Lelassult, de nem állt le az Európai Parlament

Az EU Szerződések rögzítik, hogy az EP-nek évi 12 alkalommal Strasbourgban kell üléseznie.

A társadalmi távolságtartásra vonatkozó szabályok betartása és a távmunka ellenére az Európai Parlament (EP) szinte minden tagja részt vett a márciusban és áprilisban megtartott plenáris szavazásokon, amikor a képviselők a koronavírus-járvány megfékezését, illetve a tagállamok támogatását szolgáló jogszabályokról döntöttek. Márciusban 688-an, áprilisban 696-an adták le szavazatukat (e-mailben) a 704 fős EP-ben — tájékoztatta lapunkat Jaume Duch, a testület szóvivője. Szerinte az EP gyorsan reagált a megváltozott körülményekre, és olyan változtatásokat vezetett be a munkarendjében, amelyek nem gátolják a testület törvényalkotói, költségvetési és ellenőrző funkcióját.

“A bizottsági és plenáris üléstermekben csak néhány képviselő tartózkodik, a többség online vesz részt a vitában, illetve szavaz. A szakbizottságokban és a frakcióüléseken mindenki szólásra emelkedhet, akár jelen van a teremben, akár távolról kíván bekapcsolódni. Reméljük, hogy ezt a rendszert tovább tudjuk fejleszteni úgy, hogy a plenáris üléseken is alkalmazhassuk. Legutóbb, a koronavírus-járvány és következményei elleni uniós fellépésről szóló állásfoglalás vitájában például néhány frakcióvezető a távolból fejthette ki a véleményét” — nyilatkozta Duch, aki szerint a szöveghez érkezett rengeteg módosító indítvány is azt bizonyítja, hogy az EP a rendkívüli helyzetben jól megszervezte a tevékenységét. “A működés egy kicsit lelassult, de büszkék vagyunk, mert jelen körülmények között a parlament szerepe fontosabb, mint valaha!”

Az EU Szerződések rögzítik, hogy az EP-nek évi 12 alkalommal Strasbourgban kell üléseznie. Márciusban azonban a házbizottság úgy döntött, hogy a képviselők legalább szeptemberig Brüsszelben, illetve a távolból teljesítik a plenárissal kapcsolatos kötelezettségeiket. Az EP szerződésszegést követhet el, ha valahogyan nem hozza be a lemaradást, vagy nem kéri a tagállamok előzetes jóváhagyását a naptár módosításához. A néppárti, fideszes Szájer József ezt szóvá is tette a Jogi Bizottság tagjainak írott levelében. “Tárgyalunk a francia hatóságokkal, de a jelen körülmények között nekik most fontosabb teendőik vannak” — fejtette ki kérdésünkre Jaume Duch. A szóvivő szerint a jogi kötelezettségek most rendkívüli helyzettel párosulnak, és a kérdésről kellő időben döntés fog születni. Korainak tartotta annak mérlegelését, hogy az EP mennyit fog spórolni a strasbourgi utazások elmaradása és a tömeges távmunka miatt. A Brüsszel és Strasbourg közötti pendlizés évente 114 millió euróba kerül.