Szabad szemmel: hadüzenettel érhet fel az EU ellen, ha Magyarország és Lengyelország túllép az Európai Bíróság ítéletein

Publikálás dátuma
2020.05.09. 11:18

Nemzetközi sajtószemle, 2020. május 9.
Euractiv A magyar igazságügyi miniszter burkoltan azzal fenyegette meg az uniót, hogy nem jön létre a 2021-27 közötti időszakra szóló uniós költségvetés, ha a támogatások folyósítását összekapcsolják a jogállami normák betartásával. Varga Judit a hírportálnak küldött véleménycikkben azt kérdezi, miként gondolhatja bárki is, hogy minden tagállam áldását adja a tervezetre, amikor abban olyan kitételek vannak, amelyek bizonyos kormányokat sújtanának. Hozzátette, hogy a Magyarország ellen irányuló politikai támadások fenyegetik az egységes és erős Európát, noha Jourová, a Bizottság alelnöke már többször is kijelentette, hogy jogi szempontból kikezdhetetlen a koronavírus miatt meghozott felhatalmazási törvény. A miniszter elismeri, hogy a biztos arról is beszélt: legalábbis egyelőre, ám a magyar állásfoglalás szerint ez a megjegyzés gúnyt űz az egyenlő elbánás elvéből, mert az EU vagy javasolja az eljárást, vagy nem. Harmadik út nincs. Ezzel együtt nagyrabecsüléssel adózik Jourovának, amiért annak volt bátorsága nemet mondani, miközben a magyar kormány jó ideje példátlan, összehangolt hadjárat célpontja. Merthogy akadnak, akik nem fogadják el a cseh biztos helyzetértékelést. Elsősorban azok, akik az európai értékek örvén démonizálják Magyarországot. Azt állítják, hogy az nem tartja tiszteletben az olyan közös értékeket, mint a demokrácia és a jogállam. Varga Judit úgy ítéli meg, hogy egyesek politikai eszközként használják az EU alapértékeit. Ám a következő költségvetést egyhangúan kell jóváhagyni, csak éppen nem világos, hogy miként születhetne meg a konszenzus, amikor arról van szó, hogy bizonyos készülő mechanizmusok egyes tagországokat vesznek célba. Itt konkrétan meg is említi, hogy a jogállam betartásától tennék függővé az uniós szubvenciókat. A tárcavezető elvitathatatlannak látja, hogy egyesek kettős mércét alkalmaznak. Lehetséges, hogy azért, mert nyomást akarnak gyakorolni bizonyos nemzetekre. Történetesen éppen azokra, amelyek a továbbiakban jóval kevesebb pénzt kapnának Brüsszelből. Az üzenet hangsúlyozza, hogy a fertőzés miatt minél előbb meg kellene állapodni a költségvetésről, de olyan kardinális kérdések is napirenden vannak, mint például a migráció, amely várhatóan csak új erőre kap a szigorítások lazítása után. De azt is el kell érni, hogy Európa ismét versenyképes legyen. Azaz még inkább megkerülhetetlen az egyetértés és az együttműködés, mint eddig bármikor. Magyarország hajlandó is erre – azokkal a tagállamokkal, amelyek készek a konszenzusra.
Spiegel Az Európai Néppárt strasbourgi frakcióvezetője súlyos hibának minősítette, hogy a német Alkotmánybíróság szembefordult az Európai Bírósággal. Manfred Weber szerint az olyan kormányok, mint például a lengyel, megkérdőjelezik az igazságszolgáltatás függetlenségét, és a jövőben a karlsruhei testület verdiktjére hivatkozhatnak, ha nem tetszik nekik az unió legfelsőbb ítélőszékének valamelyik döntése. Épp ezért erősíteni, nem pedig gyengíteni kell a Luxemburgban működő bíróság tekintélyét – fűzte hozzá. A szintén CSU-s EP-képviselő, Markus Ferber pedig úgy nyilatkozott, hogy a német taláros testület átlépett egy határt, és ha a lengyel Alkotmánybíróság hasonló indoklással túlteszi magát az Európai Bíróság valamelyik