Nem hinném, hogy ne kellene felelőst keresni a Pesti úti idősotthon drámai helyzete miatt, üzente a kormányinfón Karácsony Gergelynek a Miniszterelnökség vezetője. Gulyás Gergely szerint ugyanis a koronavírus-fertőzésben elhunytak mintegy tizede ebből az intézményből került ki – éppen ezért hidegen hagyja, hogy a főpolgármester az ügyben illetékes fővárosi kormányhivatalt kizáratná az eljárásból, mondván: s szervezet jelentése hemzseg a csúsztatásoktól, valótlan állításoktól.
Ám a Miniszterelnökség vezetőjének értelmezésében Karácsony Gergely politikai vitát folytat, úgyhogy mondandója nem releváns, hiszen egy egészségügyi-szakmai vizsgálat zajlik, azt nem kormányhivatal vezetője folytatja, hanem a szakemberek menedzselik. És az ő véleményük szerint az egészségügyi állapotok nem voltak megfelelőek.
Amennyiben a vizsgálat megállapításaival a főpolgármester nem ért egyet, menjen bíróságra, ajánlotta a miniszterelnök Karácsony Gergelynek. És azonnal oda is szúrt neki: „hála Istennek, harminc éve túl vagyunk azon, hogyha valakinek nem tetszik egy eljáró hatóság, akkor másik kijelölését kéri” – minősítette szoftkommunistázással Kádár-kori politikusnak a főpolgármestert.
Persze, hogy mennyire tartja tiszteletben a különböző intézmények és az állampolgárok szabadságait a Fidesz, azt jól jelzi a válasz, amit Gulyás Gergely adott a Népszava kérdésre. Lapunk aziránt érdeklődött, hogy milyen fertőzési trend/esetszám esetén vonná vissza a veszélyhelyzetet a kormány.
A Miniszterelnökség vezetője arról beszélt, hogy a kormány joga a veszélyhelyzet megszüntetése, de ezt a jogosítványt az Országgyűlésnek adata át, azaz a Tisztelt Ház dönti el, mikor van vége ennek a „rendkívüli állapothoz”. (Arról Gulyás Gergely nem beszélt, hogy a kormánypárti frakciók lényegében kézi vezérléssel működnek, azaz igenis a kabinet dönti el, mikor szűnik meg a veszélyhelyzet.)
Ami a válasz érdemi részét illeti, nos, az elmaradt. „Amíg rendkívüli eszközökre – például kijárási korlátozás – szükség van, addig a veszélyhelyzetet fenn kell tartani, de egy nappal sem tovább”, mondta a Miniszterelnökség vezetője, jótékony homályban hagyva, mit jelent „amíg arra szükség van” kitétel.
Ahogy hasonlóan nem demokráciapárti kontextusban kommentálta a Népszava másik kérdését is, miszerint miért kellett a közérdekű adatigénylések válaszadási idejét lényegesen meghosszabbítani. Gulyás Gergely lényegében a sajtóra kente a felelősséget, mondván: miközben az egészségügy minden erejét megfeszítve küzd, a kórházaktól rengeteg közérdekű adatot kértek. És a Miniszterelnökség vezetője úgy érzi: nem helyes magatartás a sikeres védekezésért küzdőket pluszfeladatokkal terhelni.
Azt nem említette, hogy a médiumok azért fordultak a kórházakhoz, mert a nyilatkozni egyedül hivatott operatív törzs nagyon sok fontos kérdésre nem válaszolt. Illetve az sem került szóba, hogy a közérdekű adatigénylés megnehezítése nemcsak a kórházakra vonatkozik, hanem számos más szervezetre is.
