Nőttek az élelmiszerárak, de olcsóbb lett a tankolás

Publikálás dátuma
2020.05.08. 10:32

Fotó: Béres Márton / Népszava
2,4 százalékos volt áprilisban az infláció.
Áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Márciushoz képest az élelmiszerek ára a megszokottnál nagyobb mértékben 1,4 százalékkal nőtt, amiben a koronavírus-járvány hatásai is szerepet játszhattak. A járműüzemanyagok ára a jelentősen visszaeső olajárak következtében 16,4 százalékkal csökkent egy hónap alatt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Elemzők is 2,4 százalékos inflációt vártak áprilisra a márciusi 3,9 százalék után. A fogyasztói árak márciushoz képest átlagosan 0,6 százalékkal mérséklődtek. Az éves maginfláció az előző havival megegyező 4,3 százalékos maradt. Az üzemanyagok árának az olajárak hatására bekövetkezett 16,4 százalékos havi csökkenése önmagában 1,1 százalékponttal járult hozzá a fogyasztóiár-index egyhavi csökkenéséhez – közölte a KSH. Márciushoz viszonyítva áprilisban az idényáras élelmiszerek 6,2 százalékkal drágultak, ezen belül a burgonya ára 5,3 százalékkal, a friss zöldségeké 1,4 százalékkal, a gyümölcsöké 11,5 százalékkal emelkedett. A párizsi és kolbász ára 3,5 százalékkal, a csokoládé, kakaóé 3,4, a sertéshúsé és a tojásé egyformán 2,8-2,8 százalékkal, a liszté 2,0, a baromfihúsé 1,5 százalékkal lett magasabb, mint márciusban volt. A ruházkodási cikkekért 1,4, a dohányárukért 1,5 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások ára 0,2 százalékkal csökkent, ezen belül – az ingyenessé tett közterületi parkolás hatására – az autópályadíj, illetve gépkocsikölcsönzés, parkolás díja 22,5, a lakbér pedig 2,4 százalékkal mérséklődött. Tavaly áprilishoz viszonyítva a járműüzemanyagok ára 22,7 százalékkal csökkent. Az élelmiszerek ára 8,7 százalékkal nőtt, 1,1 százalékponttal gyorsabban a márciusinál. A sertéshús ára 28,9, a párizsi, kolbász ára 22,3 százalékkal, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 12,5 százalékkal emelkedett. Az idényáras élelmiszerek 15,1 százalékkal drágultak, miután a friss gyümölcsök ára 30,8 százalékkal emelkedett. A cukor ára 14,1 százalékkal lett magasabb. A szeszes italoké 3,4 százalékkal, a dohányáruk ára 11,1 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,0 százalékkal kellett többet fizetni, mint tavaly áprilisban, ami a márciusinál 0,8 százalékponttal mérsékeltebb éves áremelkedés a parkolási díjak megszüntetése jóvoltából, mert az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 21,4 százalékkal lett olcsóbb, miközben a szerencsejátékok ára 7,8, a lakbér pedig 5,6 százalékkal nőtt. A belföldi üdülés ára 7,0 százalékos áremelkedéssel szerepel a statisztikában, miközben gyakorlatilag nem létezett. A tartós fogyasztási cikkek és a ruházati termékek ára 0,1, illetve 0,2 százalékkal volt magasabb a tavaly áprilisinál.

A jelentéshez csatolt külön módszertani közleményben a KSH felhívta a figyelmet arra, hogy az új koronavírus okozta járvány a fogyasztói árak gyűjtését és a fogyasztóiár-index számítását is befolyásolja. A megnövekedett egészségügyi kockázatok miatt a megszokott helyszíni összeírásra nincs lehetőség, ezért alternatív árösszeírási módszerek – internetes gyűjtés, telefonos, illetve e-mailes felkeresés – alkalmazása szükséges. Egyes esetekben a megfigyelt árak hiánya miatt becsléseken alapuló pótlás is szükségessé válik, amit nemzetközi szervezetekkel és más országok statisztikai hivatalaival egyeztetve kialakított és elfogadott módszertant alkalmazva végez a KSH. 

