Hiába a vírus, kell a munkáskéz

Publikálás dátuma
2020.05.16. 08:00

Fotó: BARBARA GINDL / APA/AFP
Az uniós mezőgazdaság külföldi idénymunkások nélkül működésképtelen, akárcsak az idősgondozás. Nyugati kormányok sora állt be vállalkozóinak gondjait orvosolni.
Ezen a héten futott be az első két, romániai vendégmunkásokat szállító különvonat a bécsi Schwechat repülőtér melletti vasútállomásra. Május 17 – 27 között pedig újabb négy szerelvény érkezik Romániából, újabb idősgondozásra jelentkezőket szállítva Ausztriába. A Temesvár és Bécs között közlekedő éjszakai különvonatokat az osztrák ÖBB szövetségi vasúttársaság és a CFR román vasúttársaság közösen üzemelteti az osztrák és a román egészségügyi minisztérium kétoldali megállapodása alapján, szigorú járványügyi protokoll mentén. A Bécsbe érkező román munkavállalókat a helyi rendfenntartók kísérték – kísérik el a szállodáig, ellenőrizve, hogy betartják-e a társadalmi távolságtartás szabályait. A különvonatok eleve szellősek, az elsőn például csupán 80 munkavállaló utazott. Az ausztriai munkára jelentkezők már Romániában átesnek a kötelező egészségügyi vizsgálatokon, a különvonaton maszkkal utazhatnak, nem mozoghatnak szabadon, a bécsi szállodában pedig újra tesztelik őket koronavírusra és csakis negatív eredmény birtokában utazhatnak tovább a munkavégzés helyére, Ausztria különböző pontjaira. A bécsi szállás és a tesztelés költsége 179 euró személyenként, amit az osztrák állam fedez, nem pedig a munkáltató. Osztrák hivatalos adatok szerint Ausztriában mintegy 60 ezer idősgondozó dolgozik, az ápolók 80 százaléka romániai és szlovákiai nő. Mivel a koronavírus járvány miatt a külföldi ápolók többsége nem tudott visszatérni Ausztriába, kormányzati segítséggel, kétoldalú megállapodások mentén próbálják orvosolni a helyzetet. A koronavírus járvány szülte mozgáskorlátozások a teljes nyugat-európai idősgondozást és sok helyen az egészségügyi ellátást is komolyan sújtották, ezért az uniós döntéshozó állam- és kormányfők már egy márciusi videós csúcsértekezletükön megállapodtak az egészségügyi dolgozók szabad közlekedéséről az Európai Unió területén a járvány idején is. Ugyanekkor született döntés arról is, hogy a járványügyi intézkedések tiszteletben tartásával engedélyezik a mezőgazdasági idénymunkások szabad közlekedését is. Az egészségügyi ellátás mellett uniós szinten ugyanis a mezőgazdasági munkálatok biztosítása lett a tagállamok egyik legégetőbb problémája, hiszen a lakosság élelmiszerellátása kerül veszélybe a mezőgazdaság munkaerőhiánya esetén. Ennek köszönhető, hogy a legtöbb nyugati tagállam kormányzati szinten szállt be a megoldásba. Az áprilisi spárgaszezon idején a német, francia, brit kormányzat kormányközi megállapodásokkal biztosította a külföldi spárgaszedő vendégmunkások érkezését, magát a szállítást és ellátást a munkáltatók biztosították. Németország lépett elsőként. Április elején megállapodás született a szövetségi belügyi és a mezőgazdasági és élelmezési minisztérium között arról, hogy feloldják a márciusban elrendelt teljes tilalmat és szigorú szabályok mellett mégis engedélyezik külföldi mezőgazdasági idénymunkások beutazását. A megállapodás szerint áprilisban 40 ezer, májusban további 40 ezer külföldi idénymunkást fogadhattak-fogadhatnak a németországi mezőgazdasági termelők. A munkavállalók viszont kizárólag repülővel, csak csoportosan utazhatnak be Németországba, és ugyanígy távozhatnak onnan. Az idénymunkásokat a kijelölt repülőtereken a szövetségi rendőrség egységei fogadják, megvizsgálják az egészségi állapotukat, majd az eredményeket közlik a területileg illetékes közegészségügyi hivatallal. Fertőzésgyanú esetén megtagadják az országba történő belépést. A legfeljebb 20 főből álló csoportok tagjai az első 14 napon – a koronavírus lappangási ideje alatt – karanténszerűen élve együtt dolgoznak, szabadidejükben sem érintkezhetnek más csoportok tagjaival és nem hagyhatják el szállásukat, illetve a munkavégzés helyét. A szállásokon is nagyon részletes óvintézkedéseket kell betartania a munkáltatónak. A német megoldást tekinti modellnek a legtöbb európai ország. Németország a mezőgazdaságot létfontosságú iparágként ismerte el és számos munkáltatói könnyítést engedélyezett. Például: az idénymunka társadalom-biztosítási díj fizetése nélkül a korábbi 70 nap helyett egyhuzamban 115 napig, azaz október 31-ig lesz végezhető. A fokozatos európai nyitás, a karanténintézkedések lazítása a továbbiakban is csak a járványügyi intézkedések mellett teszi lehetővé a külföldi idénymunkások alkalmazását. Az európai zöldség- és gyümölcstermelők és -beszállítók a napokban közzétett jelentése sürgette az idénymunkások mobilitásának fokozását, és az új uniós előírások, mint például az új ökológiai jogszabályokban előírtak rövid távú elhalasztását kérték az uniós döntéshozóktól, és azt hangsúlyozták, hogy ahhoz, hogy az agrárium megőrizze versenyképességét, további uniós támogatásra lesz szükség, számolt be a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A jelentés leszögezi, hogy bár sok EU-tagállam részben visszavonta az idénymunkások belépésére vonatkozó szigorú korlátozásait, a jelenlegi intézkedések továbbra is akadályozzák az elegendő számú munkavállaló toborzását a betakarítási munkákra Európában. Németország például, amelynek 300 ezer idénymunkásra lenne szüksége a tavaszi munkálatokhoz, 80 ezer munkavállaló belépését engedélyezte. Spanyolországnak, Olaszországnak, Hollandiának mintegy 125 ezer, Belgiumnak pedig 50 ezer munkavállalóra lenne sürgősen szüksége. Franciaországban a teljes mezőgazdasági szezonban 800 ezer idénymunkásra van szükség a mezőgazdaságban, Nagy-Britannia mezőgazdasági szezonmunkás igénye 80 ezer.

