Szépen kerekedik a pocakja az első, Hollandiában született óriáspandának (videó)

Publikálás dátuma
2020.05.13. 12:33
Illusztráció
Fotó: REMKO DE WAAL / AFP
Fényképekkel és videóval mutatták be az Ouwehands Állatkert gyorsan cseperedő bocsát.
Közzétették az első képeket és egy videót is a hollandiai Ouwehands Állatkert csaknem kéthetes óriáspandájáról, az elsőről, amely a nyugat-európai országban jött világra. A kedden bemutatott felvételeken az látszik, ahogy az anyaállat, Vu Ven átöleli, a szájában cipeli és megeteti a gyorsan cseperedő bocsot az odújukban. 
Az óriáspanda május 1-jén jött a világra és épp most van túl azon a kritikus időszakon, amikor a bocsok túlélése még kérdéses. "A pocakja szépen kerekedik és a jellegzetes színezet is kezd kirajzolódni" – írta közleményében az Utrecht tartományban, a német határhoz közeli Rhenenben található állatkert. A kis panda nemét egyelőre nem tudni, csak akkor fog kiderülni, miután, várhatóan néhány hónapon belül elhagyja az odút.
Az anyaállat és párja, Hszing Ja 2017-ben érkezett Hollandiába a középnyugat-kínai Szecsuan tartományból. Kína kölcsönbe adta az állatokat a hollandiai intézménynek. Az állatkert szerint a bocs négy évig marad Hollandiában, mielőtt Kínába szállítják, ahol egy tenyészprogramhoz fog csatlakozni.
A rheneni állatkert május 18-án nyit ki újra két hónapig tartó vesztegzár után, akkortól a látogatók is láthatják az újszülöttet a barlangjában, igaz, egyelőre csak monitoron keresztül.
Nagyjából 420 óriáspanda él fogságban állatkertben és természetvédelmi területeken, a többségük Kínában, körülbelül 1864 példányuk él szabadon.
Szerző

40 év után először csökkent a szén-dioxid-kibocsátás Indiában

Publikálás dátuma
2020.05.13. 08:59

Fotó: Arvind Sharma/The Times of India / AFP
Már korábban elindult a javulás, de a járványügyi korlátozások következtében a drasztikus emissziócsökkenés mellett a folyók is tisztábbak lettek.
A klímavédelemmel foglalkozó Carbon Brief brit weboldal elemzése szerint az alacsonyabb villamosenergia-felhasználás és a megújuló energiaforrások támasztotta verseny már hónapokkal azelőtt gyengítette a fosszilis tüzelőanyagok iránti igényt, hogy a járvány elérte Indiát. A drasztikus emissziócsökkenés azonban a március második felében életbe lépett járványügyi korlátozások nyomán kezdődött.
India szén-dioxid-kibocsátása becslések szerint 15 százalékkal esett vissza márciusban és áprilisban valószínűleg 30 százalékkal tovább süllyedt. A korlátozások nyomán országszerte csökkent a légszennyezettség. Indiai és kínai egyetemek kutatóinak tanulmánya szerint évente 650 ezerrel kevesebben halálnak meg Indiában, ha sikerülne tisztán tartani a levegőt.
A helyi médiában megjelent felvételek tanúsága szerint az elmúlt hetekben az ország folyói, köztük a Jamuna és a Gangesz is sokkal tisztábbak lettek.
Szerző

Pihés hattyúfiókák cseperednek az Állatkertben

Publikálás dátuma
2020.05.12. 15:45

Fotó: Fővárosi Állat- és Növénykert
A négy kismadár eleinte egy kupacban, a felnőttek közelében tartózkodott, de most már sokszor járja mindegyik a maga útját, időnként aztán összetalálkoznak és összedugják a fejüket.
Négy pihés fióka cseperedik a Fővárosi Állat- és Növénykertben élő fekete hattyúknál. Az apróságok egy hónapja keltek ki a tojásból, vagyis azóta jöttek világra, hogy a koronavírus járvány miatt átmenetileg be kellett zárni – olvasható az intézmény közleményében
A szülőpár, Édua és Eduárd 2011 óta élnek Budapesten, azóta már több fészekaljra való utódot is sikeresen felneveltek. Az azonban, hogy egyszerre négy apróságot is neveljenek, még náluk is ritkaságnak számít. A hattyúk jellemzően monogámok, azaz hosszútávú párkapcsolatban élnek, ez a helyzet a fekete hattyúk esetében is, egy kutatás szerint 6 százalék a „válási arány” a körükben. Édua, a tojó még február végén rakta le a tojásokat, amelyeken aztán mindkét szülő felváltva kotlott bő öt héten át. A kikelő fiókákról is közös erővel gondoskodnak. Ez az apróságok védelmezését is jelenti, ha valaki a fiókák felé közelít, a szülők dühösen sziszegnek, és a kerítés mentén járőrözve figyelmeztetnek: nem viccelnek, ha utódaikat kell megvédeniük.
A fiókák még nem hasonlítanak felnőttkori önmagukra, de ezt Andersen híres meséjéből is tudhatjuk: a "rút kiskacsáról" kiderült, hogy hattyúfióka. Míg a felnőtt állatok tollazata teljesen fekete, jellegzetes piros színű csőrrel, a fiókákat ebben a korban világosszürke, pihe borítja. Az első hetekben folyamatosan egy „kupacban”, mindig a felnőtt madarak közelében tartózkodtak, ám az elmúlt hetekben sokat önállósodtak, így megesik, hogy a négy fióka négyfelé indul a kifutóban, illetve a maga útját járva úszkál a tavacskában. Időnként azonban összeverődnek, még a fejüket-csőrüket is összedugják ilyenkor, különösen, ha ugyanaz a finom falat érdekli mindegyiküket. A fiókák általában 9 hónapos korukra cseperednek fel, a szülők addig gondoskodnak róluk.
A hattyúk általában jól ismert állatok, Magyarországon a Balatonnál, a Duna mentén, de akár még a Városligeti-tavon is lehet találkozni velük. A hazánkban honos három faj; a bütykös, az énekes és a kis hattyú is fehér színű tollazatot visel, így nem meglepő, hogy szinte mindenki fehér madarakként ismeri őket. Fekete hattyúról sokan csak a Csajkovszkij híres balettjében, A hattyúk tavában szereplő Odilia, illetve Darren Aronofsky 2010-es amerikai sikerfilmje kapcsán hallottak. A fekete hattyú (Cygnus atratus) Ausztráliában őshonos. Az ottani vizes élőhelyeken számos vidéken jellegzetes fajnak számít, olyannyira, hogy a fekete hattyú Nyugat-Ausztrália szövetségi állam címermadara. Az a folyó pedig, amelynek partján az állam székvárosa, Perth található, a vidék felfedezésekor a hattyúkra utaló Swan River nevet kapta – írták.  
Szerző