Besült a vadásztatás

Publikálás dátuma
2020.05.08. 08:30

Fotó: Kovács Attila / MTI
Nem jönnek a vendégvadászok, milliárdoktól esnek el a társaságok. A vadkárok miatti kártérítés szinte állandó költség, fizetni kell - ha van miből.
A járvány kilőtte az idei vadászturizmust. A külföldi vadászok nem jöttek a nemrég kezdődött őzbak szezonra, de akadnak, akik már az őszi szarvasbőgésre lefoglalt szállást, szolgáltatásokat is lemondták. Nem csekély összeget mozgat meg a vadászturizmus, hiszen az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) a 2018-19-es vadászati idényre kis híján 28 milliárd forintos bevétellel számolt. Ebből nagyjából 20 milliárd a bérvadásztatásból, jelentős részben a külföldi vadászok befizetéseiből származik. Ennek az összegnek a jelen állás szerint idén legfeljebb töredéke, jó esetben kisebb része folyhat be a vadásztársaságok kasszájába. Ugyancsak visszaesett a vadhúsexport is. A kiadások azonban nemigen csökkentek. Az egyik legnagyobb tétel a mezőgazdaságban okozott vadkár kifizetése. A legfrissebb, még a tavalyi vadászati évre (2018. márciustól 2019. február végéig tartó időszakra) kifizetett mezőgazdasági vadkár összege országosan 2200 millió forint volt. Az idén márciusig tartott vadászati év adatait még nem tette közzé az OVA, de az a korábbi évek tapasztalata alapján vélhetően hasonló összegről szól – tájékoztatta a Népszavát Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa. A kifizetett vadkárok csaknem egynegyede, mintegy 500 millió forint a sok aranyérmes gímszarvas trófeájáról nemzetközi hírű Somogy, míg nagyjából egyhatoda Baranya megyében keletkezett. Egy gímszarvas trófea néhány százezer forinttól milliós összeget is érhet, sőt, egy aranyérmes agancsért a bérvadásznak ki kell pengetnie akár egy autó árát is. Amíg többnyire telt házzal ment a vadászturizmus -legalábbis a nagyvadas területeken - nem okozott különösebb gondot a vadkár kifizetése, de most üresen konganak a vadászházak. A belföldi bérvadásztatás nem pótolhatja a főleg német nyelvterületről érkező vastag pénztárcájú vadászok költéseit. Így jelenleg inkább viszi a pénzt az ágazat, mint hozza - teszik hozzá a vadászok. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elemzése szerint az 1448, nagyrészt egyesületi formában működő vadásztársaság többnyire tőkeszegény, nincsenek jelentős tartalékaik. Vadászturizmus jelenlegi helyzetében közülük jó néhány működésképtelenné válhat. Ennek egyebek mellett az lehet a következménye, hogy nem lesznek képesek részt venni a vadkár megelőzésben, sem gazdák kártalanításában. Ez kemény dió lesz a későbbiekben, hiszen gyakori a vita a felek között a károk mértékéről, az összegről. Az agrártárca, a NAK és a vadászati védegylet is arra biztatja a feleket, hogy igyekezzenek kiegyezni egymással. Egy esetleges per hosszan elhúzódhat és mindkét oldalnak sok pénzébe és energiájába kerülhet. A vadásztársaságoknak a vadkár elhárításában is együtt kell működniük a gazdákkal, például a vadkerítések telepítésében, illetve az erdők szélén kialakított nyílt sávok kialakításában.  Évek óta gondot okoz, hogy egyes régiókban a nagyvadállomány túlszaporodott, és emiatt több a kár is. Bár a legnagyobb bajt a szántóföldi kultúrákban a gímszarvas és a vaddisznó okozza, most az utóbbira összpontosítanak a gazdák és vadászok, mert a kukoricavetésekben a túrásos károk jelentős veszteséggel járnak. Az afrikai sertéspestis (ASP) fertőzés miatt szükséges az amúgy is túlszaporodott vaddisznók gyérítése. Ám a bedőlt társaságok ezt sem tudják majd megoldani. Pedig abból még némi bevétele is származhat a vadásztársaságoknak. Ha ugyanis a kilőtt jószágban kimutatható az ASP, akkor állami forrásból kártalanítást kapnak. A vadászok remélik őszre helyreáll a "rend", és ismét megjelennek a vadászturizmus bevételeinek nem csekély hányadát adó külföldi vendégek.        

Nagyvadak (ezer darab)

Állomány 2018 / 2019 Gímszarvas 111,5 / 114,5 Dámszarvas 35,6 / 39,4 Őz 381,6 / 385,8 Vaddisznó 105,2 / 95,8 Forrás: OVA 

Vadkárnak minősül

A gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár tíz százalékot meghaladó része.    

Szerző

Nem hagyják az út szélén a bankokat: 150 milliárdért vásárol koronavírus-kötvényt az állam

Publikálás dátuma
2020.05.08. 08:25
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Kormányrendelet segíti a pénzintézeteket, amivel állítólag végső soron a bajba jutott cégek és családok járnak jól.
Újabb gazdaságvédelmi intézkedésként 150 milliárd forint értékű kötvényt bocsáthatnak ki a bankok, jelentette be csütörtökön a Pénzügyminisztérium. A Magyar Közlönyben is közölt intézkedés célja, hogy biztosítsa a magyarországi bankszektor stabilabb működését. A kötvény kibocsátáskori futamideje legfeljebb hét év lehet, a keretösszege pedig összesen legfeljebb 150 milliárd forint, bankonként pedig legfeljebb 50 milliárd – írja a hvg.hu.
A kötvényeket a magyar állam vásárolja meg, ha a kibocsátás körülményei megfelelnek a kormányrendeletben foglalt követelményeknek, így például a hitelintézet jelenlegi és jövőbeni fizetőképességének biztosítottnak kell lennie.
A kötvény csak a koronavírus-járvány okozta károkra használható fel, a korábban keletkezett veszteségek finanszírozására nem.

A Magyar Nemzeti Bank mint felügyeleti szerv, vizsgálja meg a hitelintézetek kötvénykibocsátásra irányuló kérelmét. A közlemény szerint a bankok megsegítésével a kormány a bajba jutott családokat és cégeket is segíti.
Szerző