ítéletén, akkor igencsak lejtős terepre kerülünk. Hát, nyugodtan lehet így mondani. Idáig Magyarország és Lengyelország nem keveredett nyílt vitába az Európai Bírósággal. Ennek oka, hogy ha megtennék, kemény pénzbüntetést kellene fizetniük. Ezen kívül egy ilyen viszály lerombolná a külföldi befektetők bizalmát. Ám mostantól kezdve valószínűleg hiába látnak napvilágot az ítéletek Luxemburgban. Merthogy a karlsruhei állásfoglalás pontosan azok szekerét tolja, akik szerint az Európai Bíróságnak nincs joga beleszólni a nemzeti ügyekbe. Az első próbatétel napokon belül bekövetkezik, mivel az Európai Bíróság még a múlt hónapban felszólította a lengyel kormányt: szüntesse be az új bírósági fegyelmi kamarák működését. Csakhogy Varsó azt mondja, hogy ebben a kérdésben az ország Alkotmánybírósága az illetékes. Ez a nézet most megerősítést nyert Karlsruhéból. A lengyel igazságügyi miniszter már ki is fejtette, hogy az EU csak azt teheti, amit a tagállamok megengednek neki. Ezt az értelmezést átveheti Orbán Viktor is, aki a koronaválság kapcsán még inkább kibővíti hatalmát. Luxemburgban most tárgyalják a magyar felsőoktatási törvény miatt benyújtott panaszt. Majd kiderül, hogy a miniszterelnök tartja-e magát az ítélethez.
Neue Zürcher Zeitung Az egyik legtekintélyesebb német történész szerint Németországnak egyértelmű állásfoglalásra kell rászorítania az uniót Magyarország és Lengyelország ügyében, mert amikor a két kormány megkérdőjelezi a jogállami alapokat, akkor elhagyja az EU közös alapjait. Ily módon az unió sajnálatos módon immár nem értékközösség. Heinrich August Winkler, a berlini Humboldt Egyetem professzora azt mondja, ha komolyan vennék a Lisszaboni Szerződést, meg kellene vonni a tagsági jogokat a két országtól. Ám egy ilyen döntést csak egyhangúlag lehet meghozni, ily módon ez az eszköz nem több puszta fenyegetésnél. Ezért Brüsszelnek meg kell fontolnia, hogy a következő költségvetés meghatározásakor miként tud érvényt szerezni a kötelező normáknak. Viszont ha a németek nem lépnek, akkor a közösség előbb-utóbb lesüllyed egy puszta gazdasági szervezet szintjére. A szakértő arra is rámutat, hogy ha Magyarország és Lengyelország túllép az Európai Bíróság ítéletein, az hadüzenettel érne fel az EU ellen. Ami a heves lengyel kirohanásokat illeti a bírálatok láttán, úgy véli, hogy azok leginkább a PiS-től indulnak ki. Ezzel szemben az ellenzék azt várja, hogy az unió tanúsítson szolidaritást a jogállam helyreállításának követelése ügyében, és hogy Brüsszel ne tegyen elvtelen engedményeket. A történész kitért arra, hogy Berlinnek tiszteletben kell tartania a közép- és kelet-európai szövetségesek legitim érdekeit, ezért nem keletkezhet a baltiakban, a lengyelekben, a csehekben, a szlovákokban és másokban az a benyomás, hogy a fejük fölött bármiféle döntéseket hoz. Hiszen a régióban még jól emlékeznek a Hitler-Sztálin-paktumra. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell jó viszonyra, párbeszédre törekedni Moszkvával. Csak nem lehet szó külön útról. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a Krím megszállásával Putyin letért a közös biztonság, a béke és az együttműködés útjáról. Egészen más értékeket követ.
