Süddeutsche Zeitung
Az újság felszólítja mind az Európai Néppártot, mind az uniót, hogy végre lépjenek Orbán Viktor ellen, hacsak nem akarják, hogy az belülről ossza meg és verje szét az EU-t, ahogyan a saját országával is tette. Merthogy a politikus immár úgy látja, hogy a saját maga által kreált illiberális demokrácia képviseletében vezeti a harcot a másik Európáért. Tudja, hogy az idő neki dolgozik, hiszen eddig jóformán kivétel nélkül elérte a többi tagállamnál, amit csak akart. Ennek megfelelően pofátlan, amit legutóbb is bizonyított, amikor berendelte az öt északi ország nagyköveteit.
Az ok az volt, hogy Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország nyilvánosan csatlakozott az Európa Tanács főtitkárához, aki nyugtalanságát fejezte ki az Orbánnak adott különleges jogosítványok miatt. És még jó, hogy a nagyköveteket védi a diplomáciai mentesség, mert ha nem így volna, még az is elképzelhető lenne, hogy akár öt évig leültetik őket rémhírterjesztés vádjával.
Ám az eset azt támasztja alá, hogy Orbán csak újabb kapaszkodóhoz jut, ha megbírálják. Duzzad az erőtől és úgy alakítja, hogy a végén jól jöjjön ki az európai partnerekkel vívott küzdelmekből. A minap például dühös levélben hányta a néppárti tagszervezetek elnökeinek szemére, hogy azok „dezinformációs kampányt” kezdtek Magyarország ellen. Brüsszel a felhatalmazási törvény kapcsán is csak igen óvatosan hangoztatta fenntartásait. A jogállamiságért felelős alelnök egyelőre nem lát jogalapot újabb kötelezettségszegési eljárásra. De Orbán nem kell aggódnia a már folyamatban lévő eljárás miatt sem, amely az Európai Parlament javaslatára indult „a demokrácia és a közösségi értékek súlyos megszegése” miatt. A lengyelek úgyis megvédik, sőt, most már számíthat szlovén elvbarátjára is.
Az EPP-ben immár rítusnak számít, hogy tárgyalnak a magyar kormánypárt kizárásáról, de idáig csak annyi történt, hogy tavaly márciusban felfüggesztették a tagságát. Ám most már valamit tényleg tenni kell. A kereszténydemokraták aligha tudják elkerülni, hogy ne paterolják ki a Fideszt. Az uniónak pedig ki kell mondania, hogy nem kaphat uniós támogatást az a tagország, amely semmibe veszi a közös játékszabályokat.
Die Welt
A magyar és a lengyel jogrendszer átalakításának egyik legfőbb szakértője szerint a német Alkotmánybíróság döntése után valószínűleg már csupán idő kérdése, mikor követi Magyarország a lengyel példát, miután Varsó már idáig is jó párszor visszautasította az Európai Bíróság határozatait. Daniel R. Kelemen, az amerikai Rutgers Egyetem politológia professzora ezért úgy gondolja, hogy ily módon az EU még sokáig kénytelen lesz foglalkozni a két országban a bíróságok helyzetével. Arra is kitért: különös, hogy a német testület vezetője, aki mandátuma lejártával azóta már távozott tisztségéből, pontosan tudja, mire mennek ki a lengyel jogi reformok, hiszen korábban többször is bírálta azokat. Mégis ez a döntés született Karlsruhéban.
Ám szakértők fejcsóválással fogadták az ítéletet, mert éppen Budapest és Varsó miatt az ügynek immár van egy politikai dimenziója, és a keleti populisták most erősítést kaptak. Így még jobban leépíthetik a jogállamot. Lengyel kormánypárti politikusok egyfolytában méltatják a német alkotmánybírákat, mivel azok az Európai Bíróság véleményével szembehelyezkedve elutasították, hogy a német jegybank közreműködjön az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjában, ami a járvány miatt megrendült gazdaságok támogatását célozza.
A lengyel vezetés évek óta vitában áll az Európai Bírósággal. Azt mondja, az túllépte jogkörét, miután már többször is kifogásolta az igazságszolgáltatás átalakítását. A karlsruhei verdikt miatt azonban most azt fenyeget, hogy Magyarország és Lengyelország még jobban lecsúszik, hiszen Orbán Viktor is nagy mértékben ellenőrzése alá vonta a bíróságokat. A lengyel igazságügyi miniszter máris kijelentette: íme, kétségtelenül beigazolódott, hogy a nemzeti hatóságoké a végső szó, amikor az uniós szervek ténykedését kell elbírálni. Ehhez csak annyit, hogy Varsóban az Alkotmánybíróságot Kaczynski egyik bizalmasának a felesége vezeti. A testület a kormány minden döntésére rábólintott, állásfoglalásai mindig ütköztek az Európai Bíróság irányvonalával.
A lengyel vezetés alighanem most ellenszegül annak a felszólításnak is, hogy szüntesse meg az új bírósági fegyelmi kamara működését, ily módon azonban az egész európai jogrendszer legitimációs válsága fenyeget. Mindazonáltal Sergey Lagodinsky, a német zöldek EP-képviselője, aki maga is ügyvéd, óva int attól, hogy bárki egy lapon említse a karlsruhei határozatot, illetve Varsó és Luxemburg viszályát, Hiszen a német alkotmánybírák illetékességi vitába bonyolódtak, a lengyelek ellen viszont újabb szerződésszegési eljárás készül, mivel erősen feltételezhető, hogy az ország nem tartja be a jogállami normákat. Azaz ez utóbbi esetben fel sem merül, hogy az unió, vagy annak legfőbb bírósága túllépte volna hatáskörét.
