Renitens papokat tartóztattak le Montenegróban, mert a tilalom ellenére miséztek

Publikálás dátuma
2020.05.13. 11:11
Montenegró legnépszerűbb zarándokhelyén, az ostrogi kolostorban volt a fő ünnepség
Fotó: Milos Vujovic / AFP/Anadolu Agency
Akár 12 évig terjedő börtönbüntetést is kaphatnak.
Őrizetbe vett egy szerb ortodox püspököt és hét papot a montenegrói rendőrség, mert megszegték a koronavírus-járvány miatt bevezetett gyülekezési tilalmat - közölte a montenegrói közszolgálati televízió (RTCG) szerdán. A papok több száz hívő részvételével tartottak liturgiát kedden az észak-montenegrói Niksicben, holott a kormány határozata értelmében lehet ugyan már misézni, de nem lehet tömeg a templomokban, tíz négyzetméterenként egy ember tartózkodhat bent, a templom előtt pedig legfeljebb húszan gyűlhetnek össze.
A papokat a fertőző betegségek megelőzését célzó egészségügyi szabályok megszegésének gyanújával helyezték 72 órás letartóztatásba.

A koronavírus-járvány megelőzése érdekében hozott jogszabályok értelmében ezért akár 12 évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható, ha az általuk elkövetett bűncselekménynek nagyon súlyos következményei vannak. Az emberek azért gyűltek össze a templomokban, mert kedden az egyik legnagyobb ortodox szerb ünnep, Ostrogi Szent Vazul ünnepe volt. Az ország több templomában is szerveztek liturgiát, a legtöbb helyen betartották a szükséges előírásokat, a kétméteres távolságot egymástól, valamint kesztyűt és maszkot viseltek a hívek. Montenegró legnépszerűbb zarándokhelyén, az ostrogi kolostorban volt a fő ünnepség, ám ott a papok a híveket a szabályok betartására kérték. A montenegrói Nyugat-barát kormány többször is támadta a montenegrói szerb ortodox egyházat, mert úgy érzi, Belgrád rajta keresztül akar befolyást gyakorolni Podgoricára. A koronavírus-járvány kitörése előtt hívek ezrei tüntettek mindennap az utcákon egy olyan törvény ellen tiltakozva, amely a véleményük szerint megfosztja a szerb ortodox egyházat a Montenegró területén található ingatlanaitól. Montenegróban a szerda délelőtti adatok szerint eddig összesen 324 koronavírusos esetet regisztráltak, és 9 ember halt meg a koronavírus következtében.

Vuhanban a teljes lakosságot tesztelnék koronavírusra a hatóságok

Publikálás dátuma
2020.05.13. 10:45

Fotó: Cheng Min / AFP/Xinhua
Az utóbbi napokban újabb eseteket regisztráltak a járvány epicentrumában.
A közép-kínai Vuhan teljes lakosságát tesztelnék az új koronavírusra a helyi hatóságok az elkövetkező tíz napban, miután a hétvégén néhány újabb, a vírusfertőzésből eredő megbetegedést jelentettek a járvány eredeti gócpontjának számító városból. A kínai sajtó tudósítása szerint 
a város kerületeinek és lakónegyedeinek illetékes bizottságait arra szólították fel, hogy dolgozzanak ki tervet a fennhatóságuk alatt álló terület teljes lakosságának tesztelésére.

A felhívás szerint a széles körű tesztelés elsődleges célcsoportjai az időskorúak, a sűrűn lakott területeken élők, valamint az ingázók. Nem egyértelmű azonban, hogy olyanokat is alávetnének ismét a vizsgálatnak, akiket már korábban teszteltek. A Global Times című kínai lap szerint a járvány kezdete óta a 11 milliós városban már mintegy 5 millió emberen végezték el a vírustesztet. Vuhanban, ahonnan az új koronavírus tavaly év végén terjedni kezdett, április 3. óta először a hétvégén diagnosztizáltak újabb fertőzötteket. A hat beteg mind ugyanabban a lakónegyedben lakott, és már előzőleg orvosi megfigyelés alatt álltak, mint tünetmentes vírushordozók. A héten még nem jelentettek újabb megbetegedéseket Vuhanból. Kína szárazföldi részén azonban kedden újabb hét, belföldön megfertőződött, Covid-19-ben szenvedő beteget azonosítottak, közülük hatot az északkelt-kínai Csilin tartományban található Csilin városban. A betegek mind kapcsolatba kerültek egy, a szintén a tartományban található Sulan városból származó beteggel. Sulant a hétvégén magas kockázati besorolás alá helyezték a múlt héten megnőtt napi esetszám miatt, míg Csilin városában szintén szigorították az óvintézkedéseket, és ideiglenesen felfüggesztették a vasúti közlekedést az újabb esetek megjelenése miatt. A hivatalos adatok szerint Csilin tartományban eddig összesen 114, belföldi fertőzésből eredő Covid-19-es megbetegedést regisztráltak, közülük 92 páciens már meggyógyult, egy beteg pedig elhunyt. A további 19, külföldről beutazó beteg közül jelenleg még három áll kezelés alatt. Kína szárazföldi részén jelenleg még 110 aktív esetet tartanak számon, miközben mintegy hétszáz tünetmentes vírushordozót tartanak megfigyelés alatt. A coronavirus.app szerda délelőtti adatai szerint eddig összesen 82 926 koronavírusos esetet regisztráltak Kínában, és 4633 ember hunyt el a betegség következtében.