Die Welt A koronaválság árnyékában Lengyelország mind inkább tekintélyelvű vonásokat mutat: magyar mintára olyan állammá változik, amelyben az uralmon lévő osztály a demokratikus játékszabályok fölé helyezi a hatalom megtartását, illetve bővítését. Mint ahogy az megmutatkozott az elnökválasztás körüli példátlan válságban is. A PiS ragaszkodott a most vasárnapi időponthoz, mert ha bekövetkeznek a járvány gazdasági következményei, az veszélyeztetheti Duda újrázását. Kaczynski visszautasította az EU aggályait a lengyel demokrácia ügyében. Ugyanakkor a választás elhalasztásáról az ország erős embere és a koalíció egyik pártjának elnöke állapodott meg, noha erre semmiféle felhatalmazásuk nem volt. Nem várták be az Alsóház döntését, mint ahogy bírósági ítélet sem született a kérdésben. Jelen állás szerint júliusban, de legkésőbb augusztusban hívják az urnákhoz a szavazópolgárokat, akkor még nem jár le a jelenlegi államfő mandátuma. A voksokat levél útján kell leadni. Az eset mutatja, miként gondolkodik a Jog és Igazságosság a demokráciáról. Kaczynski mindenki másnál előbb tudja, miként dönt az illetékes bíróság az új választásról. Ő megadja az irányt és mindenki más követi. De azért látszanak hatalmának korlátai is. A PiS ugyanis a két kisebb párttal szövetségben kormányoz, tehát nem az történik automatikusan, amit a pártelnök akar. Márpedig a választás ügyében az egyik partner, Gowin miniszterelnök-helyettes szembeszegült vele, és az ő 18 képviselője nélkül nincs meg az abszolút többség a Szejmben. Ha most nem születik meg az új választási törvény, akkor dugába dől Kaczynski terve. De e pillanatban nem lehet tudni, Gowin miként áll hozzá a jogszabály elfogadásához. Ugyanakkor már nem biztos, hogy a PiS a következő körben is Dudát jelöli, mert ő ugyan az ország erős emberének kegyeltje, de lehet, hogy a két jobboldali szövetséges mást akar. Azonban olyan alapkérdések tisztázatlanok, mint a pontos időpont, hogyan fogják betartani az egészségvédelmi előírásokat, miként szavazhatnak a külföldön élő lengyelek. Szóval csak ezután indul az igazi hajcihő.
Libération Orbán Viktor nyomdokain halad a régi-új szlovén kormányfő. Jansa három hete szembesül a tüntetésekkel, amelyeken elítélik az állami korrupciót és Covid-19 ürügyén zajló tekintélyelvű nyomulást. Mint emlékezetes, a magyar miniszterelnök arra használta a válságot, hogy teljhatalmat szerezzen. Szlovéniában idáig 266 millió eurót költöttek a válság elleni küzdelemre, csak éppen ebből nagy összegek a koalícióhoz közelálló vezetők zsebében kötöttek ki, amint azt a köztévé egyik riportja leleplezte. Súlyos csapás ez az országot február vége óta irányító politikusnak, aki azzal hivalkodik, hogy kiválóan kezeli a ragályt. Az adatok tényleg nem rosszak, ám Jansa az elégedetlenség elfojtására aknázta ki a rendkívüli helyzetet. Az Európa Tanács azok közé az országok közé sorolta Szlovéniát, amelyek a járványra hivatkozva korlátozzák a sajtószabadságot, mivel több újságíró is magára vonta a nagyfőnök haragját. A kormányfő, akárcsak Trump, a twitteren támadja őket. Jansát gyakran hasonlítják Orbánhoz, akitől átvette az EU- és migránsellenességet. Harcához segítséget kap a az általa alapított NOVA24 tévétől, amely, mint nemrégiben kiderült, másfél millió eurót kapott 3, Fidesz-közeli cégtől. A televízió rendszeresen uszító anyagokat közöl a romák és a migránsok ellen. A két politikus eddigi pályája sok hasonlóságot mutat, azzal az eltéréssel, hogy Jansa korrupciós vádakkal hat hónapig börtönben volt, de azután felmentették. Mivel jelenleg koalíciós kabinet élén áll, ez visszafoghatja autoriter ambícióit, annál is inkább, mivel a többség igencsak csekélyke.
Szerző

