Megcélozta a kisebb településeket is az ellenzék

El kell juttatni a falvakba a valódi híreket, mert enélkül a Fidesz 2022-ben is többséget szerez a parlamentben - vélik az ellenzék meghatározó személyiségei. Ehhez több tízezer aktivista összehangolt felvilágosító munkájára is szükség lehet.

A veszélyhelyzet elrendelése utáni hetekben egyes felmérések szerint némiképp erősödött a Fidesz-KDNP tandem támogatottsága. Ezt a politikai elemzők azzal magyarázták, hogy a koronavírus-járványtól szorongó választók bízni akarnak a kormány fertőzés elleni harcában. Ugyanakkor az elemzők arra számítanak, hogy a járvány okozta gazdasági válság – még ha hatásos is lesz a kormány élénkítő csomagja – sokakat a politikai vezetés ellen fordít, mert a recessziónak számos vesztese lesz. Vagyis önmagában a járvány aligha rendezi át a politikai erőviszonyokat.

Az őszi önkormányzati választás megmutatta, hogy a Fidesz a városokban összefogással legyőzhető, ám a voksolás adatai arról is vallanak, hogy a falvakban 60-90 százalékos választói bázisa van a kormánypártoknak. Az ellenzék szerint ezt a Fidesz főképp azzal érte el, hogy a falvak lakóinak jelentős százaléka kizárólag a kormányt magasztaló és az ellenzékről hazudozó, állami finanszírozású médiából szerzi információit. Az előbbiekből adódik, hogy az ellenzék csak akkor lehet sikeres a 2022 tavaszán esedékes parlamenti választáson, ha a következő másfél-két évben meggyőzi a maga igazáról a falvak lakóinak egy részét.

Megkérdeztünk több ellenzéki politikust, hogy ők mennyire érzik fontosnak a kistelepülések lakóinak meggyőzését. Valamennyien úgy nyilatkoztak, hogy ha a falvak és a kisvárosok lakóihoz nem tudják eljuttatni az ellenzék üzeneteit, akkor a Fidesz hosszú időre bebetonozza hatalmát.

Mellár Tamás, a pécsi egyetemen tanító 66 esztendős közgazdász 2018-ban a baloldali pártok támogatásával független jelöltként jutott be a parlamentbe, miután Pécsett megnyerte az egyéni választókörzetét. A politikus korábban a Fideszhez kötődött, az első Orbán-kormány idején a KSH-t vezette, később a Századvég Gazdaságkutatónak volt az igazgatója, s belülről szembesült a párt tevékenységével.

Ebből elege lett, szembefordult Orbán Viktor kormányfő politikájával. Ugyanakkor Mellár szerint van, amit az ellenzéknek el kell tanulnia a miniszterelnöktől:

- A 2002-es választási vereség után Orbán polgári körök alapítására ösztönözte a követőit, és akkortól a Fidesz hatalmas munkát fektetett abba, hogy a saját embereit megkeresse, összetartsa a városokban és a falvakban. A körök rendezvényeket tartottak, ahol szakmai előadók bírálták a szocialista kormányok a hibáit, és arról beszéltek, hogy a Fidesz milyen jövőt szeretne. Ugyanezt kell most az ellenzéknek is tennie. Ez hatalmas munka, de nem lehet megúszni, ha győzni akarunk - mondta.

Mellár a falvakban, kisvárosokban élő Fidesz-szavazókat négy csoportba osztja. Vannak, akik alkalmazottként vagy közmunkásként függenek a hatalomtól, mások pedig azért, mert vállalkozóként a hatalomhoz közeli cégtől kapnak munkát, megrendelést. Az előbbi két csoport kitart a Fidesz mellett, amíg a párt hatalmon van - véli Mellár, majd így folytatja: sokan azért szavaznak Orbánra, mert el akarják hinni a kormányfőnek, hogy ők többre hivatottak, ám az Unió, a nagyhatalmak, a multik, a liberálisok, Soros, a migránsok megfosztják őket az érvényesülési lehetőségtől. A frusztráltságuk miatt bűnbakokat keresők kitartanak Orbán mellett a végsőkig. Viszont Mellár szerint sokakat meg lehet győzni azok közül, akik azért szavaznak Orbánra, mert információikat csakis a közmédia valótlan híreiből szerzik. Őket kell az ellenzéki rendezvényeken megszólítani.

