Előfizetés

Idén elmarad a Sziget, a Volt és a Balaton Sound (is)

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.04.30. 13:08

Fotó: Koncz Márton / Rockstar Photographers
A kormánydöntés nyomán már biztos: idén elmaradnak a Sziget Zrt. nyári rendezvényei, így a Volt, a Balaton Sound és maga a Sziget is - nyilatkozta lapunknak Kádár Tamás cégvezető. Az elszámolások gyakorlati megvalósításán még dolgoznak.
A kormány döntése - miszerint augusztus 15-ig biztosan nem engedélyeznek 500 fősnél nagyobb rendezvényt - egyértelmű helyzetet teremt: idén elmarad a Sziget Zrt. összes nagyrendezvénye, így a júliusra tervezett soproni Volt és zamárdi Balaton Sound, illetve az idén augusztus 5-11 közé várt, fővárosi Sziget Fesztivál is - nyilatkozta a Népszavának Kádár Tamás cégvezető. (A döntést ma ismertette a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a kormányinfón.)   A jegyár-visszatérítés jogi-technikai feltételeinek megteremtésén még dolgoznak - tette hozzá Kádár Tamás. Idei rendezvényeikre már több tízezren váltottak jegyet. Köztük jelentős a külföldiek aránya. Sokan nem közvetlenül velük, hanem viszonteladókkal állnak kapcsolatban. A már megvett jegyek egy fajta vocheur-ré alakításával gyorsan megteremtik annak lehetőségét, hogy azokat a vevők "átvigyék" a jövő évre. Az idén 28 éves márkába vetett bizalom tükrében szerinte méltán remélhető, hogy e lehetőséggel sokan élnek. Ugyanakkor már szembesültek a vocheur-ök hézagos jogi- és adózási szabályozásával, amit addig szintén tisztázni szükséges. Mindazonáltal ÁSZF-ük tartalmazza, hogy jogi ellehetetlenülés - vagyis vis maior - esetén a jegy ára igénye esetén akár készpénzben is visszajár. Ám ennek gyakorlati útját is ki kell dolgozniuk. Ugyanakkor minden erejükkel azon lesznek, hogy aki az idei jegyét átteszi jövőre, feltétlenül jobban járjon - fejtette ki. A másik, vagyis a fellépők oldalán még szintén komoly tárgyalások előtt állnak. Dacára az ilyen megbeszéléseket uraló, alapvetően baráti, megértő hangnemnek, tény, hogy már több milliárd forint előleget kifizettek. Kérdés, kik mennyire hajlandók fellépésüket jövő évre csúsztatni, e lehetőség híján pedig miként számoljanak el. De számos más partnerrel - például a helyszínt biztosító önkormányzatokkal - is ki kell dolgozniuk a folytatás kereteit. A kormánydöntésről az előzetes egyeztetések dacára meglepetéssel szembesültek, még ha maguk is szükségesnek tartották, hogy e tekintetben a kabinet mielőbb teremtsen tiszta helyzetet - közölte a cégvezető. Nem csak anyagi értelemben, de lelkileg is megviseli őket, hogy egész éves munkájuk most kútba esett. A válság - a turisztikai-vendéglátó ágazat más szereplőihez hasonlóan - rendkívül nehéz helyzetbe sodorja a társaságot - fejtette ki. (A zrt. többségi részesedése három éve Gerendai Károly alapítótól és társaitól az amerikai Providence Equity Partners tőkealap többségi tulajdonába került.) Mindazonáltal matematikai tény, hogy a különböző elszámolások után a cég idén egyetlen forint tényleges bevételre sem számíthat - hangsúlyozta Kádár Tamás, aki így elbocsátásokat sem zárt ki. Csődbe ugyan biztos nem mennek, de a - költségvetési támogatásoktól korábban ódzkodó - Sziget most az ágazat megmentése végett kifejezetten nagyobb arányú állami szerepvállalást szorgalmaz. Ezek közé tartozhat a vocheur-szabályok pontosítása, a - jelenleg 18 százalékos - jegyáfa csökkentése és működési költségeik enyhítése - közölte Kádár Tamás.

