Szabad szemmel: Abszurd, hogy fodrászhoz lehet menni, Orbánra meg nem lehet rádudálni

Publikálás dátuma
2020.05.06. 07:23

Euractiv

Az európai kereszténydemokraták tagpártjainak küldött levélben Orbán Viktor politikai ellenfeleket és szövetségeseket egyaránt azzal vádolt meg, hogy azok álhíreket terjesztenek a felhatalmazási törvényről, amely lehetővé tette, hogy kormánya dekrétumokkal irányítsa az országot, minden időkorlát nélkül. A jelentés ugyanakkor idézi a Helsinki Bizottság értékelését, miszerint az Országgyűlés formálisan ugyan visszavonhatja a különleges jogkört, ha véget ér a rendkívüli helyzet, ám a döntést valójában csak a kormány hozhatja meg. Az előzményekhez tartozik az is, hogy a múlt hónap elején az EPP 13 tagszervezete kezdeményezte Tusknál, a pártcsalád elnökénél a Fidesz kizárását. Az állásfoglalás szerint az Orbánnak adott különleges jogosítványok egyértelműen sértik a liberális demokrácia alapelveit és az európai értékeket. A Bizottság idáig nem csatlakozott a bírálatokhoz. Jourová, az illetékes alelnök azt közölte, hogy alaposan áttanulmányozta a kifogásolt jogszabályt, de annak szövege nem ad alapot a szerződésszegési eljárás megindítására. Hozzátette azonban: egyelőre. És továbbra is éberen figyelik, mit csinál a magyar vezetés, miként él a kivételes jogkörrel, főként hogy milyen rendeleteket ad ki.

Der Standard

Paul Lendvai szerint a múltat nem kizárólag Oroszországban, hanem Magyarországon és Lengyelországban is átértelmezi a jelenlegi kormány, a maga politikai céljainak megfelelően. A nagyorosz, nacionalista putyini rendszer átírja a háború történetét, eszközül használja a történelmi tények elferdítését. A nacionalizmus és az antiszemitizmus töretlenül tovább él, és ez beárnyékolja a „felszabadulás napját”. Az elemző a „Felszabadulás és rabság” c. kommentárban nagyon helyesnek nevezi, hogy a járvány miatt elmaradnak Európában a látványos megemlékezések most pénteken a 2. világháború befejeződésének 75. évfordulója alkalmából, de ne legyen tévedés: a világ továbbra sem egységesen ítéli meg a 20. század legnagyobb katasztrófáját. Felidézi, hogy egy közvélemény kutatás során Németországban a megkérdezettek 53 %-a azt mondta, hogy a németeket semmiféle felelősség nem terheli, mert a háborút csupán egy-két bűnöző robbantotta ki és ők ölték meg a zsidókat is. A német lakosság 48 százaléka ma sem tudja, minek is a napja május 8. A Wehrmacht által lerohant államok és főként a holokauszt túlélői számára azonban mindenképpen a felszabadulásé. De az az oroszok számára is, hiszen ők 26 millió embert vesztettek, miután a szövetségesek 1944. júniusi partra szállásáig a Vörös Hadsereg egyedül harcolt a hitleri rezsim ellen. Sztálin állama azonban nem csupán áldozat és felszabadító volt, hanem tettes és megszálló is. A generalisszumust nem csak a tömeggyilkosságokért terheli felelősség. A Molotov-Ribbentrop-paktum megpecsételte Lengyelország felosztását, valamint a balti köztársaságok sorsát. Gyorsan kiderült továbbá, hogy Kelet- és Közép-Európában a szovjet csapatok bevonulásával új rabság kezdődött.

Guardian

A vezércikk úgy foglalt állást, hogy Lengyelországban el kell halasztani a vasárnapra meghirdetett elnökválasztást, de ha mégis megtartják hevenyészett, postai úton, akkor azzal a PiS mértéktelen opportunizmusra vetemedik. Hogy a kormány a járvány ellenére ragaszkodik az eredeti időponthoz, azzal minden eddiginél jobban elárulta: ki akarja használni az egészségügyi válságot. De még a koalíciós partnert képviselő miniszterelnök-helyettes is lemondott tiltakozásul, mondván, hogy a fertőzés visszaszorítására kell összpontosítani. De van jócskán egyéb ellenérv is: hiszen nem lehet megszervezni ilyen rövid idő alatt a szavazást, nem beszélve a csalások lehetőségéről. Azon kívül az ellenzék két hónapja nem tudott kampányolni. Hogy a Jog és Igazságosság mégis kitart a terv mellett, annak magyarázata a puszta politikai számítás. Hiszen a párt arról híres, hogy az utóbbi öt évben, húzd meg, ereszd meg-et játszott a demokratikus normákkal, főleg az igazságszolgáltatás és a sajtó kapcsán. Most pedig abból indul ki, hogy nehéz időkben a lakosság a hatalom körül tömörül, így Duda államfőnek jók az esélyei, hogy földrengésszerű győzelmet arasson. A demokrácia érdekében azonban ezt a választást most nem szabad megtartani.

