Pravoszláv vezetők a járvány hasznáról

Szinte naponta szedi áldozatait a koronavírus járvány az orosz pravoszláv egyházban. A veszteség nagy, az elhunytak között jeles vezető személyiségek neveivel lehet találkozni.

Május elején koronavírus következtében meghalt a 79 éves Ion metropolita, világi nevén Jurij Alekszejevics Karpuhin. Élete folyamán a pravoszláv egyházban fontos tisztségek egész sorát töltötte be. Személyét Kirill, Moszkva és egész Oroszország patriárkája külön üzenetben méltatta, mondván az elhunyt metropolita több mint fél évszázadon keresztül hűen szolgálta az egyházat.

Májusban 66 éves korában halt bele a fertőzésbe Jevgenyij Korcsukov, aki 28 évig szolgált kolostori papként. Neve akkor vált különösen ismerté, amikor Kirill patriárka megfosztotta beosztásától, mivel megszegte a koronavírussal kapcsolatos előírásokat.

Néhány nappal korábban ugyancsak a koronavírus végzett a 48 éves Alekszandr Agejkinnel, a Jelohovi székesegyház apátjával, aki, hasonlóan több egyházi méltósághoz, rendszeresen találkozott a hívőkkel. A pravoszláv egyház megerősítette azt a hírt is, hogy a 61 éves Jevgenyij Trofimov protodiakonus is elhunyt a járványban, ahogy az 54 éves Andrej Molcsanov lelkész, a 83 éves Georgij Brejev papi rektor, az 56 éves Gennyagyij Butko és hosszan sorolhatnánk tovább… A Krím-félszigeten tartott húsvéti szertartás nyomán egy templomi kórus 15 tagja közül hatan kapták meg a fertőzést.

A Moszkvai patriarchátus a tisztifőorvos követelésének eleget téve előírta, hogy április 13-tól az istentiszteleteket Moszkvában és Moszkva megyében a hívők részvétele nélkül tartsák meg. Kivételt tettek azonban a papok, sőt egyes olyan személyek esetében is, akiknek a részvételét nélkülözhetetlennek ítélték meg. Ezek az intézkedések megkésettek, korlátozottak voltak, különösen az után, hogy az egyházi ünnepeket a járvány kezdeti szakaszában hatalmas tömegek részvételével már megtartották. Március derekán a Szentpétervár központjában fekvő Kazanyi katedrálisban például Keresztelő Szent János tiszteletére megrendezték a hagyományos ünnepséget. Mintegy 70 ezren mentek el a templomba, a legfőbb ereklyét pedig sorban csókolták meg a hívők. Az egyházi vezetők ezzel igyekeztek lelket önteni a hívőkbe és erőt adni nekik a megpróbáltatásokat elviseléséhez.

A sorozatos halálesetekre reagálva jelentette ki Tyihon metropolita a pravoszláv tv-csatornán, hogy Isten nem humanista, hanem emberszerető. Azért engedte meg a koronavírus járványt, hogy az emberek megtanulják szeretni a hozzájuk közelállókat és ezen keresztül megismerjék magát az Istent. A metropolitával folytatott beszélgetésben a műsorvezető felvetette, hogy néhány pravoszláv pap nem törődve a tiltásokkal és korlátozásokkal beengedte a szertartásokra hívőket. Arra az érvre, hogy a szertartásokon való részvétel tilalma az emberek egészségének védelmét szolgálja, a szerzetesek azt válaszolták, hogy „vannak dolgok, amelyek a humanizmus fölött állnak”.

Ehhez csatlakozva Tyihon metropolita megerősítette: „A humanizmus több tekintetben istentagadás, amikor a világmindenség központjába az ember kényelme és jóléte kerül. A humanista világszemlélet ateista jellegű. De van emberszeretet. Isten emberszerető, nem humanista.” A metropolita szerint Isten azért eresztette rá az emberiségre a járványt, hogy vezeklésre, meggondoltságra, az élet megváltoztatására késztesse.

Dimitrij Szmirnov a családügyekkel foglalkozó egyházi vezető is úgy véli: a koronavírus járvány „rendkívül hasznos jelenség”, mivel ráébreszt a lélek fontos keresztényi tulajdonságainak a megértésére. A vallásos emberek közül sokan hallgatnak papjaikra, és elfogadják érveiket. A jelek szerint az életben maradás számukra másodlagos.