A Homo sapiens készítette az első modern eszközöket Európában

Publikálás dátuma
2020.05.12. 10:00

Fotó: AFP/Leemage
Új információkkal szolgált egy nemzetközi kutatócsoport az Európába érkező Homo sapiens és az ott élő neandervölgyi faj kapcsolatáról.
Egy nemzetközi kutatócsoport a Nature című tudományos lapban számolt be eredményeiről, amelyek új információkkal szolgálnak a Homo sapiens Európába érkezéséről és a kontinensen eredetileg élő, csökkenő számú neandervölgyi populációval való interakcióról. A kutatás középpontjában a mai Bulgária területén lévő Bacso Kiro-barlangban talált csontok és más leletek álltak.
„Felfedezéseink kapcsolatot találtak az akkori fejlett eszközök, mint a pengék és a fogakból és csontokból készült nyakékek terjedése és a Homo sapiens több mint 45 ezer évvel ezelőtti térhódítása között” – mondta Shara Bailey, a tanulmány egy társszerzője, a New York-i Egyetem antropológiai intézetének professzora.
A kutatások azt igazolták, hogy a Homo sapiens készíthette az eszközöket, és egymásra hatásuk miatt hasonlítanak ezek és a neandervölgyiek által készített hasonló tárgyak – idézi Bailey-t a lipcsei Max Planck Társaság közleménye. A leletek új információkkal szolgálnak a két fajról és kapcsolatuk természetéről. „Ha neandervölgyiek készítették volna ezeket a »modern« eszközöket és ékszereket, az azt sugallta volna, hogy sokkal fejlettebb kognitív képességekkel rendelkeztek, mint azt eddig véltük. Mindazonáltal vannak hasonlóságok a Homo sapiens által a Bacso Kiro-barlangban használt és a neandervölgyiek által máshol alkalmazott kézműves technikák között, ami világosság teszi, hogy kulturális csere zajlott a két csoport között” – magyarázta a tudós.
Neandervölgyi és Cro-magnoni koponya
Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Az elemzést a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói vezették. Az európai és amerikai tudósok részvételével zajló vizsgálat a középső paleolitikum (őskőkorszak) és a felső paleolitikum közötti átmenet időszakára, az 50-30 ezer évvel ezelőtti időszakra fókuszált. Ebben a korban az Afrikából érkező Homo sapiens populáció a neandervölgyiek helyébe lépett. Az antropológusok szerint ugyanakkor ez a folyamat régiónként változó lehetett, az átalakulás részleteit nagyrészt homály fedi. Ezekről kívántak többet megtudni a szakértők a most bemutatott kutatással.
A Bacso Kiro-barlang felső őskőkorszakból származó rétegében végzett ásatások során fedeztek fel Homo sapiens-csontokat és -fogakat számos kőszerszámmal, állati csontokkal, csonteszközökkel és függőkkel együtt. Különböző elemzési módszerek alkalmazásával azonosították az emberi csontokat és megállapították, hogy legalább 45 ezer évesek – ez az a korszak, amikor a Homo sapiens több hullámban Európába érkezett. A fogak és a DNS újabb elemzése révén pedig megállapították, hogy a Homo sapienshez tartoztak, nem pedig neandervölgyi emberhez.
Szerző

„Kipattintotta” az egereket egy génterápia

Publikálás dátuma
2020.05.12. 09:00

Fotó: HANS KLAUS TECHT/APA-PictureDesk / AFP
Rövid idő alatt izmosabbak, egészségesebbek lettek és zsírban gazdag étrendjük ellenére sem híztak el a beoltott rágcsálók. Amerikai kutatók szerint, ha a kezelés továbbra is biztonságosnak bizonyul, segíthet az izomdisztrófia kezelésében.
Rövid idő alatt jelentős izomtömeg-növekedést eredményezett egereknél egy génterápia, amely csökkentette továbbá az oszteoartritisz (degeneratív ízületi gyulladás) súlyosságát a rágcsálóknál és zsírban gazdag étrendjük ellenére is megóvta őket az elhízástól.
A St. Louis-i Washington Egyetem orvostudományi karának kutatói nyolchetes egereket oltottak be egy follisztatin nevű gént hordozó vírussal. Ez a gén blokkolja az izomnövekedés szabályozásáért felelős fehérje aktivitását az izomban. A génterápia révén az egerek jelentős izomtömegre tettek szert anélkül, hogy a szokásosnál több testmozgást végeztek volna. A kutatók szerint noha a rágcsálók továbbra is zsírban gazdag étrendet folytattak és nem mozogtak többet a megszokottnál, izomtömegük több mint megkétszereződött és az erejük is csaknem duplájára nőtt.
Ezeknél a „szuperegereknél” kevesebb volt az oszteoartritisszel összefüggő porckárosodás is, alacsonyabb a gyulladásos sejtek és fehérjék száma az ízületeikben, kevesebb anyagcsere-problémával küzdöttek, egészségesebb szívvel, valamint érrendszerrel rendelkeztek, mint a génterápiában nem részesült társaik. Ezen kívül jóval kevésbé voltak érzékenyek a fájdalomra.
A kutatók egyik aggodalma az volt, hogy a génterápia által kiváltott izomnövekedés egy része fájdalmas lesz. Ám az egerek szívműködése, valamint a szív- és érrendszeri egészségük egésze javult. A szakemberek szerint hosszú távú tanulmányokra lesz szükség a vizsgált génterápia biztonságosságának megállapításához. Amennyiben biztonságosnak bizonyul, akkor különösen hasznos lehet például az izomdisztrófiával küzdő páciensek esetében. A kutatók a Science Advances című folyóirat internetes kiadásában publikálták a tanulmányukat.
Szerző

