Már nyolcadik napja 10 ezer fölött van a napi új koronavírusos esetek száma Oroszországban

Publikálás dátuma
2020.05.10. 12:50

Fotó: Evgeny Biyatov /
Az 5. legfertőzöttebb országban eddig összesen 209 688 embernél mutatták ki igazoltan a fertőzést.
Oroszországban az elmúlt egy nap alatt 11 012-vel 209 688-ra nőtt az igazolt koronavírus-fertőzöttek száma a vasárnap közzétett hivatalos adatok szerint; a napi emelkedés immár nyolcadik napja meghaladja a 10 ezret. A tudósítás azzal árnyalja a magas számokat, hogy a napi növekmény arányait tekintve ugyanakkor az eddigi legalacsonyabb értéket, 5,5 százalékot mutatta. Az újonnan diagnosztizált fertőzöttek 42,4 százalékánál a Covid-19-betegség lefolyása tünetmentes. A 85 orosz régió közül a fertőzöttek száma 33-ban haladja meg az ezret. Az aktív esetek száma 8534-gyel 173 476-ra, halálozásoké 88-cal 1915-re, a gyógyultaké pedig 2390-nel 34 306-ra emelkedett. Az országos napi növekmény több mint felét, 5551 főt Moszkvában mutatták ki, ahol ezzel 109 740-re nőtt az ismertté vált fertőzöttek száma. Az aktív esetek száma a fővárosban 94 882, a halottak száma 58-cal 1068-ra, a gyógyultaké pedig 1011-gyel 13 790-re nőtt. Az eddig elvégzett tesztelések száma a járvány kezdete óta vasárnapra meghaladta az 5,4 milliót. Covid-19-szűrésen az elmúlt nap alatt 226,4 ezren estek át. Fertőzés gyanújával 243,4 ezer embert tartanak megfigyelés alatt.  A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem vasárnapi adatai szerint Oroszország az 5. legfertőzöttebb országnak számít a 187 állam közül, ahol megjelent a koronavírus. 

Karanténba vonult a három vezető amerikai járványügyi szakértő

Publikálás dátuma
2020.05.10. 08:46

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Valamennyien kapcsolatban álltak a Fehér Ház egyik koronavírusos munkatársával.
Karanténba vonult szombaton a koronavírus-járvány elleni küzdelem három amerikai vezető személyisége: Anthony Fauci, az allergológiai és fertőző betegségekkel foglalkozó országos intézet (NIAID) vezetője, Robert Redfield, a járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) igazgatója és Stephen Hahn, az élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) vezetője. Egyik egészségügyi szakember sem kívánt nyilatkozni, de amerikai sajtóértesülések szerint valamennyien kapcsolatban voltak az amerikai alelnök, Mike Pence sajtófőnökével és szóvivőjével, Katie Millerrel, akinél pénteken állapították meg a vírusfertőzést.
Fauci 79 éves, Redfield a 69-ik évében jár, Hahn pedig betöltötte a 60-at, tehát mindhárman a veszélyeztetett korosztályba tartoznak.

A The Washington Post című napilap szombat este az internetes oldalán Fehér Házból származó forrásokra hivatkozva közölte, hogy a következő két hét alatt mindhárom szakember csakis távmunkában dolgozik. Az FDA szóvivője, Michael Felberbaum szombat este közleményben tudatta: Stephen Hahn szombaton vírusteszten esett át, az eredmény negatív lett. Szombaton kiderült az is, hogy vírusfertőzést diagnosztizáltak Ivanka Trump, az elnök lánya és tanácsadója egyik munkatársánál is. A Fehér Házban speciális intézkedéseket hoztak az új típusú koronavírus esetleges terjedésének megakadályozására. A munkatársakat arra kérték, hogy - amennyire tehetik - otthonról dolgozzanak, minden utazást jelentsenek, és éberen figyeljenek a környezetükben is a vírusfertőzés tüneteire. Az épületkomplexumba belépőknél már a hét elején kötelezően bevezették a testhőmérséklet mérését. A Fehér Háznak azokat a részeit, ahol a legtöbben dolgoznak, rendszeresen fertőtleníteni fogják. A Baltimore városában lévő Johns Hopkins egyetem és kórház szombat esti adatai szerint az Egyesült Államokban péntek estétől szombat estéig, egyetlen nap alatt 1568 beteg hunyt el a vírusfertőzés következtében. A járványnak immár több mint 78 ezer halálos áldozata van az országban, és 1 millió 300 ezernél több amerikainál diagnosztizálták a fertőzést.
Szerző
Frissítve: 2020.05.10. 10:19