A nyereségük felétől elbúcsúzhatnak az élelmiszerkereskedő-láncok. Ja, és lehet, hogy örökre

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.30. 12:17

Fotó: Népszava
A kormány a veszélyhelyzeti adóból sokkal többet szed be, mint tervezte, és a jelek szerint ez a sarc állandósul.
Alaposan legallyazza a kormány a multi élelmiszer-kereskedelmi láncokat, a békebeli nyereségük felét is elviheti a májustól kirótt különadó, írja a 24.hu. A hat legnagyobb lánc 2018-ban összesen bő 92 milliárd forint nyereséget hozott össze, a sávosan progresszív adó pedig ebből több mint 46 milliárdot ehet meg. Összehasonlításképpen: a veszélyhelyzet előtti időkben 6 milliárd forint alatt volt a kereskedelmi láncok adóbefizetése. Kiskereskedelmi különadót először 2010-ben vezette be az Orbán-kormány, de a brüsszeli csatározások miatt csak 2012 végéig tartotta fent. A veszélyhelyzetre tekintettel egy kormányrendelet szerint májustól havonta kell újra fizetniük a kiskereskedőknek az adót, ahogy korábban, most is kizárólag 500 millió forintnyi nettó árbevétel felett, sávosan egyre többet. Eredetileg 36 milliárd forintot akart beszedni a kormány a veszélyhelyzeti különadóból, ez most majdnem meg is lesz az év végéig csak a hat legnagyobb élelmiszer-kiskereskedelmi lánctól. De persze nemcsak őket érinti, 500 millió forint feletti árbevétel után szinte minden kiskereskedőnek fizetnie kell az adót, a gépjármű, motorkerékpár, illetve -alkatrész kiskereskedőktől kezdve az élelmiszer, ital, dohányáru, gépjármű-üzemanyag, információs, híradás-technikai termék, egyéb háztartási cikk, kulturális, szabadidős cikk illetve az egyéb máshová nem sorolt áruk kiskereskedőin át a piacozókig, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedőknek is, a külföldieket is beleértve. Mivel nem tudni, meddig tart a veszélyhelyzet, az sem volt világos, hány hónapig kell fizetniük a veszélyhelyzeti különadót. De lényegében mindegy is:  úgy tűnik, a kormányrendelettel behozott veszélyhelyzeti kiskereskedelmi különadó azonnal át fog menni állandó adóba, amint a törvénytervezetet elfogadják, és hatályba lép. Azt írják ugyanis, hogy ha a kiskereskedő már vallott be veszélyhelyzeti adóelőleget (amit májustól havonta kell fizetni), akkor a törvény hatályba lépése utáni hónaptól kezdve már az állandó különadó vonatkozik rá, az év végéig hátralévő naptári napokra arányosítva számítva. Az első évben (2020-ban) a hatálybalépés utáni második hónap 20-áig kell fizetni az első állandóadó-részletet, a másodikat pedig két hónap múlva. Azaz ha májusban hatályba lépne a törvényjavaslat, akkor a veszélyhelyzeti különadót végül is csak egy hónapra, májusra kellene megfizetni, utána rögtön belépne az állandó különadó, júniustól az év végig, amit két tételben, július 20-án és szeptember 20-án kellene

Nesze semmi: elévülő kuponokkal kárpótolnák a légitársaságok utasaikat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.30. 08:47

Fotó: STEPHANE DE SAKUTIN / AFP
A repülőjegyet váltó, ám utazni mégsem tudó emberekre hárítanák a légitársaságok a koronavírus-járvány terheinek egy részét.
Sürgősen függesszék fel légi utasok kompenzálásáról szóló közösségi szabályozás egyes előírásainak alkalmazását, és a légitársaságoknak ne kelljen teljes kártérítést fizetniük a törölt járataik után – kezdeményezte tizenkét európai uniós tagállam kormánya. Az MTI szerint Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Málta és Portugália közlekedési miniszterei fordultak ezzel szerdán az Európai Bizottsághoz. Céljuk, hogy a légitársaságoknak kárpótlás helyett elegendő legyen később felhasználható kuponokat felkínálniuk az utasoknak. Javaslatuk értelmében ezek a kuponok csak meghatározott ideig lennének érvényesek, és amennyiben a bizonyos határidőig nem használnák fel őket, akkor járna a visszatérítés. Az aláírók szerint ez a megoldás úgy enyhítené a vállalatok terheit, hogy közben megfelelő védelmet biztosítana a fogyasztók számára. Azonban  az uniós szakminiszterek tanácsülésén több résztvevő is szót emelt a javasolt módosítások ellen, döntés pedig nem született. Az Európai Bizottság egyik illetékese korábban kiemelte, hogy a légitársaságok kötelesek visszatérítést fizetni a törölt járataik után, ennek a kiváltása kuponnal egyedül az utasok beleegyezésével elfogadható. Az Eurocontrol április elején azt közölte, hogy a légi járatok egy évvel ezelőtti számának mindössze 12-14 százaléka közlekedik Európában. Több társaság, köztük a Lufthansa és az Air France-KLM is állami segítséget kért a válság átvészeléséhez.