önkormányzatok;

2020-05-05 06:40:00

Beroskadnak a falvak a pluszfeladatok súlya alatt, Orbánék meg nézik

Egyelőre úgy tűnik, semmi ellentételezésre nem számíthatnak a települések.

A legnagyobb hazai önkormányzati szövetség április végén felmérést végzett tagjai körében, aminek eredménye azt mutatja, a városok és falvak majdnem 64 százaléka likviditási gondokkal küzd azután, hogy a kormány – a járvány miatti válság kezelésre hivatkozva – elvonta a gépjárműadó eddig helyben maradó 40 százalékát. Emiatt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Schmidt Jenő szerint a helyhatóságok sorra lépnek hátra az olyan önként vállalt feladataikból, mint például a civil szervezetek vagy a helyi sport támogatása, tömegrendezvények szervezése. Van, ahol emiatt csak az alapbért fizetik ki az alkalmazottaknak, a nem kötelező pótlékokat már nem. Schmidt Jenő azonban úgy látja, ezek a lépések nem hoznak érdemi megtakarítást, őszre sok település kerül bajba, mert a kormány a védekezési alapba terelte ezt a bevételt.

A TÖOSZ honlapján elérhető felmérés adatai szerint szerint minél kisebb egy település, annál rosszabbul járt. Az átlagos elvonás nem egészen hét és félmillió forint, de nagy a szórás: egy ezer fő alatti községben csak néhány százezer, legfeljebb egymillió forintról lehet beszélni, míg egy tízezres városnál már 50 milliós tételről, sőt például Zuglóban 500 millióról.

Mivel a kormányzati elvonásról az 1619 tagot számláló szervezettel sem egyeztettek a döntéshozók, a TÖOSZ vezetői levélben sürgették Pintér Sándor belügyminisztert és Banai Péter Benőt, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkárát, hogy konzultáljanak egymással, mert a válsághelyzet megnövelte a kiadásaikat. A javaslatokat is tartalmazó levélre nem érkezett ugyan válasz, de Schmidt Jenő úgy látja, például a bölcsődék finanszírozására tett javaslatukat megfogadta a kormány és a járvány előtti gyerekszám alapján kapják meg az állami pénzt. Tab fideszes polgármestere szerint a kisvárosok azért vannak nagy bajban, mert a kulturális hozzájárulás a könyvtárak, művelődési házak fenntartásához csak 1200 forint lakosonként, ami nem fedezi a kiadásaikat.

Azt változatlanul nem tudni – erősítette meg Schmidt Jenő, hogy valaha kapnak-e ellentételezést az államtól a járvány miatt megnövekedett kiadásaikra, de minden tételt és számlát fel kell tölteniük egy elektronikus rendszerbe, s abban reménykednek, a költések egy részét a végelszámolásnál visszakaphatják. Minden pozitívuma ellenére a polgármester szerint megosztó üzenet, hogy a gazdagabb önkormányzatok sorra jelentik be a munka nélkül maradt lakosság plusz támogatását, amit egy szegény falu nem tud megtenni. A kormány nem lép semmit, ahogy a kórházakból hazaküldött idős, beteg emberek házi gondozásának megszervezését is rátestálta a településekre.