Hadházy Ákos, az LMP listájáról a parlamentbe jutó független képviselő is úgy lett ellenzéki, hogy fideszesként belülről látta pártja visszaéléseit, és bírálata hiábavaló volt. A 46 éves, szekszárdi politikus úgy látja, hogy a parlamentben a kormánypártok semmibe veszik az ellenzék javaslatait, ezért az ellenzéki képviselőknek közvetlenül a választókhoz kell fordulniuk.

- Nem szabad belenyugodni abba, hogy a Fidesz és a százmilliárdokból fenntartott médiája agymosást végez – érvel Hadházy -, el kell menni az emberekhez, és személyesen elmondani, hogy a kormány miképp manipulálja őket. Ahhoz, hogy a legkisebb településekre is eljussunk, 20-30 ezer aktivistát kell mozgósítanunk. Háztól házig kell járnunk, és rendezvényeket kell tartanunk, ahol jól érthetően el kell mondani, miképp hazudik a kormánymédia a migránsokról, Sorosról, az Unióról, az ellenzékről, és hogyan lopnak el a Fideszhez kötődő vállalkozók sokezer milliárdnyi közpénzt.

Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely független polgármestere, az ellenzék integrálására törekvő Mindenki Magyarországért Mozgalom alapító elnöke is a fentebb megszólaló politikusokat erősíti. A 48 esztendős, hét gyermeket nevelő, keresztény gyökereit hangsúlyozó, többdiplomás Márki-Zay az ellenzék széles körű összefogásával nyert 2018-ban az időközi polgármester-választáson, ami nagy meglepetés volt az addig biztos Fidesz-bázisnak tartott 43 ezer lelkes városban. 2019-ben a Márki-Zay és az ő oldalán elinduló ellenzéki jelöltek fölényes győzelmet arattak, amiben nagy szerepe volt az ellenzék 300 aktivistájának. A polgármester biztos abban, hogy erre a csapatra továbbra is számíthatnak, s az aktivisták a következő két évben elmennek a választókörzet valamennyi polgárához.

- Elmondjuk ezerszer, hogyan hazudik a kormány és a médiája – ígéri Márki-Zay Péter. – Elmondjuk például, hogy Soros eddig egy migránst se hozott be az országba, míg a Fidesz több tízezret. Érthető, munkaerőhiány volt, kellettek a bérmunkások, ám ettől még ezek a külföldiek a Fidesz politikája révén kerültek ide. Hadd tudják meg a választók, hogy eddig csak a migránsozó Fidesz hozott be migránsokat, és tudják meg azt is, hogy a letelepedési kölcsön révén is ezrek jöttek be, és a kölcsön a Fidesz köreit juttatta haszonhoz! - fogalmazott.

Az ellenzéki vezetők számolnak azzal, hogy rendezvényeik költségeire nehezen tudnak majd szponzort találni. A vállalkozók félnek attól, hogy amint támogatnak egy ellenzéki rendezvényt azonnal rájuk szállnak a hatóságok, és bírságolják, akadályozzák, betiltják, ellehetetlenítik működésüket. Várható az is, hogy az aktivistákat igyekeznek majd megfélemlíteni. Ezügyben Hadházy így fogalmaz:

- Egy embert meg lehet félemlíteni, de több tízezret nem. Ha egy aktivistát retorzió ér, a többieknek azonnal mellé kell állniuk, és akkor a hatalom meghátrál.

A három, általunk kérdezett politikus egyetért abban, hogy amint a járványnak vége lesz, az ellenzék aktivistáinak el kell kezdeniük a „falujárást”. Az idő sürget, a kampány jó másfél év múlva startol, és addig élő kapcsolatot kell kiépíteni a kistelepülések lakóival. Azért is sürget az idő, mert az országos sugárzású, hírműsort adó tévék több mint háromnegyede, a híreket beolvasó rádiók 95 százaléka a kormány és Fidesz gazdasági köreinek kezében vannak, s azok addig is folyamatosan ismételgetik a kormányt dicsőítő és az ellenzéket befeketítő üzeneteiket. A járvány okozta bezártságot arra kellene használni, hogy az ellenzéki pártok és mozgalmak megegyezzenek a falujárás stratégiájáról. Mert abban a kérdezettek ugyancsak egyetértenek, hogy az aktivisták csak akkor foghatnak bele a munkába, ha az ellenzék megállapodik a közös célokról és a megvalósítás módszeréről.