Előfizetés

"A szennyvíz nem hazudik", ezért figyelmeztethet a vírus terjedésére

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.01. 10:10

Fotó: Shutterstock
Svájci tudósok szerint azt tükrözi, amit beleengedtünk, így már nagyon kis koncentrációban kimutatható a kórokozó.
Svájci tudósok szerint a koronavírus-járvány terjedésének korai figyelmeztető jele lehet a vírus jelenléte a szennyvízben, amelyből már nagyon kis koncentrációban kimutatható a kórokozó. Ha működne ilyen jelzőrendszer, akkor a szennyvízmintákból a közegészségügyi szakemberek nagyjából egy héttel korábban felfigyelhetnének a koronavírus-fertőzés megjelenésére, mintha diagnosztikai tesztekkel állapítanák meg – közölték a kutatók.
"A szennyvíz nem hazudik, azt tükrözi, amit a lakosság néhány óra alatt beleengedett"

– írta közleményében Christoph Ort, a kutatás vezetője, a Svájci Szövetségi Víztudományi és -technológiai Kutatóintézet munkatársa.

A zürichi (ETH) és a lausanne-i műszaki egyetem (EPFL) tudósai szerint a megfigyelési rendszeren javítani kell még, mielőtt komoly következtetéseket lehetne levonni a minták víruskoncentrációjáról. A két egyetemi kutatócsoport első eredményei azonban biztatóak. 
Három svájci város - Zürich, Lausanne és Lugano - szennyvízmintáit elemezték, az utóbbi két város mintái között volt egy februári végi is, ekkor azonosították az első fertőzötteket az országban. A kutatók minden mintában kimutatták az új típusú koronavírust. Az újabb mintákban olyan magas volt a koncentrációja, hogy az elemzés viszonylag könnyű volt, a februári mintákkal nem volt ilyen egyszerű dolguk. "Nem számítottunk arra, hogy az egyetlen ismert luganói, valamint a hat ismert zürichi esetnek a nyomát kimutathatjuk a szennyvízből" – mondta Tamar Kohn, az EPFL kutatója. 

Két akadémikus összegyűjtötte, hogy a forgalomban kapható 290 koronavírusteszt nagy része miért használhatatlan

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.30. 20:21
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Felhívták a figyelmet arra, hogy olyan teszt is van Magyarországon, amelynek a jósló értéke nem éri el a 20 százalékot.
A nagyobb része használhatatlan a SARS-CoV-2 vírus kimutatására készített teszteknek, amelyekből már majdnem 300 van a világon. Szakemberek beszámolói alapján Magyarországon is van olyan importált teszt, amelynek a jósló értéke nem éri el a 20 százalékot sem - hívta fel két akadémikus a figyelmet a Magyar Tudományos Akadémia honlapján. Kovács L. Gábor laboratóriumi szakorvos és Falus András immunológus sorra vették a koronavírus-tesztekkel kapcsolatos problémákat, és felsorolták, hogy mire érdemes figyelniük a döntéshozóknak. Hangsúlyozták, hogy 
hazánkban a jó teszt kiválasztásához szükséges szakértelem adott, csak a döntések minden szintjén igénybe kellene venni.

Azt írták, hogy a SARS-COV-2-fertőzöttséget kimutatni hivatott laboratóriumi tesztek száma a világban - 2020. április 27-én – 290 volt. Ezen belül a vírus ellen termelt antitesteket vizsgálja 37 különféle teszt, a vírus jelenlétét mutatja ki molekuláris diagnosztikai (PCR) módszerekkel 15 különféle teszt, a többiek ezek variációi. Álláspontjuk szerint az a tény, hogy 290 féle teszt áll rendelkezésünkre, önmagában is jelzi, hogy messze vagyunk az optimális vizsgálattól, hiszen akkor csak egyetlen teszt lenne a piacon. Rendkívül nehéz tehát a megfelelő tesztrendszer kiválasztása, de ez nem csak Magyarországon jellemző, hanem az egész világon így van. 
„Így fordulhat elő, hogy a szakemberek által nagyon várt tömeges tesztelés még a bevezetése előtt megkérdőjeleződhet, lejáratódhat sokak szemében (például háziorvosok, laboratóriumi szakemberek, klinikusok). Így fordulhat elő, hogy – szakemberek beszámolói alapján – olyan teszt is van bent országunkban, amelynek a jósló értéke nem éri el a 20 százalékot (ha egy pénzérmét feldobunk, annak a valószínűsége, hogy fej vagy írás, 50-50 százalék lesz)”

- állapították meg.