Frankfurter Rundschau
Az európai zöldek azt javasolják, hogy a jövőben a városok és régiók jussanak meghatározó szerephez a menekültek elosztásánál, mármint azok, amelyek hajlandóak menedékkérőket befogadni. A Strasbourgban előterjesztett javaslat búcsút mondana annak az elvnek, hogy az érkezők ügyében azok az államok az illetékesek, ahol a migránsok először léptek az unió földjére. Azaz a déli országok. A környezetvédők felvetik, hogy a külső határokon létesüljenek regisztrációs központok, ahol az EU menedékhatóságának munkatársai jegyzékbe veszik a jelentkezőket és egyben meghatározzák számukra, hogy melyik tagállamba kell menniük. Mégpedig a lehető leggyorsabban.
Mindenki számára kijelölnék a célországot, majd ott eldöntik, hogy jogosultak-e a menedékjogra. A rendszer egyesítené a kötelező és önkéntes szolidaritás előnyeit. Ha a települések és körzetek készek átvenni embereket, akkor ezért pénzt kapnának az uniótól. Viszont ha nincs elég hely, akkor a tagállamoknak kellene gondoskodniuk az elhelyezésről, illetve hozzá kellene járulniuk a befogadás költségeihez. A zöldek szerint ily módon meg lehetne törni a magyar és a lengyel ellenállást a kvótákkal szemben. De ha valamely kormány megszegi a rendelkezéseket, akkor a Bizottság büntetést szabhatna ki rá.
A lényeg, hogy a szolidaritást jutalmaznák és segítenék, és a jelenlegi helyzettől eltérően nem járna rosszul, aki hajlandó rá. Aki viszont nem akar közreműködni az új rendszerben, az fizessen érte. Egyébként az elkövetkező hetekben Brüsszel is bemutatja a saját tervét a menedékpolitika reformjára, ami a 2. félévben elvileg a német uniós elnökség egyik súlyponti kérdése lesz. Ha nem szorítja háttérbe, hogy miként építsék újjá a gazdaságot a járvány után.
Médiapart
Szörnyű állapotokat mutat be a két magyar tranzitövezetben a riport, de még szörnyűbb a hatóságok hozzáállása, miközben a fogvatartottak többsége még fiatalkorú. Köztük van egy 17 éves iráni fiú, aki a nagybátyjával és annak négytagú családjával jutott el Röszkéig. A többiek menedéket kaptak, neki jó egy év után utasították el a kérelmét. Merthogy nem látták bizonyítottnak a rokoni kapcsolatot, úgy hogy elszakították a többiektől. Az utóbbi hónapokat teljesen magányosan töltötte. Ezt már Kovács Timea ügyvéd mondja, aki a Helsinki Bizottság megbízásából képviseli a fiatalt. A civil szervezet, amely ritka kivételként időnként kap felvilágosítást az illetékes szervektől, úgy becsüli, hogy a két táborban 350-400-an vannak.
Hogy többségük gyerek, azt Szél Bernadett derítette ki, miután a két létesítménybe nem mehetnek be sem újságírók, sem civil aktivisták, de még az ENSZ menekültszervezetének munkatársai sem. Korábban napi egy-egy menedékkérő léphetett oda be, de a járvány miatt most egyetlen egy sem. A többiek a határ túloldalán vadkempingekben várnak a jó szerencséjükre. Akik bent vannak a konténervárosban, azok bármikor visszamehetnek Szerbiába, így ez sem Magyarország, sem a strasbourgi bíróság szerint nem jelent fogva tartást. Csakhogy aki dél felé elhagyja a zónát, még mielőtt így vagy úgy, de pecsét kerülne az ügye végére, az örökre elveszti a jogát, hogy menedékért folyamodjon valamelyik uniós tagállamban. Szóval, a rendszer perverz.
Valóságos börtön, amellyel el akarják riasztani mindazokat, akik immár négy év óta szeretnének bejutni az országba. Akiket mégis beengednek, azokat megmotozzák, ujjlenyomatot vesznek tőlük és azokat összevetik a nemzetközi bűnügyi adatbázisokkal. Majd berakják a szerencsétleneket egy konténerbe, ahol joguk van várni a vizsgálat lezárultáig. Vagyis őrizetben tartják őket, noha ez szigorúan tilos a nemzetközi menekültügyi egyezmények értelmében. A gyakorlatot elítélte az Amnesty International és a WHO is, de mindhiába. Léderer András a Helsinki Bizottságtól úgy becsüli, hogy átlag 400 napot kell tölteni a műintézményben. Beleértve, hogy ez szép csendben vonatkozik a gyerekekre is.
Budapest sajátságos módszere az ott lévők meggyőzésére, tehát hogy térjenek vissza szerb területre, hogy napokon keresztül éhezteti őket. Általában 3 napig, mert ennyi idő kell, hogy a Helsinki Bizottság értesítse az Európai Emberi Jogok Bíróságát és az felszólítsa a magyar szerveket, hogy ne vonják meg az élelmet az adott kérelmezőktől. A magyar fél arra hivatkozik, hogy akinek a kérelmét elutasították, az már nem jogosult az ellátásra. A gyerekek azonban végig kapnak enni, de Szél Bernadett tud olyanról, amikor az őrök kényszerítették a kicsiket, hogy dobják el a kekszet, amelyet a zsebükben akartak a szülőknek vinni. Strasbourg 2018 augusztusa óta 17 ilyen esetet tárgyalt, így 27-en jutottak ismét táplálékhoz. Ám a magyar hatóságok álláspontja az, hogy az ítéletek mindig az adott ügyre vonatkoznak, és nem érvényesek a rendszer egészére.
