Egy nap alatt 10 699 fertőzöttet diagnosztizáltak Oroszországban

Publikálás dátuma
2020.05.08. 11:49

Fotó: Valeriy Melnikov / AFP/Sputnik
Az újonnan felfedezett eseteknek a 48,9 százaléka tünetmentes.
Oroszországban az elmúlt nap alatt 10 699-cel 187 859-re nőtt az igazolt Covid-19-fertőzöttek száma a pénteken nyilvánosságra hozott hivatalos adatok szerint, ami a napi növekmény nagysága tekintetében a második helyet jelenti a világon az Egyesült Államok mögött. Az újonnan felfedezett eseteknek a 48,9 százaléka tünetmentes. Az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet közleményében rámutatott, hogy május 3. óta a növekmény minden nap meghaladta a 10 ezret (csütörtökön elérte a 11 231 főt), de a növekedés aránya 8,6-ról 6 százalékra csökkent.
A halálozások száma 98-cal 1723-ra, a gyógyulásoké pedig 2805-tel 26 608-ra nőtt országosan. Az abszolút számok tekintetében leginkább fertőzött Moszkvában az igazolt esetek száma 5846-tal 98 522-re, a halottaké 51-gyel 956-ra, a gyógyultaké pedig 1032-vel 10 259-re nőtt Az Oroszországban a járvány kezdete óta elvégzett tesztek száma megközelítette az ötmilliót. Az elmúlt nap alatt mintegy 220 ezer szűrést végeztek el.

Még nem tetőzött a járvány

Jelena Malininnyikova, az orosz egészségügyi minisztérium fertőzésügyi szakértője a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus június végéig fog még terjedni Oroszországban. Az orvos rámutatott, hogy az igazolt fertőzöttek számának növekedése nem járt együtt a súlyos betegek számának gyarapodásával. Közölte, hogy a felgyógyultak többségében immunitás alakult ki, de egyelőre nem világos, hogy ez meddig marad meg. Szakértők szerint Oroszországban, amely az igazolt fertőzések számát tekintve ötödik helyen áll a világon, a járvány még nem tetőzött. A fővárosban és Moszkva megyében május végéig meghosszabbították a lakosság kötelező önizolációját.

Kezdődik az olaszországi védekezést segítő katonák hazaszállítása

Az orosz védelmi tárca közölte, hogy pénteken megkezdődik a Covid-19-járvány elleni olaszországi védekezést segítő orosz katonák hazaszállítása, akik a bergamói reptér érintésével Veronából Il-76-os gépeken indulnak majd haza Oroszországba. Lorenzo Guerini olasz védelmi miniszter csütörtökön telefonon megköszönte olasz hivatali partnerének, Szergej Sojgunak a segítéséget, és kifejezte készségét a kölcsönösségre. Az orosz fegyveres erők március 22. és 25. között 15 szállítógépnyi védőeszközt és felszerelést küldtek Olaszországba. A szállítmányban volt az orosz sugárzás-, biológiai és vegyvédelmi egységek 15 védelmi laboratóriumának egyike. A humanitárius műveletben mintegy 100 katona Lombardia több mint 90 településén 114 épületet és egyéb objektumot, körülbelül 1,1 millió négyzetméternyi belső helyiséget és 400 ezer négyzetméternyi útfelületet fertőtlenített. Emellett egy bergamói tábori kórház üzemeltetésében is részt vettek, amelynek intenzív terápiás és terápiás részlegét csütörtökön átadták olasz kollégáiknak. Az orosz szakértők a moszkvai katonai tárca szerint egy hónap alatt 115 koronavírus-fertőzöttet kezeltek, akik közül 76-an felépültek.