Méregben az orvosság

Publikálás dátuma
2020.05.11. 10:30
Glenn King
Fotó: Youtube
Miközben növényekből izolált speciális vegyületek több mint száz éve szolgálnak gyógyszerek alapjaként, az állati molekulák ilyen felhasználása még várat magára. A fehérjék új vizsgálati módszerei azonban alapjaiban változtathatják ezt meg.
A modern tudomány már fel tudta térképezni a DNS teljes szerkezetét, folyik a sejteket alkotó fehérjék és a hírvivő molekulák teljes körű felmérése is. Ennek egyik gyakorlati eredménye, hogy azoknak a vegyületeknek a megismerése, amelyek gyógyításra alkalmazhatók, sokkal könnyebb lett. Ma már egy hónap alatt több száz ilyet lehet áttekinteni, tizenöt évvel ezelőtt ezeket darabonként kellett volna megvizsgálni, ami tíz évet vett volna igénybe. Nem kell laboratóriumokban kígyó- és skorpiómérget fejni, hanem csak adatbázisokban utánanézni, melyek azok a peptidek, amelyek alkalmasak lehetnek gyógyításra. A peptidek olyan molekuláris építőkövekből épülnek fel, mint a fehérjék, csak kisebbek, kevésbé bonyolultak. Egy aszpirin molekulánál azonban tízszer, negyvenszer nagyobbak, így sokkal célzottabban fejtik ki hatásukat, ezért sokkal kevésbé valószínű, hogy mellékhatásaik vannak. Kígyókban, pókokban, csigákban lehet utánuk kutatni: két cukorbetegség elleni gyógyszer, fájdalomcsillapító, magas vérnyomás csökkentő, szívroham megelőző szer készül belőlük. 220 ezer állatfajban található méreg, ezek akár évmilliók százai során fejlődtek, ezért a molekulák bonyolultak, stabilak, hatásosak, gyorsak és főleg nagyon pontosan célzottak. Az állati mérgek felhasználásának egyik legtöbbet ígérő felhasználási területe az agyi sztrók utáni oxigénhiány okozta károsodások megakadályozása, az agyi érkatasztrófa a második vezető halálozási ok világszerte, hatmillió halált és ötmillió maradandó károsodást okoz évente. Jelenleg még nincs olyan szer, amellyel gyógyítani lehetne azt a károsodást, amit a véráramlás leállása okoz. Glenn King, az ausztráliai Queenslandi Egyetem tudósa azt vizsgálja, hogy a kontinensen élő egyik halálos mérges pókfaj, a tölcsérhálós pók mérgének egyik molekulája (a Hi1a) hogyan hat az agysejtek ioncsatornáinak működésére. A pók mérge egyébként háromezer alkotórészt tartalmaz, King szerint a legösszetettebb kémiai fegyvertár, ami létezik, az ilyenek 400 millió év alatt fejlődtek ki. 2017-ben közzétett tanulmányában a tudós azt írta, ha patkányoknak négy órával a sztrók után adtak Hi1a-t az utóhatások 90 százalékát sikerült megelőzni, ha nyolc óra után, akkor számottevően nagy részét. Mellékhatások nem vagy csak minimálisak voltak. „Egy méreg nem feltétlenül méreg számunkra. Több mint százezer pókfaj létezik, csak egy pár közülük veszélyes az emberre” – mondta Glenn King. Az ioncsatornákkal való kísérletezések másik területe az epilepszia okozta károk kivédése. Ezenkívül folynak kísérletek skorpióméreg alkotórészének rákellenes gyógyszerként való alkalmazására, és a különféle okokból – betegség, sérülés - eredő krónikus fájdalmak csökkentésére, ilyen szer már forgalomban is van. Az állati peptidekből készült fájdalomcsillapító különösen azért lehet hasznos, mert nem alakulnak ki elvonási tünetek a szedés beszüntetése után. Használhatóknak tűnnek a peptidek a 80-féle autoimmun betegség esetében, ilyenek a multiplex szklerózis, a cukorbetegségek, a lupusz, a reumás ízületi gyulladás. Az adatbázisokból már több ezer feltérképezett peptid közül lehet választani, már csak azt kell kideríteni, melyik mire használható. Könnyen lehet, hogy olyan is van közöttük, amely a koronavírus tüskéjéhez képes kötődni, megakadályozva, hogy az behatolhasson a sejtbe. A tudósoknak azonban sietniük kell, ezrével halnak ki manapság évente állatfajok, sok még azelőtt, mielőtt megismerhetnénk őket.  
Szerző