Le Monde

Miután a kormány Közép-Európában a járvány miatt megtiltották a tüntetéseket, a korlátozások ellen tiltakozó tömegek a legváltozatosabb formákat találták ki, hogy hallassák hangjukat a rendkívül szigorú megszorításokkal szemben. Budapesten az autók dudáját nyomják, Belgrádban fazekakat vernek, Ljubljanában biciklivel vonulnak fel, a lengyeleknél a határokon tartanak gyűlést. Nem jelentős megmozdulások ezek, mégis jelzik a nyugtalanságot, miután egyes hatalmak ellen az a vád, hogy a fertőzést kihasználva rá akarnak erősíteni a tekintélyelvű politikára. Igaz, a térség idáig egész jól vészelte át a fertőzést, de olyan intézkedések árán, amelyek nem egyszer a kommunista múltat idézik fel. Budapesten Hadházy Ákos azzal magyarázza a hétfő esti autós dudálásokat, hogy ragály ide vagy oda, fodrászhoz végig el lehetett menni, ellenben demonstrálni nem szabad. Ezért találták ki a tiltakozásnak ezt a formáját. Elítélik, hogy még súlyos betegek kipaterolása árán is kórházi ágyakat szabadítottak fel, hogy a hivatalos propaganda szerint az ország élen jár a vírus elleni küzdelemben, csak éppen nem végeznek elég tesztet, továbbá hogy elmaradnak a szociális intézkedések a gazdasági-társadalmi következmények enyhítésére. A független képviselő bejelentette, hogy bírósági úton támadják meg a megmozdulás részvevőire kirótt bírságokat.

Spiegel

Az európai egység és megértés előmozdításáért járó Nagy Károly-díj idei kitüntetettje a román elnök, ám ő most éppen a romániai magyar kisebbség ellen uszít, ami sokakat sötét időkre emlékeztet. Johannist idáig úgy tartották számon, hogy ellenáll a nacionalista kísértéseknek, ami csöppet sem megszokott a kelet-európai államférfiak körében. Ám jelenleg ő maga is politikai játszmába kezdett a román nacionalisták egyik legszörnyűbb közhelye, vagyis annak a mítosznak a kapcsán, hogy a magyarok el akarják szakítani Erdélyt és ehhez 5. hadoszlopként használják az ottani magyarokat. Az államfő az autonómia törvény ügyében olyan drámai nyilatkozatot tett, ami politikai botrány váltott ki, noha világos volt, hogy a Szenátus el fogja utasítani a tervezetet, amely eleve csupán egy eljárásjogi mulasztás folytán került tovább az Alsóházból. A politikus mégis azt állította, hogy az ellenzéki szociáldemokraták titkos tárgyalásokat folytatnak Orbán Viktorral, és azt kérdezte, hogy mit ígért nekik a magyar politikus Erdély visszaadása fejében? Az ilyen összeesküvés elméletek 30 évvel ezelőtt a polgárháború szélére sodorták az országot. De román nacionalisták a mai napig szívesen hergelnek a másfél milliós magyar közösség ellen. Amit azonban most az államfő csinált, az példátlan a rendszerváltás óta. De az sem fordult még elő, hogy egy uniós ország egy másik tagállamot azzal vádol meg a koronaválság kellős közepén: az szeparatista terveket forgat a fejében. Ennek megfelelően igen élesen reagált a román közvélemény nagy része. Orbán ugyanakkor inkább józanul fogadta a hírt, kijelentve, hogy várja Bukarestből a magyarázatot, de addig is azt ajánlotta, hogy nem kell felvenni az odadobott kesztyűt.