Szabad szemmel - Az EB alelnöke cáfolja a magyar kormányt

Publikálás dátuma
2020.05.10. 08:07

Nemzetközi sajtószemle, 2020. május 10.
FAZ  Vera Jourová, a Bizottság alelnöke cáfolja a magyar kormányt, amely többediziglen rá hivatkozva utasította vissza felhatalmazási törvény miatt érkezett éles bírálatokat. Jourová rámutat: ki nem ejtette a száján, hogy a járvány kapcsán született jogszabály nem sérti az uniós jogot. Egészen pontosan azt mondta, hogy e pillanatban nincs meg a kellő jogalap a szerződésszegési eljárás kezdeményezéséhez. Ám az előzmények nagyon is okot adnak az aggodalomra, hiszen rendszerszintű átalakulást tapasztalni, és az Orbán Viktor, illetve a Fidesz teljhatalmába torkollik. Úgy hogy nagyon is éberen követik, milyen rendeleteket jelentet meg a magyar vezetés, és hogy mi lesz azokból a gyakorlati alkalmazás során. Brüsszel éppen ezért folyamatosan kikéri újságírók, illetve a civil társadalom véleményét, annál is inkább, mert a médiát kötőfékre igyekeznek venni. A sajtó máris nagy nyomásnak van kitéve, hiszen újabban a „rémhírterjesztésért” akár öt évet is ki lehet szabni. Már most is félelmet kelt a légkör, ami nem éppen megnyugtató a szólásszabadság szemszögéből. A cseh biztos ellenállásra biztatja mind a polgárokat, mind az újságírókat, hozzátéve, hogy azok maguk mögött tudhatják az uniót. Ő maga ugyanakkor kizártnak tartja, hogy a magyarok és a lengyelek visszakívánnák az állam korlátlan uralmát, annál is kevésbé, mert annak idején Csehországban a saját bőrén tapasztalta, mit is jelent az. Csakhogy ettől még tény, hogy a magyar és a lengyel vezetés törvényes választás útján került hatalomra. Következésképpen a liberális demokrácia hívei láthatóan túl sokszor figyelmen kívül hagyják a vidék, illetve az elszegényedett régiók lakosságát, nem lépnek közbe, még mielőtt túlságosan is megnőnek az gazdasági-szociális egyenlőtlenségek. Viszont napjainkban már egyre több tagország ért egyet azzal, hogy aki kitáncol a sorból, azt a következő költségvetési időszakban a szubvenciók részleges megvonásával meg kell büntetni. Mert aki nem érti az értékek jelentőségét, az azért azt érti, ha lapos a zsebe. És aki az unió tagjaként részesül az előnyökben, az igenis tartsa tiszteletben a normákat. Még a járványra hivatkozva sem lehet olyan lépéseket tenni, amelyek nem szükségesek, nem arányosak, ráadásul nem szabnak meg hozzájuk semmiféle időkorlátot. Meg az is nagyon fontos, miként valósulnak meg ezek a rendeletek a mindennapokban. Ugyanakkor az gond – ismerte el Jourová -, hogy jó pár ország nem hajlandó kiállni a jogsértések láttán, noha az nagyon fontos volna, mert jelenleg Magyarország és Lengyelország egymás hátát fedezi. De azért ő bizakodik, mert mind több kormány fogadja el, hogy kétharmados többséggel hozzanak pénzügyi szankciókat Budapest és Varsó ellen.
Spiegel Több oka is van annak, hogy Orbán Viktor a járvány miatt sorra küldi a segélyszállítmányokat a Nyugat-Balkánra. Merthogy nem csupán saját hazai hatalmát igyekszik növelni, hanem a külpolitikai befolyását is ki akarja terjeszteni. Ezért vitt több százezer maszkot Szijjártó Péter Szerbiába, Észak-Macedóniába, Boszniába és Albániába. Az üzenet minden esetben az: mi a ti szószólótok vagyunk az EU-ban. Az érintett államok meglehetősen kedveszegettek, mert legutóbb három napja, a virtuális balkáni csúcson üzente meg nekik az unió: ne reménykedjenek a