tárcát képviselő Menczer Tamás szerint senki nem dézsmálja az országba érkező védőeszközöket, teszteket. Ezeket a szállítóktól veszik át, és a kórházparancsnokok felügyelik az intézményekben a felhasználásukat. Lakatos Tibor ezredes az iráni diákokkal kapcsolatban elmondta, esetükben lezajlott a idegenrendészeti eljárás, 16 diák már el is hagyta az országot, három kiutasítása folyamatban van. Az ezredes beszélt arról: ugyan több ezer esetben volt szükség bírságokra, figyelmeztetésekre, de összességében az állampolgárok engedelmeskedtek a korlátozó intézkedéseknek.    

Karácsony Gergely meghallgatásán a Pesti úti idősotthon volt napirenden

Az országos tisztifőorvos az első napirendi pont után távozott és üzenetben közölte Korózs Lajossal, a bizottsági ülés elnökével, hogy nem kíván részt venni a második napirendi pont megvitatásán, amelyen Karácsony Gergely főpolgármestert hallgatták meg a fővárosi időotthonok helyzetéről. A tisztifőorvos a távolmaradását ezt megelőzően Selmeczi Gabriella azzal magyarázta, hogy összeférhetetlen volna, ha Müller Cecília jelen lenne, mivel ő országos tisztifőorvosként vizsgálatot indított a Pesti úti idősotthonban zajló járvánnyal kapcsolatban. Ezt követően sok szó nem esett a fővárosi idősotthonokról, kizárólag a Pesti úti otthonnal kapcsolatos főpolgármester mulasztásairól zajlott a vita. A kormánypárti politikusok főként azt feszegették, hogy március közepétől április végéig volt-e főállású orvos a Pesti úti intézményben.

Szerző
Frissítve: 2020.04.29. 10:54