New York Times

Az Európai Emberi Jogi Bíróság kimondta, hogy két éve jogtalanul bocsátották el állásából a román korrupcióellenes ügyészség vezetőjét. Az egyhangúan meghozott ítélet szerint Codruta-Kövesi nem kapta meg a tisztességes tárgyalás jogát, nem fejthette ki szabadon a véleményét, hiszen pont azért távolították el, mert bírálta az akkori kormány intézkedéseit a gazdasági visszaélések kapcsán. Mi több, utána nem is terelhette peres útra az ügyet. Viszont – mutat rá a verdikt – az akkori eljárás feltehetőleg igencsak kedvezőtlenül hatott az igazságszolgáltatás függetlenségére. A jogásznő egyébként „csak” az igazáért harcolt, kártérítést nem kért, így nem is kapott. Most úgy értékelte, hogy annak idején azért szabadultak meg tőle, mert az akkori vezetés meg akarta félemlíteni a bírákat, ügyészeket, próbálta visszafogni a küzdelmet a korrupció ellen. Most viszont az összes európai bíróság megerősítést kapott a politikai beavatkozás ellen. Johannis elnök az ítélet után kijelentette, hogy a történtek nem maradhatnak következmények nélkül, hiszen csak még tovább gyengült az Alkotmánybíróság tekintélye. A testületet meg kell reformálni. Mint ismeretes, Codruta-Kövesi időközben az új Európai Ügyészség vezetője lett és így fő feladata az uniós alapok körüli csalások felderítése. Magyarország, Románia és Lengyelország nem lépett be a tagok sorába.
Szerző

Hatalmas lángokkal ég egy felhőkarcoló az Egyesült Arab Emírségekben (videók)

Publikálás dátuma
2020.05.05. 22:50
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Áldozatokról egyelőre nem tudni.
Tűz ütött ki kedd este a 190 méter magas Abbco Tower felhőkarcolóban az Egyesült Arab Emírségek Sardzsa nevű városában - közölte a dubaji székhelyű Khaleej Times angol nyelvű hírportál. A közösségi médiában megjelent felvételek szerint az egész épület lángokban áll. A tűzoltóság nagy erőkkel vonult ki a helyszínre és igyekszik a lángokat megfékezni. Esetleges áldozatokról egyelőre nem tudni. A 40 emeletes felhőkarcolót és a környező épületeket evakuálták. Egyelőre nem tudni azt sem, mi okozhatta a tüzet.

