Megúszhatják a rabok a járványt

Publikálás dátuma
2020.05.11. 07:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Naponta 25-28 ember kerül be a magyar börtönökbe a veszélyhelyzet kihirdetése óta - derül ki a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP), a Népszava és a Magyar Helsinki Bizottság adatigényléseire küldött válaszaiból.
Egyetlen hónap alatt, március 15. és április 15. között 764 új rabot fogadott be a hazai büntetés-végrehajtás, közülük 563 került előzetesbe a megyei intézetekben és 201-en kezdték meg jogerősen kiszabott büntetésük letöltését. Legtöbben a Szegedi Fegyház és Börtönbe vonultak be, de harmincnál többen kerültek Baracskára és Szombathelyre is - írták a helsinkiseknek. Egy másik adatsorból az derül ki: 2020. március 11. és április 28 között 1388 új személy került be a harminc hazai intézet valamelyikébe. Mindegyikük 14 napos elkülönítés után mehetett be a közös helyiségekbe - írta a BVOP, bár ezt több szakértő is elképzelhetetlennek nevezte. A válaszokból kiderül az is, hogy április közepén 296 különösen veszélyeztetett csoportba tartozó, tehát 65 év feletti rab ült a börtönökben, a legtöbben Szegeden és Kalocsán, húszan pedig az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben. Arra azonban nem kaptak válaszolt, hány fogvatartottnak van komolyabb krónikus betegsége, ami miatt szintén kiemelten figyelni kellene rá a járvány megjelenésekor. Ha valaki bekerül egy fegyintézetbe, alapos orvosi vizsgálaton esik át és most az egészségügyi személyzet kiemelten figyel a felsőlégúti panaszokkal érkezőkre – kaptuk a választ. A veszélyhelyzet kihirdetését követően öt esetben tagadták meg az elítélt befogadását azért, mert a vírusfertőzés tüneteit mutatta, így járványügyi megfigyelésre valamelyik kórházba szállították. A börtönökben és fegyházakban április 23-ig 47 fogvatartottat különítettek el, mert náluk felmerült a koronavírus fertőzöttség gyanúja, de a BVOP tájékoztatása szerint a kétszer elvégzett tesztelés egyiküknél sem igazolta a betegséget. Az intézetekben dolgozók közül 63 személyt teszteltek és közülük az országos parancsnokságon dolgozó egyik munkatárs bizonyult pozitívnak. A Magyar Helsinki Bizottság kérésére az alapvető jogok biztosa is vizsgálta a börtönök járványügyi felkészülését, az intézeteket pedig a rabok bevonásával teljesen fertőtlenítették, az eddigi adatok alapján tehát nagy eséllyel nem éri el a járvány a hazai börtönöket.  

Meghalt nyolc beteg, 3284-re nőtt az igazoltan koronavírussal fertőzöttek száma

Publikálás dátuma
2020.05.11. 06:47

Fotó: Árvai Károly / kormany.hu / MTI
Egy nap alatt 21 újabb esetet diagnosztizáltak.
Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 3284 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt újabb 8 krónikus beteg. Ezzel 421 főre emelkedett az elhunytak száma, 958-an pedig már gyógyultan távoztak a kórházból. Az aktív fertőzöttek száma 1905 főre csökkent – közölték hétfő reggel a kormányzati tájékoztató oldalon. Az aktív fertőzöttek 61 százaléka, az elhunytak 79 százaléka, a gyógyultak 56 százaléka budapesti vagy Pest megyei. 782 koronavírusos beteget ápolnak kórházban és 42-en vannak lélegeztetőgépen. A portálon közzétett információk szerint jelenleg 10 955 ember van hatósági házi karanténban, és 112 165 mintavétel történt eddig. Kiemelik, hogy megkezdődött a védekezés második szakasza. Ez nem a járvány végét jelenti, hiszen a vírus továbbra is terjed. Az a cél, hogy fokozatosan, szigorú menetrend szerint újraindítsuk az életet és továbbra is elkerüljük a járvány „berobbanását”. Ezért Budapesten és Pest megyében továbbra is életben marad a kijárási korlátozás, vidéken viszont új szabályok léptek életbe. Az egész országban továbbra is fontos a 1,5 méteres védőtávolság tartása, és az arc eltakarása a boltokban és tömegközlekedési eszközökön. Az időseket továbbra is arra kérik, hogy csak kellő körültekintés mellett hagyják el otthonaikat, és az élelmiszerboltokat, patikákat, drogériákat a nekik kijelölt idősávban, 9 és 12 óra látogassák. 
Szerző

