Koronavírus: kilenc új áldozat, 28 fertőzöttet találtak

Publikálás dátuma
2020.05.08. 07:25
Képünk illusztráció
Fotó: PHILIPPE LOPEZ / AFP
1132 beteget ápolnak kórházban, közülük 74-en vannak lélegeztetőgépen.
Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 3178 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt újabb 9 idős krónikus beteg. Ezzel 392 főre emelkedett az elhunytak száma, 865-en pedig már gyógyultan távoztak a kórházból – olvasható a koronavírus adatokat közlő kormányzati oldalon. Az aktív fertőzöttek száma 1921 fő. A honlap hozzáteszi, hogy az aktív fertőzöttek 62 százaléka, az elhunytak 79 százaléka, a gyógyultak 54 százaléka a budapesti vagy Pest megyei. 1132 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 74-en vannak lélegeztetőgépen. A Pesti úti idősotthonban 41 főre nőtt az elhunytak száma – közli a portál, ami már csütörtökön is külön említette a fővárosi otthonban elhunyt egy beteget, miközben a többi áldozat hátteréről nem tett említést.
Az oldalon visszakereshető adatok alapján az új, beazonosított fertőzések mértéke csökkent május első hetében: míg május 1-2 között 79 fertőzöttet találtak, később a szám visszaesett a napi 30-56 közötti értékre, és most először lépett 30 alá.  Megnőtt viszont a kórházban ápolt esetek száma: csütörtökön még 968 beteget kezeltek, vagyis egy nap alatt 164 ember került kórházba súlyosnak számító koronavírusos tünetekkel.
Szerző

„Ez a pénz most nincs az utazási irodáknál”

Publikálás dátuma
2020.05.08. 07:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Milliárdos összeget kellene az utazási irodáknak visszafizetni a lemondott utak miatt. A szakma jogszabálymódosítást szeretne, hogy egy évig felhasználható utalványokat adhassanak.
Húsvét előtt óriási számban mondták le foglalt útjaikat az ügyfelek az utazási irodáknál, azóta kivárást tapasztalnak az utazásszervezők, negyvenezer utas azonban továbbra is élő foglalással rendelkezik – nyilatkozta Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) elnöke a Népszavának. Ez a szám így is drasztikus csökkenést jelent: az év azonos időszakában kétszer ennyi foglalást bonyolítanak az irodák a korábbi években. Tapasztalataik szerint eltérően reagáltak az utasok a járványhelyzetre: többen egyáltalán nem akarnak utazni idén, mások inkább belföldi úti célokra váltanának, de vannak magabiztos utazók, akik várják a külföldi utazásukat. „Az utazási irodák nincsenek könnyű helyzetben, mert az ügyfelek által befizetett összegeket ők továbbutalják a szolgáltatásokat közvetlenül nyújtóknak (a légitársaságoknak, szállodáknak, hajótársaságoknak), melyek a mostani helyzetben lemondási szándék esetén csak elvétve fizetik vissza a pénzt” – vázolta a helyzetet a MUISZ elnöke. Több európai országban egy évig érvényes utalványokat bocsátanak ki a szolgáltatók, és ha ezt sem használja fel az utas, további három hónapig (összesen tehát tizenöt hónapig) nem kötelesek visszatéríteni az összeget. A magyar jogszabályok szerint amennyiben egy út lehetetlenné válik, 14 napon belül vissza kell téríteni az összeget az utasoknak. „Ez a pénz most nincs az utazási irodáknál” – hangsúlyozta Molnár Judit. A MUISZ ezért jogszabály módosítási javaslattal élt a kormány felé, hogy az utazási irodák is kibocsáthassanak utalványokat. „Milliárdos nagyságrendű összegek visszafizetéséről van szó, a tavaszi lemondási hullámban a vázolt okok miatt sok utas nem kapta még vissza a pénzét” – mondta Molnár Judit. A MUISZ szerint az utalványok kibocsátásával el lehetne kerülni, hogy az önhibájukon kívül bajba került irodák tömeges fizetésképtelenséget jelentsenek. Bár az utazási irodáknak a működési engedély megszerzéséhez csőd esetére érvényes vagyoni biztosítékkal kell rendelkezniük – ezt legtöbben biztosítás formájában oldják meg –, de a MUISZ elnöke szerint ezeket a szabályokat nem ilyen „háborús helyzetekre” szabták. Molnár kérdésünkre megjegyezte, amennyiben az irodák tömegesen csődbe mennének, az a biztosítási szektort is nehéz helyzetbe hozhatná.
„A biztosítás csak csőd esetén lép működésbe, ilyenről jelenleg nem tudunk” – reagált a Magyar Biztosítók Szövetsége lapunk megkeresésére. Forrásaink szerint mivel az utazási irodák és az utasok biztosítása kicsi piac, a teljes biztosítói szektort vélhetően nem rázná meg egy fentebb említett csődhullám. Ettől függetlenül egy-két biztosító, melyek profiljukat kimondottan az utazási biztosításokra építette, valóban nehéz helyzetbe kerülhet.
A magyar turizmus mentőmellénye a belföldi turizmus felfutása lehet. Ennek motorja a SZÉP-kártya, amit legtöbben a szálláshelyek lefoglalására használnak. Ez azonban nem segítség az utazási irodáknak, mert rajtuk keresztül szálláshely foglalásra nem lehet felhasználni a SZÉP-kártyát, azzal csak utazási csomagokat (utazás, szállás, étkezés, belépőjegyek együttese) fizethetnek az ügyfelek, ezért ebben is szeretne jogszabály módosítást elérni a MUISZ. „Az utazási irodák március-áprilisban a munkatársaik tizedét bocsátották el, de jelzéseik szerint ha májusban nem változik a helyzet, további 20 százalékos leépítésre kényszerülhet a szektor” – mondta Molnár Judit. Az elnök szerint a változáshoz nem csak a SZÉP-kártya felhasználásának kiterjesztésére, és az utalványok kibocsátására van szükség, hanem kedvezményes hitelekre is. Molnár Judit szerint azért is fájó a mostani helyzet, mert egyre több ügyfél fordult ismét teljes körű kényelmet és biztonságot keresve az utazási irodákhoz.