gyors csatlakozásban. Budapest viszont évek óta azt hangoztatja, hogy minden cécó nélkül fel kell venni ezeket az országokat. Az egyik magyarázat, hogy magyar kisebbségek élnek a régióban. Azon kívül jó pár magyar cég működik a térségben, közülük nem egy Orbán közeli oligarchák kezében van. A politikus szeretne hosszú távon támogatócsoportot a háta mögött tudni a jelentkező kormányok jóvoltából, miután az EU kifogásolja tekintélyelvű irányvonalát – mutat rá Hegedűs Dániel, a berlini German Marshall Alapítvány elemzője. A kormányfőnek, aki önmagát az illiberális demokrácia hívének nevezi, nemigen kell semmiféle kritikára számítania a Nyugat-Balkánról. Két éve menedéket nyújtott autokrata volt macedón miniszterelnöknek, akit megfosztottak hivatalától. 
Foreign Policy    Magyarország a koronavírus első demokratikus áldozata, de messze nem az utolsó. Ezt állítja a Carnegie Alapítvány egyik tekintélyes kutatója, aki 2014-17 között a demokráciáért és az emberi jogokért felelős államtitkár-helyettes volt az Obama-kormányzatban. Steven Feldstein felidézi, hogy alig egy hónapja Orbán Viktor meglepő sebességgel nyomta át az Országgyűlésen a javaslatot, amely meghatározatlan időre rendkívüli hatalmat adott a kezébe és drákói módon korlátozta a politikai szabadságjogokat. Szakértők körében azonnal megindult a vita, hogy melyik demokrácia esik el legközelebb, miután bizonyos erők autokrata módon megszerzik az uralmat. Ám idáig sehol sem ment végbe a hatalom ilyen fokú központosítása, mint a magyaroknál, habár több helyütt is nagy a politikai felfordulás. De azért látni, hogy több helyütt meggyengül a demokrácia, erőtlennek bizonyul a vezetés, megerősödnek a populisták, fokozódik a bizonytalanság és nem egyszer erővel szereznek érvényt a korlátozásoknak. Márpedig ezek a jelenségek aláássák az államot, és ha nem sikerül megfordítani a folyamatot, akkor igen súlyosak lesznek a politikai következmények. Különösen nehéz a helyzet e tekintetben Brazíliában, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken. A brazil elnök nem azt csinálta, mint Orbán. Ő nem saját hatalma növelésére használta a válságot. Azért vesztette el a tömegtámogatást, mert elfuserálta a vírus elleni küzdelmet. Izraelben, Indiában, Lengyelországban és Srí Lankán ezzel szemben a vezetők megkérdőjelezhető módon próbálják megszilárdítani erejüket. Varsóban és Tel Avivban populista túlkapások jelei mutatkoznak, de ezek valójában egy hosszabb erjedési folyamatot tükröznek. A legnyugtalanítóbb ugyanakkor Nigéria és Kenya, ahol a biztonsági szolgálatok erőszakkal tartják fenn a vesztegzárat. A kenyai rendőrség ilyen okokból egy alkalommal 12 embert lőtt agyon. A koronavírus nagy vizsga a demokráciák számára az egész világon, még akkor is, ha a politika nem mindenütt terjeszkedik túl oly módon, mint Magyarországon. De ha intenzívebbé válik a demokratikus visszacsúszás, akkor a jogállam is a vírus áldozatai közé tartozhat. Kimúlnak ugyanis rendszerek, amelyek nem voltak képesek ellenállni vezetőik tekintélyelvű hajlamainak.