Közölték azt is, hogy minden laboratóriumi szakember ösztönösen irtózik a gyorstesztektől, mert ugyanazt a vizsgálatot összehasonlíthatatlanul pontosabban, szakszerűbben és olcsóbban el lehet végezni laboratóriumi körülmények között. 
„Mégis szó nélkül elfogadjuk a gyorsteszteket ott, ahol a gyorsaság a beteg életét mentheti meg (például szívinfarktus-diagnosztika a mentőben vagy a sürgősségi ambulancián)”

- fűzték hozzá.

Leszögezték, hogy a SARS-CoV-2 elleni antitestek kimutatásában semmiféle szakmai indoka nincs annak, hogy a drágább, pontatlanabb és nem szakemberek által elvégezhető gyorstesztet részesítsük előnyben. Az átfertőzöttséget mutató, epidemiológiai célú antitest-vizsgálatoknak a klinikai, kórházi laboratóriumokban lenne a helye, különösen azért, mert megjelentek azok a csak laboratóriumban alkalmazható tesztek, amelyek mennyiségi analízist is lehetővé tesznek, így sokkal többet mondanak a védettség előrehaladásáról, mint az „igen-nem" információt adó gyorstesztek. Az akadémikusok hozzátették, hogy mielőtt a laboratóriumokra rázúdítanánk ezeket a tömegteszteket, rendbe kellene tenni a finanszírozást, mert ma az állami laboratóriumi hálózat a járóbeteg-vizsgálatok körülbelül 20 százalékáért kap teljes értékű finanszírozást, míg a 80 százalékáért megalázó mértékű(a felhasznált vegyszerek árát sem fedező), maradékelven alapuló finanszírozás-töredék jut.

A mesterséges intelligencia nem lehet feltaláló, még

MTI
Publikálás dátuma
2020.04.30. 16:43

Fotó: ANDRZEJ WOJCICKI / AFP/SCIENCE PHOTO LIBRARY
Az amerikai szabadalmi hivatal szerint csak természetes személyek lehetnek feltalálók, akkor is, ha azok nem is "segítettek" a rendszerek megalkotásában. A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) a májusi tanácskozásán megvitatja a kérdést.
Elutasította az amerikai szabadalmi hivatal, hogy a Dabus mesterségesintelligencia-rendszert jegyezzék be feltalálóként két szabadalom esetében, mondván csak természetes személyek lehetnek feltalálók. A szabadalmi törvény korábban úgy fogalmazott, hogy "egyének" lehetnek feltalálók – olvasható a BBC hírportálján.
A Dabus rendszer egymásba illeszkedő élelmiszertartályokat tervezett, amelyeket robotok képesek könnyen megmarkolni, valamint egy figyelmeztető fényjelzést, amely úgy villan fel, hogy nem lehet nem észrevenni. A rendszer létrehozója, Stephen Thaler fizikus, MI-kutató azzal érvelt, hogy ő nem segített a rendszernek a feltalálásban, ezért téves lenne őt magát feltalálóként bejegyezni. A szabadalmi hivatal azonban ragaszkodik ahhoz, hogy az innovációk emberek javára írhatók, hogy elkerüljék a jogi komplikációkat, amelyek felmerülhetnek, ha vállalati feltalálót ismernének el. Tudósok azonban már korábban felvetették, hogy a jövőben nem lenne szabad ezt a szabályozást alkalmazni.
Az Európa Szabadalmi Hivatalhoz is érkezett már számos mesterséges intelligenciát érintő beadvány – mondta a BBC-nek Penny Gilbert szellemi-tulajdonjogi szakértő. A mesterséges intelligencia egy gyorsan fejlődő terület, forradalmasít sok iparágat és felvet sok meg nem vizsgált kérdést a szabadalmaztatásról és a feltalálás tulajdonáról – magyarázta.  A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) konzultációt kezdett a kérdésről, és folytatja annak megvitatását május közepén tartandó tanácskozásán – tette hozzá.