Két akadémikus összegyűjtötte, hogy a forgalomban kapható 290 koronavírusteszt nagy része miért használhatatlan

Felhívták a figyelmet arra, hogy olyan teszt is van Magyarországon, amelynek a jósló értéke nem éri el a 20 százalékot.

A nagyobb része használhatatlan a SARS-CoV-2 vírus kimutatására készített teszteknek, amelyekből már majdnem 300 van a világon. Szakemberek beszámolói alapján Magyarországon is van olyan importált teszt, amelynek a jósló értéke nem éri el a 20 százalékot sem - hívta fel két akadémikus a figyelmet a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.

Kovács L. Gábor laboratóriumi szakorvos és Falus András immunológus sorra vették a koronavírus-tesztekkel kapcsolatos problémákat, és felsorolták, hogy mire érdemes figyelniük a döntéshozóknak. Hangsúlyozták, hogy

Azt írták, hogy a SARS-COV-2-fertőzöttséget kimutatni hivatott laboratóriumi tesztek száma a világban - 2020. április 27-én – 290 volt. Ezen belül a vírus ellen termelt antitesteket vizsgálja 37 különféle teszt, a vírus jelenlétét mutatja ki molekuláris diagnosztikai (PCR) módszerekkel 15 különféle teszt, a többiek ezek variációi.

Álláspontjuk szerint az a tény, hogy 290 féle teszt áll rendelkezésünkre, önmagában is jelzi, hogy messze vagyunk az optimális vizsgálattól, hiszen akkor csak egyetlen teszt lenne a piacon. Rendkívül nehéz tehát a megfelelő tesztrendszer kiválasztása, de ez nem csak Magyarországon jellemző, hanem az egész világon így van.

Közölték azt is, hogy minden laboratóriumi szakember ösztönösen irtózik a gyorstesztektől, mert ugyanazt a vizsgálatot összehasonlíthatatlanul pontosabban, szakszerűbben és olcsóbban el lehet végezni laboratóriumi körülmények között.

Leszögezték, hogy a SARS-CoV-2 elleni antitestek kimutatásában semmiféle szakmai indoka nincs annak, hogy a drágább, pontatlanabb és nem szakemberek által elvégezhető gyorstesztet részesítsük előnyben. Az átfertőzöttséget mutató, epidemiológiai célú antitest-vizsgálatoknak a klinikai, kórházi laboratóriumokban lenne a helye, különösen azért, mert megjelentek azok a csak laboratóriumban alkalmazható tesztek, amelyek mennyiségi analízist is lehetővé tesznek, így sokkal többet mondanak a védettség előrehaladásáról, mint az „igen-nem" információt adó gyorstesztek.

Az akadémikusok hozzátették, hogy mielőtt a laboratóriumokra rázúdítanánk ezeket a tömegteszteket, rendbe kellene tenni a finanszírozást, mert ma az állami laboratóriumi hálózat a járóbeteg-vizsgálatok körülbelül 20 százalékáért kap teljes értékű finanszírozást, míg a 80 százalékáért megalázó mértékű(a felhasznált vegyszerek árát sem fedező), maradékelven alapuló finanszírozás-töredék jut.