Identitásháború kezdődött a Balkánon

Publikálás dátuma
2020.05.13. 10:00
Stevo Pendarovski
Fotó: Borce Popovski / AFP/NurPhoto
A világjárvány sem állítja meg a nacionalizmus vírusának terjedését.
Most a Balkánon kezdődött egy nyelvinek tűnő identitásháború Bulgária és Észak-Macedónia között. Április végén, amikor az EU illetékes szerve elfogadta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával, az erről kiadott dokumentumhoz a bolgárok egy mellékletet csatoltak. Ebben Szófia a beleegyezése fejében elvárja, hogy Szkopje mondjon le esetleges területi követeléséről, illetve arról az állításról, hogy Bulgáriában macedón kisebbség él. Ezen kívül követelik, hogy a dokumentumokban ne a „macedón nyelv”, hanem a „köztársaság hivatalos nyelve” megfogalmazás szerepeljen - ahogy az a két ország 2017-ben kötött jószomszédsági szerződésében állt. Amint az irat nyilvánosságra került, kitört a két ország között a propagandaháború. A bolgárok a maguk tudományos akadémiájának álláspontjával érvelnek, miszerint Észak-Macedóniában a bolgár nyelv helyi változatát beszélik. Hasonlóan ahhoz a viszonyhoz, amely a németországi német nyelv és az Ausztriában, illetve Svájcban használt helyi nyelvváltozatok között van. A bolgár politikusok azt állítják, hogy a macedón nyelvet és identitást a Komintern, illetve Josip Broz Tito jugoszláv vezető találta ki. Csak hetvenöt éve rögzítették a szabályait, amikor a nyugat-bolgár nyelvjárásba szerb szavakat kevertek. A történelmüket pedig kisajátították a bolgároktól. Macedóniában mindezt tagadják, és hasonló történelmi ellenérveket hoznak fel. Ez a nyelvi csetepaté és identitásháború messziről még nevetséges is lehetne, ha nem emlékeznénk a kilencvenes évek posztjugoszláv háborúira, vagy az orosz-ukrán konfliktusra. A lényeg ugyanaz: a társadalmi és regionális csoportok könnyen szembeállíthatók egymással, akár mesterségesen létrehozott identitáselemek segítségével. A tizenkilencedik században például politikai döntés hozta létre az egymáshoz közelálló déli szláv dialektusokból a szerb-horvát nyelvet. Az új nemzetállamok a huszadik század végén ezt négy önálló állami nyelvre metélték. Egy régi mondás szerint a nyelvjárást a nyelvtől az különbözteti meg, hogy az utóbbinak hadserege/hadiflottája is van. A szárazföldi Észak-Észak-Macedónia rendelkezik hadsereggel, s vitathatatlan, hogy az elmúlt évtizedekben kialakult az itt élők a kulturális és történelmi azonossága. A történelemkreálás szenvedélye élezte ki korábban a vitát Görögországgal, amelyet végül sikerült megoldani. A prespai egyezségben vállalták, hogy nem sajátítják ki az antik Makedónia örökségét, s az ország nevét Észak-Macedóniára változtatják. Mi okozta az új konfliktust? Bulgáriát a jobbközép GERB párt szélsőjobboldali, nacionalista pártokkal együtt kormányozza. A történelempolitika e szélsőséges kis pártoknak a fő programja, de a bolgár társadalom egyébként is fogékony erre a narratívára. Hasonló a helyzet az ősszel parlamenti választásokat tartó Észak-Macedóniában. Ott, a nálunk bujdosó Nikola Gruevszki pártja a nacionalista VMRO-DPMNE készül a hatalom visszafoglalására. Ez fontosabb nekik még az EU-csatlakozásnál is. A frázisok persze nem idegenek a szociáldemokratáktól sem. „Nem kell az EU-tagság, ha nem lehetünk macedónok”! - fakadt ki Sztevo Pendarovszki államelnök. Nem könnyű diplomáciai feladat vár Várhelyi Olivér bővítési EU-biztosra.