Meghaladta 3,6 milliót a koronavírus-fertőzöttek száma a világon

Publikálás dátuma
2020.05.05. 20:46

Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP
Kedd este világszerte 253 381 halálesetet és 1 184 145 gyógyultat tartottak nyilván a baltimore-i Johns Hopkins egyetem összesítése szerint.
A koronavírus-gyanús korai megbetegedések vizsgálatára szólította fel a világ országait kedden az Egészségügyi Világszervezet (WHO), miután előző nap kiderült, hogy Franciaországban egy férfi már december végén megfertőződött, közel egy hónappal az első bizonyított eset felismerése előtt.  Christian Lindmeier, a szervezet szóvivője felszólította a világ országait, hogy ellenőrizzék azokat az ismeretlen eredetű tüdőgyulladásos eseteket, amelyeket a tavalyi év végén regisztráltak. Kedd este világszerte 3 628 824 fertőzöttet, 254 592 halálesetet és 1 184 499 gyógyultat tartottak nyilván a baltimore-i Johns Hopkins egyetem összesítése szerint. A WHO nem látja megalapozottnak a koronavírus laboratóriumi eredetéről szóló washingtoni állításokat, és továbbra is azon az állásponton van, hogy a vírus a természetből származik. Michael Ryan, a szervezet vészhelyzeti igazgatója azt mondta, az Egyesült Államok egyelőre semmiféle bizonyítékkal nem szolgált eme állításokra, amelyeket így csupán feltételezéseknek lehet tekinteni. Scott Morrison ausztrál kormányfő szerint, akinek országa független vizsgálatot szorgalmazott Kínával szemben a koronavírussal kapcsolatos információk vélt elhallgatása miatt, kínai vadhúspiac lehetett a világjárványt okozó új típusú koronavírus legvalószínűbb forrása, de Morrison nem zárta ki Trump elméletét sem. Olaszországban ismét emelkedett a halottak száma egy nap alatt, 236-tal, és elérte a 29 315-öt, míg az aktív fertőzöttek száma 1513-mal 98 467-re csökkent. A gyógyultakat és a halottakat is számolva a diagnosztizált fertőzöttek száma elérte a 213 013-t. A május 4-i újraindulási időszak második napján Olaszországban emelkedett az utcán tartózkodók száma, és intenzívebb volt a városi járműközlekedés is. A kedden ismertetett legfrissebb adatok szerint Nagy-Britanniában egy nap alatt több halálos áldozata volt a járványnak, mint Olaszországban. A brit kormány kedd esti tájékoztatóján ugyanakkor elhangzott, hogy a Covid-19 járványhoz köthető nagy-britanniai halálesetek száma is hetek óta folyamatosan csökken. Dominic Raab külügyminiszter, aki a szokásos napi sajtótájékoztatót tartotta kedden a Downing Streeten, elmondta: az előző 24 órában 693-an haltak meg a koronavírus-járványban, így a nagy-britanniai halálos áldozatok száma 29 427-re nőtt. Spanyolországban az elmúlt 24 órában 185-en haltak meg a vírus okozta fertőzés következtében. A halálozás már harmadik napja nem emelkedett kétszáz fölé, a regisztrált fertőzöttek közül 25 613-an vesztették életüket keddig. Az új koronavírust eddig 219 329 esetben igazolták PCR-teszttel. A koronavírus-járvány egyik legfőbb franciaországi gócpontjának számító párizsi régióban március 1. és április 20. között 10 200-zal több haláleset történt, mint az előző év ugyanezen időszakában, amely 95 százalékos emelkedést jelez - közölte a francia statisztikai hivatal. A francia kórházak intenzív osztályain jelenleg fekvő betegek több mint 40 százalékát ugyanakkor még mindig a fővárosi régióban kezelik, 1550-en vannak lélegeztetőgépen Párizsban és környékén Covid-19 fertőzés miatt, miközben a járvány előtt csak 1200 lélegeztetőgép állt rendelkezésre az Ile-de-France régióban. A párizsi agglomeráció Európa legsűrűbben lakott elővárosi része a nemzeti és nemzetközi szinten is átjáróháznak számító régióban. A fertőzések első hullámának levonulásával nem ér véget a koronavírus-járvány, második és harmadik hullámmal is számolni kell Németországban a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) szerint. Lothar Wieler, az RKI elnöke kedden kiemelte, hogy "nagyon jó hírek" érkeztek a járványhelyzet németországi alakulásáról. A vírust 685 ember szervezetében mutatták ki az utóbbi 24 órában. Az előző héten még a 700-1600 közötti sávban volt a napi új igazolt fertőzések száma. A 163 860 igazolt fertőzött több mint 80 százaléka, 135 100 ember már legyőzte a kórokozót, a gyógyultak száma egy nap alatt 2300-zal emelkedett. A halálesetek száma 6 993. Belgiumban a helyi közegészségügyi szolgálat keddi adatai szerint 24 óra alatt 97-en hunytak el, így a halálos áldozatok száma átlépte a nyolcezret. A halálesetek 40 százaléka idősek otthonában történt. Hollandiában 87-en haltak meg a hét elején, Luxemburgban nincs újabb halálos áldozat. Elhagyta a kórházat a remdesivirrel kezelt első cseh beteg, egy 53 éves cseh férfi. Csehországban kedd reggelig 7841 személy betegedett meg, ezek fele már fel is gyógyult. A halálos áldozatok száma 252, az utóbbi napokban a fertőzöttek és az elhunytak száma csak lassan emelkedik. A kórházakban jelenleg 300 személyt kezelnek, akik közül mintegy 50 állapota mondható súlyosnak. Koronavírus-fertőzésben elhunyt Jevgenyij Mikrin, az űrrakétákat építő Energija vállalat főkonstruktőre. Oroszországban az elmúlt nap alatt 10 102-vel 155 370-re nőtt az igazolt fertőzések száma, ami 7 százalékos napi növekményt jelent. Az új esetek száma immár harmadik napja haladja meg a 10 ezret. A halálozások száma 95-tel 1451-re, a gyógyulásoké 1770-nel 19 865-re emelkedett. Törökországban lassul a járvány terjedése, enyhítik a korlátozó intézkedéseket. Indiában az elmúlt 24 óra alatt az egészségügyi minisztérium keddi bejelentése szerint 3900 új koronavírusos fertőzést és 195 halálos áldozatot jelentettek, ez az eddigi legmagasabb 24 órán belüli növekedés az országban. Nyugatra és délre tolódik a koronavírus-fertőzés Ázsiában: Szingapúrban, Pakisztánban és Indiában gyorsul a járvány, míg Kínában, Dél-Koreában és Japánban jelentősen lassul; a kontinensen a fertőzöttek hivatalos elérte a negyedmilliót. 
Szerző