Spiegel Az unió ugyan egyelőre nem lát okot, hogy közbeavatkozzon a rendkívüli állapot miatt elhatározott magyar törvény kapcsán, ám a bírálók szerint itt egy igencsak demokráciaellenes jogszabályt lehet tetten érni. Mindenesetre az Orbán-kormány roppantul örült, mert úgy érezte, hogy menlevelet kapott a Bizottság alelnök asszonyától, aki azt közölte a múlt héten, hogy az eddigi elemzések nem támasztják alá a jogsértés vádját. A miniszterelnök és a kabinet ujjongott. Azóta szinte naponta szólítják fel az ellenoldalt, hogy kérjen bocsánatot az állítólagos magyarellenes hecc- és dezinformációs kampányért. A politikus és támogatói azt hangoztatják, hogy Magyarország természetesen továbbra is kifogástalan jogállam. De lehet, hogy az EU nem járt pontosan a dolgok végére. Hiszen a felhatalmazási törvény elfogadása óta Orbán 115 dekrétumot adott ki, ezek közül több igencsak érinti az adatvédelmet, az információ szabadságát és más polgárjogokat. Szakértők sok esetben kétségbe vonják az arányosságot. Jó néhányszor a rendelkezések semmilyen kapcsolatban sincsenek a koronavírus elleni küzdelemmel, időnként még az indoklásból is hiányzik ez az érv. Az alkotmányjogász Halmai Gábor azt mondja, a miniszterelnök diktátorként irányít és semmiféle állami mechanizmus nem képes megálljt parancsolni neki. Vagyis ő maga az általa hozott törvények egyedüli bírája. A korlátozásokhoz a legtöbb esetben elegendő a vészhelyzetre utalni. És bár ezek az intézkedések elvileg csupán a ragály idejére szólnak, ám nagyon sok közülük utána is érvényben marad, főleg a gazdaságban. De pl. az is, amely bünteti az álhírek terjesztését. A Parlament a rendkívüli állapot miatt nem mondhat véleményt ezekről a dekrétumokról. Halmai szerint azonban már jó ideje egyébként sem működik a jogállam, mert a hatalmat nem ellenőrzi semmi. Most pedig az Orbánnak szavatolt különleges jogosítványokkal már ott tartunk, hogy a rendszer immár formálisan is elvesztette demokratikus jellegét.
CBS A tévé szerint hét biztonsági kockázattal jár a Covid-19, ezek közé tartozik, hogy megerősödnek a már most is létező tekintélyelvű irányzatok. Ez utóbbinál az játszik szerepet, hogy olyan benyomás keletkezik, mintha az autoriter kormányok jobban tudnák kezelni a válságot, mint a demokráciák. Ezáltal azután a közvélemény elfogadja az antidemokratikus intézkedéseket is. A másik tényező az, hogy jogállamot elutasító vezetők megpróbálják hatalmuk növelésére kihasználni a nehéz időket. Azt állítják, hogy máskülönben nem tudják megvédeni az embereket, de igazából a hosszú távú ellenőrzés megszerzésén jár az eszük. Ez történik Magyarországon és a Fülöp-szigeteken, valamint Bolíviában és Sri Lankán is, de ők csak megnyitották a sort. Amúgy csak mítosz, hogy az autokrácia többet tud tenni a betegség ellen, mint a demokratikus rendszerek. A hiedelmet javarészt a tekintélyelvű politikusok terjesztik, a tények azonban nem támasztják alá. Elég hozzá megnézni Irán siralmas mérlegét, illetve azt, hogy mennyire eredményesnek bizonyult Új-Zéland, Dél-Korea és Tajvan. A további veszélyek közé tartozik az elhúzódó pénzügyi válság a feltörekvő piacokon, az erősödő politikai instabilitás, a helyzet kiéleződése a gócpontokban, az Iszlám állam újjáéledése, Irán, valamint a folyamatos feszültség az amerikai-kínai viszonyban. Persze ha sikerül viszonylag gyorsan kikísérletezni a kórokozó ellenszerét, akkor ezek a kockázatok értelemszerűen csökkennek. Ám jelenleg nem csupán a közegészségügy és a gazdaság van bajban, hanem a nemzetbiztonságra is jó pár fenyegetés leselkedik. Ha nem találjuk meg rájuk a választ, akkor a következmények egyes esetekben még továbbtarthatnak, mint a járvány és a gazdasági válság közvetlen kihatásai.
Szerző
Frissítve: 2020.05.10. 08:15