Nem mindenki örül a Nagy Testvérnek a karanténban

Publikálás dátuma
2020.05.11. 06:40
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
Csütörtökön lépett életbe az a kormányrendelet, amelynek értelmében elektronikus formában ellenőrizhetik, hogy a hatóságilag elrendelt házi karanténban lévők betartják-e a szabályokat.
Már működik az a telefonos alkalmazás, amelynek révén a rendőrség nyomon követi, hogy a házi karanténra kötelezettek nem hagyják-e el lakhelyüket. Az első napokban az érintettek csekély lelkesedést mutattak, alig néhány százan vetették alá magukat az új eljárásnak. Május 4-én, hétfőn jelent meg – és pár nap múlva, csütörtökön életbe is lépett – az a kormányrendelet, amelynek értelmében elektronikus formában ellenőrizhetik, hogy a hatóságilag elrendelt házi karanténban lévők betartják-e a szabályokat. Az okostelefonra telepített szoftver tájékoztatja a rendőrséget az ellenőrzött személy mozgásáról, a hatóságok az illető arcképét és egészségügyi adatait is megkapják. Mindenki önként dönthet arról, vállalja-e, hogy telepíti és használja az applikációt. Az Amnesty International Magyarország azonban megkérdőjelezte az önkéntességet. Az emberi jogi szervezet állásfoglalása hangsúlyozta: ha valaki nem akarja telepíteni a szoftvert, akkor fokozottabb rendőri ellenőrzésre számíthat, mint az, aki beleegyezik. Ráadásul előbbiek 5 ezertől 500 ezer forintig terjedő pénzbírságot kapnak szabálysértés esetén, a rendőrség pedig nem alkalmazhat csupán szóbeli figyelmeztetést. Ezzel szemben, ha valaki hozzájárul az elektronikus ellenőrzéshez, de szabálysértést követ el, 3 ezertől 300 ezer forintig terjedő pénzbírságra számíthat, és a rendőrségnek lehetősége van szóban is figyelmeztetni. Vagyis egyértelműen „kedvezőbb” az elektronikus ellenőrzést választani. Vasárnapig háromszázharminchatan vállalták az önkéntes elektronikus ellenőrzést. Kiss Róbert alezredes, az operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa online sajtótájékoztatóján elmondta, 10 356 esetben rendeltek el hatósági házi karantént. Az említett előnyök ellenére tehát csak elenyészően kevesen választották az ellenőrzésnek ezt a módját. Makay József kiberbiztonsági szakértő nemrég a Blikknek azt nyilatkozta, nem kell attól tartani, hogy a karanténban használt program törlése után nyomkövető kódok maradnak a készülékeken. A telefon maradéktalanul törli az applikáció kódját, így „gyakorlatilag nulla az esélye annak, hogy bárki visszaéljen ezzel” – állította. Demeter Áron, az Amnesty szóvivője szerint mindössze az a kérdés, honnan lehet tudni, hogy így van. A szóvivő lapunknak elmondta: mivel hivatalosan eddig semmilyen információt nem tettek közzé a karanténban használt szoftverről, nem lehetünk meggyőződve arról, hogy alaptalanok az adatvédelmi aggályok.    
Szerző
Témák
applikáció