Az érem másik oldala

A legnagyobb uniós vendég- és idénymunkás kibocsátó országok Románia, Lengyelország és Bulgária, az EU-n kívüli, de európai Ukrajna a másik „nagyhatalom” e téren. 2018-ban 3,2 millió ukrán dolgozott külföldön állandó jelleggel, és körülbelül 9 millióan pedig 1-6 hónapos idénymunkára utaztak külföldre. A lengyelek zöme Nagy-Britanniában és Németországban vállal munkát, e két országban minimum 1,5 millió lengyel él. A lengyel idénymunkások e két tagállam mellett elsősorban Hollandiában, a holland kertészetekben találnak munkát. Románia az éllovas a külföldi munkavállalás tekintetében. Keleti szomszédunk mára becslések szerint közel 5 millió munkavállalót veszített. A románok kezdetben Spanyolországban és Olaszországban vállaltak munkát, de tavaly már Németországban is 700 ezer fős román munkavállalói közösség élt, a török és lengyel után a legnagyobb külföldi csoport. A román idénymunkások számát 700 ezer – 1 millió fő közöttire becsülik.

Homok a gépezetben

Az uniós szintű könnyítések és a fokozatos tagállami nyitások ellenére még akadozik az idénymunkások alkalmazása nyugaton is. Múlt héten a francia és bolgár sajtó egyik felkapott híre volt, hogy 70 bolgár mezőgazdasági idénymunkás rekedt a párizsi Roissy repülőtéren néhány napra, miután a francia hatóságok május 5-én megtagadták számukra a belépést az országba. A bolgárok szabályos munkavállalási engedéllyel érkeztek, igazolásuk volt leendő szálláshelyükről is. Szállításukat a munkáltató szervezte különgéppel, majd hazaszállításukat is a munkáltató állta. Belépésüket azért tagadták meg a francia hatóságok, mert nem volt állandó tartózkodási engedélyük Franciaországba. Az eset azért kapott nagy médianyilvánosságot, mert Christophe Castaner munkaügyi miniszter épp aznap ismertette a könnyítéseket, kiemelve, hogy bár a határellenőrzéseket június 15-ig fenntartják, a nyomós gazdasági okokból bizonyos előírásoktól eltekintenek. Ilyen nyomós oknak nevezte a mezőgazdasági idénymunkás szükségletet is.