Magyar taggal indul a Facebook ellenőrző testülete

Publikálás dátuma
2020.05.08. 10:28

Fotó: JOSH EDELSON / AFP
Az elmúlt évek botrányai arról tanúskodtak, a Facebookon megjelenő tartalmak komolyan képesek befolyásolni emberek véleményét. Hogy ez szabályozott keretek között történhessék, újabb lépés történt, felállt a felügyelő bizottság.
Politikusok köszönhetik felemelkedésüket vagy bukásukat a közösségi oldalnak, az ott posztolt képek, vélemények sokszor súlyosan sértik az elfogadott, írott és íratlan normákat, a megjelenő ellenőrizetlen és ellenőrizhetetlen állítások sokakat tévesztenek meg. Ma már algoritmusok, és emberek, moderátorok is foglalkoznak a sértő tartalmak szűrésével, egységes, világszerte érvényes normák meghatározása azonban nehéz. Ez tette szükségessé, hogy felálljon egy nemzetközi felügyelő bizottság (Oversight Board), amely ezekről dönt. Határozataik a működtető cégre és a felhasználókra nézve is kötelezők lesznek. A testület a Facebook legnagyobb kihívásaira fog koncentrálni: a gyűlöletbeszédre, a zaklatásra valamint az emberek magánélethez való jogaira, személyes biztonságára. A jelenlegi tagok úgy választották ki, hogy különböző kulturális, vallási háttérrel rendelkezzenek, sokféle politikai nézetet képviseljenek, és a Facebookhoz való viszonyulásuk is eltérő legyen.   A nemsokára negyven tagot számláló testület húsz tagja már ismert – köztük van Sajó András jogtudós – és a négy társelnök kiléte is kiderült. Kiválasztásukat még a Facebook vezette, a többi 16 tag bevonását már ők felügyelték. A társelnökök:
  • Helle Thorning-Schmidt, aki Dánia miniszterelnöke, majd a Save the Children nevű gyerekjogi szervezet vezetője,
  • Jamal Greene, a Columbia Egyetem amerikai jogászprofesszora,
  • Michael McConnell, korábbi amerikai szövetségi bíró, a Stanford Egyetem alkotmányjogásza, gyakorló jogvédő ügyvéd,
  • Catalina Botero-Marino, a kolumbiai Andesi Egyetem jogi karának dékánja.
A testület működése független a technológiai óriástól, és elkötelezett a szabad véleménynyilvánítás mellett az emberi jogok nemzetközi normáinak keretén belül. Ezeknek az elveknek megfelelően fognak dönteni a Facebook gazdasági, politikai érdekeitől függetlenül, és azzal sem számolva, hogy a határozatok hogyan hatnak a cég megítélésére. Döntéseik szabadságát a struktúra biztosítja, a pénzt egy a Facebooktól tökéletesen független alapítvány biztosítja számukra, amelynek 130 millió dollárja (42 milliárd forint) van a működtetésükre. A tagság három évre szól, és háromszor lehet választással megújítani. A bizottság összetételébe a Facebook nem szólhat bele, az alapítónak – a szabályok szerint – határozatait végre kell hajtania, még akkor is, ha nem ért velük egyet, különben törvénysértést követ el. Mark Zuckerberg személyesen is felelősséget vállalt ezért. A bizottság határozatai nyilvánosak lesznek, és a Facebooknak is nyilvánosan kell reagálnia rájuk. Ugyanakkor a felhasználók fellebbezhetnek a bizottság törlésre, vagy fennhagyásra vonatkozó döntései ellen, és a Facebook is fordulhat a testülethez. A bizottság tisztában van vele, hogy nem lesz képes az évente eléjük kerülő több ezer esetet mind megvizsgálni, ezért olyan ügyekre fókuszálnak, amelyek az egész világra kihatnak. Többek között olyan kérdéseket fognak vizsgálni, mint a szatíra és a gyűlöletbeszéd közötti különbség, megjelentethetők-e tragikus eseményekről készült képek, és hogy a közszereplőktől származó manipulált tartalmak másképp kezelendők-e mint az egyéb tartalmak. Azt a következő hónapokban teszik közzé, hogyan válogatnak, és minek tulajdonítanak elsődleges fontosságot. Az egy-egy kiválasztott témát rotáció szerint változó tagságú kisebb bizottságok vizsgálják meg először, az ő határozatukat a végleges döntés előtt az egész testület bírálja el, és ha a többség nem ért azzal egyet, másik bizottságot neveznek ki az ügy újratárgyalására.
A dán társelnököt leszámítva az egyetlen uniós ország által adott tag a magyar Sajó András. A jogtudós lapunknak elmondta, hogy az EU Emberi Jogi Bíróságán eddig is foglakozott már olyan konkrét ügyekkel, amelyek a közösségi médiához kapcsolódnak, egyet említett is ezek közül: egy internetes kommentelés ügyben a Strasbourgi Bíróság nagykamarájának ítéletével szemben is azt hangoztatta, az interneten megjelenő véleményeket nem lehet cenzúrázni abban az értelemeben, hogy a platformot abszolút felelősség terhelje a vitatható közlések előzetes eltávolításáért, ez az új média elhallgattatásának kezdete lenne. Mivel csak május 6-án került a nyilvánosság elé a tagok névsora és ők maguk is csak négy-öt nappal ezelőtt ismerkedtek meg, még eltart egy ideig, amíg álláspontjukat kialakítják arról, mivel és hogyan fognak foglalkozni. Sajó András azt fogja javasolni, hogy azokat az ügyeket válasszák majd ki, amelyek a szólásszabadság szempontjából alapvetően fontosak. Azt majd a ténylegesen beérkező panaszokból kell leszűrniük, valójában mivel kell majd foglalkozniuk, melyek azok az ügyek, amelyek alapján szélesebb körben érvényes állásfoglalás kialakítása szükséges. A lényeg, hogy előzetesen kialakított egységes álláspont alapján kell eldönteniük, hogy mivel foglalkozzanak, ha rögtönöznek, azzal hiteltelenné teszik a bizottság eljárását.