Negatív koronavírus-teszttel lehet belépni Szerbiába és Boszniába

Publikálás dátuma
2020.05.09. 08:59

Fotó: Milos Miskov / AFP / Anadolu Agency
Észak-Macedóniában enyhítettek az éjszakai kijárási tilalmon, Montenegróban pedig három napja nem jelentettek új fertőzöttet.
Tovább enyhítenek a korlátozó intézkedéseken a nyugat-balkáni országok, és egyre inkább nyitnak a külvilág felé, Szerbiába és Boszniába például negatív koronavírus-teszttel karantén-kötelezettség nélkül lehet belépni. Szerbiában egy nap alatt 95-tel, 9943-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma. Az ország március közepén lezárta határait, a hazatérő szerb állampolgárokat pedig 14, illetve 28 napos karantén alá helyezték. Azóta módosítottak a rendeleten, lehetővé vált a határ mentén élők és dolgozók ingázása, pénteken pedig a kormány válságstábja úgy döntött, a karantén-kötelezettség alól mentesülnek mindazok az országba lépők, akik rendelkeznek 72 óránál nem régebbi, negatív koronavírus-teszttel. A jövő héttől újra lehet misézni a templomokban, és legfeljebb 50 ember részvételével szertartások is megtarthatók. Koszovóban az utóbbi 24 órában eggyel, 862-re nőtt a nyilvántartásba vett fertőzöttek száma. A kis nyugat-balkáni országban a belpolitikai patthelyzet ellenére kampányolás folyik. A kormány még március végén bukott el a bizalmi szavazáson, azóta azonban nem választottak új miniszterelnököt, a köztársasági elnök felkért ugyan egy politikust, hogy vezesse a kormányt, ám lépését az alkotmánybíróság május végéig felfüggesztette, így június előtt biztosan nem lesz új kormánya Koszovónak. A távozó miniszterelnök szerint új választásokat kell kiírni, erre azonban a koronavírus-járvány miatt egyelőre nincs lehetőség. Észak-Macedóniában péntekről szombatra 14-gyel, 1586-ra nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Enyhített az éjszakai kijárási tilalmon a kormány, és már nem 16, hanem 19 órától másnap reggel 5 tilos az utcára lépni az országban, ahol fokozatosan indul újra az élet. Az egészségügyi miniszter megismételte már a járvány kitörésekor is hangoztatott álláspontját, miszerint kétezer fertőzöttre lehet számítani a járvány lecsengéséig. Montenegróban három napja nem jelentettek új esetet. Május 11-től helyreáll az egészségügyi ellátás, már nem csak a legsürgősebb eseteket látják majd el. Emellett a templomokat is újranyitják, az elővigyázatossági intézkedéseket azonban ott is be kell tartani. A parlamenti választásokat július vége és szeptember eleje között tartják meg, addigra minden számítás szerint lecseng a koronavírus-járvány, és még nem jelenik meg a járvány második hulláma. Bosznia-Hercegovinában szombatra 2027-ről 2070-re emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma. Az ország többségében szerbek lakta országrészében, a boszniai Szerb Köztársaságban szombattól visszavonták a lakhelyelhagyási tilalmat, és a szükségállapot is megszűnik május 20-ig. A védőmaszkok használata azonban nyilvános helyen továbbra is kötelező. Az ország másik, többségében bosnyákok és horvátok lakta részében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban május 11-től tér vissza az élet a normális kerékvágásba, megnyílnak a hivatalok, elindul a tömegközlekedés, és várhatóan újranyitnak az óvodák, a fogorvosi rendelők és a vendéglátóhelyek is. Az országban dolgozó vagy céget vezető külföldiek csak akkor léphetnek be, ha rendelkeznek 48 óránál nem régebbi, negatív koronavírus-teszttel, illetve meghívólevéllel az adott vállalattól.
Szerző

Amerikai Nemzetbiztonsági Tanács: Washingtonnak nincs köze a „partra szállási kísérlethez” Venezuelában

Publikálás dátuma
2020.05.09. 07:58
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
„Ha ez az Egyesült Államok által eltervezett hadművelet lett volna, ahogyan azt a narkoterrorizmus miatt vád alatt álló Maduro (venezuelai elnök) állítja, akkor az fedett, közvetlen és hatékony akció lett volna” – közölték.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács (NSC) péntek este közleményben cáfolta, hogy Washingtonnak köze lett volna egy „partra szállási kísérlethez” Venezuelában. A Twitteren ismertetett dokumentumban hangsúlyozták:
„az Egyesült Államok kormányzatának semmi köze nincs a közelmúltban Venezuelában neki tulajdonított történtekhez. Minden ezzel ellentétes állítás hiteltelen. Ha ez az Egyesült Államok által eltervezett hadművelet lett volna, ahogyan azt a narkoterrorizmus miatt vád alatt álló Maduro (venezuelai elnök) állítja, akkor az fedett, közvetlen és hatékony akció lett volna”.

Donald Trump amerikai elnök a héten kétszer is cáfolta, hogy az elvetélt partra szállási kísérlethez az amerikai kormányzatnak köze lett volna. Először kedden hangoztatta, hogy Washingtonnak nincs ehhez köze, kiemelve, hogy a Venezuelában elfogott amerikai állampolgárok nem küldetést teljesítő ügynökök voltak, aztán pénteken a Fox televíziónak adott interjújában tért ki az ügyre. Pénteken úgy fogalmazott: ha az Egyesült Államok valóban fellépett volna a venezuelai szocialista rendszer ellen, akkor
„tényleg invázióról lehetett volna beszélni”.

Azt hangsúlyozta: „ha be akarnék menni Venezuelába, abból nem csinálnék titkot”, s hozzáfűzte, hogy
„ebben az esetben a venezuelaiak nem sokat tehetnének”.

Venezuelában vasárnap jelentette be először Diosdado Cabello, a venezuelai Alkotmányozó Nemzetgyűlés (ANC) elnöke, hogy nyolc „terrorista zsoldossal” végeztek, két társukat pedig őrizetbe vették az ország északi partvidékén megkísérelt invázió során. Hétfőn pedig Nicolás Maduro venezuelai elnök beszélt amerikai partra szállási kísérletről. A venezuelai információk szerint felfegyverzett támadók vasárnap hajnalban próbáltak meg csónakokon bejutni a latin-amerikai országba, a fővárostól, Caracastól mintegy 32 kilométerre lévő La Guairában. Caracas álláspontja szerint az „inváziós kísérlet” hátterében az Egyesült Államok és Kolumbia áll.
Szerző