Ismeretlen fegyveresek kilenc rendőrt gyilkoltak meg a dél-szíriai Dara tartományban hétfőn. A holttesteket egy téren hagyták, egyértelmű fenyegetésként a helyi hatóságok számára. A feltételezések szerint más darai támadásokhoz hasonlóan ezt is a magát Iszlám Államnak (IÁ) nevező szervezet hajtotta végre, amely az utóbbi időben ismét erősödni látszik a térségben. Múlt csütörtökön a dzsihádisták pokolgéppel végeztek hat szír katonával Közép-Szíriában, másnap éjszaka pedig Irak középső részén a síita milíciák tíz tagját gyilkolták meg egy összehangolt akció során.
Az Iszlám Állam a böjti hónap, a Ramadán idején jellemzően fokozza támadásait. Ez most azért is figyelemre méltó, mert a terrorszervezet tavaly súlyos veszteségeket szenvedett: márciusban a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd-arab milícia a nemzetközi koalíció légitámogatásával felszámolta a dzsihádisták "kalifátusának" utolsó maradványait, októberben az amerikai különleges erők megölték az önjelölt kalifát, Abu Bakr Al-Bagdadit. Az IÁ azonban újjászervezte magát; új vezetőt neveztek ki Abu Ibráhim al-Hasemi al-Kurasi személyében, valamint Szíriában és Irakban is visszatértek a gerilla harcmodorhoz. Utóbbiból az IÁ komoly előnyt tud kovácsolni a világjárvány idején, hiszen ellenfeleiknek a koronavírussal is meg kell küzdeniük, míg a dzsihádistáknak területeik elvesztése miatt egyáltalán nem kell foglalkozniuk a megbetegedésekkel. Ám nem ez az egyetlen tényező, ami a terrorszervezetnek kedvez.
Szíriában elsősorban az októberi török offenzíva nyitott lehetőségeket az IÁ-nak: Törökország megtámadta az általa terrorszervezetnek tartott kurd fegyvereseket, a káoszt kihasználva dzsihádisták százai szöktek meg az SDF börtöneiből. Szintén az IÁ előnyére válik az ország megosztottsága, mert hiába van érvényben tűzszünet a kormányerők és a felkelők között, amíg le nem zárul a polgárháború, addig egyik fél sem tud a dzsihádisták elleni küzdelemre összpontosítani.
Irakban tényezők hosszú sora járulhat hozzá a szervezet újjáéledéséhez. A világjárványra hivatkozva (de valószínűleg az amerikai-iráni konfrontációtól is tartva) az IÁ elleni nemzetközi koalíció több tagja is kivonult, vagy mérsékelte katonai jelenlétét. Az Egyesült Államok több bázisról kivonta csapatait és átadta azokat a helyi erőknek. Az iraki hadsereg és a hozzájuk kötődő milíciák azonban a koronavírus megjelenése miatt visszafogták a hadműveleteiket, éppen ez adott lehetőséget az Iszlám Államnak támadásokra. A dzsihádistákat segíti az elhúzódó belpolitikai válság is, az, hogy még mindig nincs meg a kormányellenes tüntetésekbe tavaly novemberben belebukott Ádil Abdel Mahdi miniszterelnök utódja. Barhám Száleh államfő utoljára Musztafa al-Kádimit, a hírszerzés igazgatóját kérte fel kormányalakításra, ám a kémfőnök ugyanazokba az akadályokba ütközik, mint az előző két jelölt: szakértői kabinetet akar, de a szunnita és a kurd pártok továbbra is ragaszkodnak a tárcák felekezeti, illetve etnikai alapú elosztásához.
A világjárvány kísérő tünetei, a gazdasági mélyrepülés és a bezuhanó olajár, ugyancsak az IÁ-nak kedvez, hiszen mindezek tovább gyengítik Szíriát és Irakot, amelyek jelenleg kevésbé számíthatnak külföldi segítségre. Gilles de Kerchove, az terrorizmus elleni küzdelem európai uniós koordinátora ennek kapcsán elmondta: mindenképpen el kell kerülni, hogy a mostani krízis egy újabbat okozzon. Szerinte a járvány társadalmi, gazdasági és egészségügyi következményeinek tompítására fordított összegek nem mehetnek a biztonsági kiadások rovására. A Reutersnek adott nyilatkozatában megjegyezte, hogy a vírus rendkívül rossz hatással van a törékeny államokra. A szakember ebbe a kategóriába sorolta Irak és Szíria mellett az afrikai Száhel-övezet országait, ahol az IÁ helyi szervezetei fokozták aktivitásukat. A dzsihadisták Európában is inspirálnak merényleteket: a legutóbb múlt hétfőn, Párizsban motoros járőröket ütött el autóval egy férfi az IÁ nevében - a támadásban az egyik rendőr súlyosan megsérült.
De Kerchove arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberek most a szokásosnál több időt töltenek a számítógép előtt, emiatt az interneten keresztüli radikalizáció veszélye is fokozódott. A szakember szerint Európára azonban leginkább a szélsőjobboldal jelent veszélyt, a járvány kitörése óta ugyanis érzékelhetően élénkült az ilyen csoportok propagandatevékenysége: a zsidókat, muszlimokat, bevándorlókat és egyéb, rendszeresen bűnbaknak kikiáltott csoportokat okolnak a vírus terjedéséért. A szélsőbaloldal pedig az 5G telekommunikációs hálózat ellen lázít, azt állítva, hogy a technológia hozzájárul a fertőzésekhez. A minden bizonyítékot nélkülöző összeesküvés-elméleten felbuzdulva radikálisok már jónéhány országban gyújtottak fel adótornyokat.