Mit tehet és mit nem tehet az utas?

Több mint hatvan nappal az utazás időpontja előtt nem érdemes lemondani egy foglalást, ugyanis a turizmus kalkulált újraindulásával megdrágulhatnak az új foglalások - véli a Magyar Utazási Irodák Szövetsége. A befizetett utak után viszont teljes visszatérítést csak a Külgazdasági és Külügyminisztérium által I. kategóriába, azaz utazásra nem javasoltnak minősített térségek esetében kaphat az utas. A nem ebbe a kategóriába tartozó úti célok – ilyen például Olaszország is – esetében nem lehet számítani a teljes összeg megtérítésére, ha valaki visszamond egy ilyen utazást, annak bánatpénzt kell fizetnie az irodáknak. Az utazási iroda is felmondhatja az utazási szerződést, amennyiben az úti cél vagy a rendezvény elérhetetlenné válik. Lehetőség van ugyanakkor a szerződés módosítására, vagyis a későbbi időpontban való utazásra, vagy másik úti cél kiválasztására.

Nagy teher az otthonápolás

Publikálás dátuma
2020.05.08. 07:00
Illusztráció
Fotó: ERIC LALMAND/Belga via AFP / AFP
A budapestiek 3 százaléka állította, hogy érintette a Kásler Miklós humánminiszter által elrendelt kórházi ágykiürítés, azaz neki vagy a közeli családtagjának kell gondoskodnia egy hazaküldött hozzátartozóról.
Közülük 54 százalék arról számolt be, nagy terhet jelent - akár anyagilag, akár más módon -, hogy meg kell oldania az otthonápolást – derült ki a Publicus Intézet budapestiek körében végzett felméréséből, amelyet az elemző cég a Népszava megbízásából készített. 
A válaszadók 27 százaléka szerint „valamennyire terhet jelent, de nem nagyot” a hazaküldött családtagról való gondoskodás, míg 19 százaléknak ez semmilyen gondot nem okoz. Az érintett fideszes szavazók nagy többsége (84 százalék) azt állította, hogy viszonylag zökkenőmentesen meg tudta oldani a feladatot, csak 16 százalék válaszolt úgy, nagy terhet jelent ez az új élethelyzet. Egészen másként élik meg a váratlan feladatot az ellenzéki tábor tagjai: a szocialista szimpatizánsok közül például mindenki (100 százalék) úgy érzi, nagyon nagy feladatot kellett bevállalnia. A Demokratikus Koalíció táborában 16 százaléknyi érintett állította azt, hogy semmilyen nehézséget nem jelent számára az otthonápolás, 84 százalék viszont azt válaszolta, nagyon nagy megpróbáltatást kell kiállnia. A mintában részt vevők 3 százalékán végeztek már el koronavírus-tesztet, ám beszédes, hogy a vizsgálaton átesett embereknek csak valamivel több mint a felénél történt ez állami intézményben. Negyvenkét százalék magán laboratóriumhoz fordult, míg 3 százaléknyian mindkét intézménytípusban átestek tesztelésen. A megkérdezett budapestiek 11 százaléka egyébként azt mondta, hogy nem ment orvoshoz a koronavírus járvány megjelenése óta még úgy sem, hogy közben egészségügyi ellátásra lett volna szüksége. A kutatásban résztvevők 57 százaléka pedig azt állította, ő vagy közeli hozzátartozója a járvány magyarországi megjelenése óta nem kapta meg a szükséges egészségügyi ellátást.