Több mint 14 ezren engedték, hogy megfertőzzék őket koronavírussal

Publikálás dátuma
2020.05.11. 10:00

Fotó: Shutetrstock
Önkénteseket tesz ki a fertőzésnek a Harvard Egyetem kutatócsoportja, hogy gyorsabban haladjon a védőoltás kifejlesztése.
Chris Bakerlee, a Harvard Egyetem tudósa és kutatócsoportja olyan embereket keres, akik készen állnak a vírusfertőzésre, hogy felgyorsítsák a védőoltás fejlesztését.  
Egy vakcina kidolgozásának több fázisa van. Először többek között a biztonságosságát, később a hatásosságát tesztelik. Az önkéntesek egy része ekkor magát a hatóanyagot kapja meg, a másik része hatóanyag nélküli szert, úgynevezett placebót vagy az általános terápiát. Klasszikusan ezután vizsgálják, kit fertőz meg természetes úton a kórokozó és kit nem. Ha azonban ez a kórokozó nem túlságosan elterjedt, akkor esetleg több tízezer résztvevőre van szükség a kutatáshoz. Ez a tesztfázis így nagyon sokáig eltarthat.
A 1Day Sooner (egy nappal korábban) nevű kezdeményezés kitalálóinak az az elképzelése, hogy a résztvevőket – mind a valóban beoltottakat, mind azokat, akik placebót kaptak – célzottan kiteszik a vírusnak és figyelik, kit fertőz meg és kit nem. Így kevesebb alanyra van szükség és gyorsabban is halad a tesztelés a kezdeményezők szerint.
Azok a tudósok, akik nem értenek egyet az elképzeléssel, azzal érvelnek, hogy óriási egészségügyi kockázata lehet egy sok szempontból még nem kutatott kórokozó, mint a SARS-CoV-2 fertőzésének.
Szerző

Nemzetközi kutatás vizsgálja a koronavírus testi-lelki hatásait

Publikálás dátuma
2020.05.11. 09:43
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Magyarul is elérhető az az online kérdőív, amelynek segítségével 75 országban mérik fel a járványhelyzet testi-lelki jóllétre gyakorolt hatásait.
Miközben Magyarországon május elsejével elindult az országos, reprezentatív koronavírus-szűrővizsgálat, amely pontos képet kíván adni a járvány kiterjedéséről, egy nemzetközi felmérés is elkezdődött 75 ország, 200 kutató, valamint több nemzetközi és nemzeti szervezet részvételével Collaborative Outcomes study on Health and Functioning during Infection Times (COH-FIT) néven, amely a vírus és a járványhelyzet testi-lelki jóllétre gyakorolt hatásait kutatja – közölte a Semmelweis Egyetem
A magyarországi kutatás vezetőjének tájékoztatása szerint az anonim internetes felmérésben felnőttek vehetnek részt. Az online kérdőív – amely május elsejétől magyarul is elérhető – kitöltése 30-35 percet vesz igénybe. A három részből álló tesztben a demográfiai és a koronavírus általi érintettséghez kapcsolódó adatok megadása mellett a testi-lelki jóllétre, a szociális kapcsolatokra, az aktivitásra vonatkozó kérdésekre kell válaszolniuk a kitöltőknek a koronavírus-járvány előtti és a mostani időszakot is tekintve – emelte ki Bitter István, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának nyugalmazott professzora.
A projekt nemcsak a koronavírus-járvány káros következményeinek csökkentésében és a jövőbeni hasonló helyzetek esetében megelőző jelleggel nyújthat segítséget, hanem értékes adatokat szolgáltathat a szakembereknek a szomatikus és mentális betegségek kezelésének tervezéséhez is. Az egészségügyben dolgozókat például fokozottabban sújtja a járvány, most név nélkül ők is beszámolhatnak saját állapotukról – tette hozzá.
Bitter István szerint nemcsak az fontos, hogy minél többen töltsék ki a kérdőívet, hanem az is, hogy minél hamarabb a lehető legtöbben részt vegyenek a vizsgálatban, a COH-FIT ugyanis a korlátozások előtti állapotokat úgy méri fel, hogy a két héttel előtti jellemzőkre kérdez rá. A korlátozásokat azonban eltérő ütemben oldják fel a fővárosban és vidéken, így lehetséges, hogy mire eljut az emberekhez a kérdőív, az elmúlt két hétre vonatkozó kérdések már nem a korlátozások előtti állapotokat érintik.
A COH-FIT felmérést a Semmelweis Egyetem tájékoztatása szerint eddig 6 kontinens 75 országából több mint 9600-an töltötték ki.
Szerző

Több száz éves teknősszobrot találtak Angkorban

Publikálás dátuma
2020.05.08. 14:59

Fotó: Robert Harding Productions / AFP
Szakemberek szerint az ősi khmer romvárosban feltárt, nagyméretű kőfaragás a 10. századból való.
Egy több száz éves, nagyméretű teknősszobrot tártak fel a héten kambodzsai régészek az ősi khmer romvárosban, Angkorban. Az 56 centiméterszer 93 centiméteres faragott kőszoborról úgy vélik a szakemberek, hogy a 10. századból való.
A leletet szerdán tárták fel a Srah Srang nevű víztározómedencénél folyó ásatások során egy hajdani templom helyén. A szobor alsó része csütörtökön még a földben volt és a szakemberek megkezdték az előkészületeket a kiemeléshez.
A március közepe óta tartó ásatások során egyéb ritka leleteket is találtak a régészek, köztük két fémből készült szigonyt és egy mitikus teremtmény faragott fejét.
Angkorra nagy hatással volt a hindu kultúra. Amikor templomot vagy egyéb fontos épületet emeltek, gyakran szent tárgyakat temettek a föld alá a biztonság és a jó szerencse érdekében. A teknősök számos ázsiai kultúrában a hosszú élet és a jólét szimbólumai.
Angkor Kambodzsa legnagyobb turistalátványossága. A világörökségi helyszín az ország zászlaján is szerepel.
Szerző