Sajó András

Jogtudós, a szólásszabadság és az alkotmányjog szakértője, a MTA rendes tagja, korábbi bíró, aki 2008-tól 2017-ig az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) tagja, 2015-től alelnöke volt. Sajó a CEU jogi karának alapító dékánja, de tanított a mai Corvinus Egyetemen és az ELTE-n, illetve vendégelőadóként számos amerikai és más külföldi egyetem is. Jogi tanácsadóként dolgozott Göncz Árpád köztársasági elnök mellett. A több nemzetközi jogi szervezeti tagsága mellett a Halálbüntetés-ellenes Liga alapító tagja. 2006-ban Prima Primissima díjat kapott

Szerző

Újranyitják az athéni Akropoliszt

Publikálás dátuma
2020.05.08. 10:12

Fotó: LOUISA GOULIAMAKI / AFP
Görögország a héten már fokozatosan enyhít a korlátozásokon, a boltok és a fodrászok után a főváros legfőbb idegenforgalmi látványossága, ahogy a tanítás is május 18-tól indul újra. A munkájukat elvesztett művészek 800 eurós támogatást kapnak.
Május 18-án újranyitják a látogatók előtt az összes görögországi régészeti műemléket, a múzeumok azonban csak június 15-től nyithatják meg kapuikat – jelentette be csütörtökön a görög kormány. Az évente másfél millió látogatót vonzó Akropolisz, Görögország legfőbb idegenforgalmi látványossága az összes többi régészeti hellyel és múzeummal együtt március közepe óta zárva tart a koronavírus-világjárvány miatt.
„Az Akropolisz május 18-án újranyílik, csakúgy mint a többi régészeti műemlék” – közölte Lina Mendoni kulturális miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a látogatók számára kötelező lesz a közösségi távolságtartás, és korlátozni fogják azt, hogy egyszerre hányan tartózkodhatnak a műemlékekben, múzeumokban.
Görögország hétfőn kezdett fokozatosan enyhíteni a koronavírus-járvány terjedésének feltartóztatására március közepén elrendelt korlátozó intézkedéseken, elsőként a kiskereskedelmi boltok és a fodrászok nyithattak meg. Az iskolákban is május 18-án indul újra a tanítás, majd június elsejétől fogadhatnak vendégeket a vendéglátóhelyek és a szabadtéri mozik.
Mendoni bejelentette azt is, hogy a kormány 24 millió eurós (8,4 milliárd forintos) segélycsomaggal támogatja azokat a művészeket, akik a koronavírus-járvány miatt elveszítették munkájukat. A márciusi és áprilisi kiesésért 800 eurót (280 ezer forintot) kapnak, majd május végén ismét megkapják ezt az összeget – közölte a miniszter. A görög sajtó szerint több mint 15 ezer zenész, színész és technikus veszíthette el a járvány terjedésének a feltartóztatására életbe lépett korlátozások miatt a munkáját Görögországban. Csütörtök délben több száz művész demonstrált az athéni parlament előtt. 
A 10,7 milliós Görögországban 2663 koronavírus-fertőzést regisztráltak, 147 beteg halt meg.
Szerző