Nem tudni, hányan jöttek

Magyarország is külföldi mezőgazdasági idénymunkaerőre szorul. Hazai vállalkozóink leginkább a kertészeti munkákban és a gyümölcsszedésben vesznek igénybe romániai és ukrajnai munkaerőt. Magyarországon a mezőgazdaság a szezon, azaz október végéig, havonta átlagosan 60-70 ezer ember idényjellegű foglalkoztatását igényli. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésére egy május 6-án megjelent kormányrendelet-módosítás lehetővé teszi, hogy ne csak a határ menti, hanem a szomszédos országok távolabbi részeiről is érkezhessenek idénymunkások. Ezt azzal a feltétellel tehetik meg, ha beutazásuk előtt egészségügyi vizsgálaton estek át. Beléptetésük csak kijelölt határátkelőknél engedélyezett abban az esetben, ha munkáltatójuk az illetékes határrendészeti kirendeltséget legalább 48 órával a tervezett beléptetés előtt értesíti, közölve az idénymunkás nevét, okmányszámát, a szállás helyét, a munkavégzés tervezett helyét és időpontját. Ezek a feltételek kiderülnek a Magyar Közlönyből, lapunk azt próbálta megtudni, hogy a rendelet május 7-i megjelenése hány vendégmunkás érkezett az országba, hogy kizárólag mezőgazdasági idénymunkásokról van szó vagy más ugyancsak idénymunkára szoruló ágazatok is fogadhatnak már külföldi munkaerőt. Azt is megkérdeztük, hogy kormányközi, tárcaközi kétoldalú megállapodások mentén zajlik mindez, vagy a munkáltató egyénileg oldja meg a külföldi munkaerő beszerzését, illetve hogy a beléptetésen túl mennyire szabályozott az itt tartózkodásuk és munkavégzésük? Milyen feltételek mellett fogadhat vendégmunkást egy magyar munkáltató, kell-e biztosítania kell a járványügyi standardek szerinti elszállásolásukat, elkülönítésüket? A külügyminisztériumból és a határrendészettől semmiféle választ nem kaptunk, a belügyminisztérium „illetékességből” az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz továbbította kérdéseinket, amely a maga részéről az agrártárcához küldte át. A mezőgazdasági minisztérium válasza szerint „Az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről szóló Kormány rendelet és az abban meghatározott ORFK határozat kifejezetten az agrárágazat munkaerőigényének biztosítása céljából teszi lehetővé a vendégmunkások beléptetését az ország területére. Mind a vendégmunkások beléptetésének, mind a Magyarország területén tartózkodásuknak Kormány rendelet és az országos rendőrfőkapitány határozata szabja meg a jogi kereteit. A határozat a Hivatalos Értesítő 2020. évi 24. számában jelent meg. A vendégmunkások magyarországi tartózkodására vonatkozóan a határozat 7. pontja tartalmaz részletesebb szabályokat. A munkaerő megszervezése egyéni munkáltatói eljárás keretében történik. A külföldi dolgozók foglalkoztatása az érintett munkáltatóknál évek óta rendszeres, annak kialakult gyakorlata van”. A rendelet szerint a külföldi idénymunkásra 14 napos munkaügyi karantén vár. A hivatkozott 7 pont szerint a karantén szabályai a következők: a) az külföldi mezőgazdasági idénymunkást a beléptető határátkelőhelytől a munkáltatónak kell szervezett formában, csoportosan a szálláshelyre szállítania, az egyéni utazás nem megengedett, b) a szálláshely csak a munkavégzés céljából és csak csoportosan hagyható el, c) a dolgozó étkezéséről és ellátásáról a munkáltató gondoskodik, d) ha a dolgozó a munkahelyi karantén időtartama alatt bármilyen betegségre utaló tünetet tapasztal, köteles erről a munkáltatót azonnal tájékoztatni, e) betegségre utaló tünet esetén a munkáltató köteles őt elkülöníteni a többi dolgozótól, és egy órán belül telefonon tájékoztatni a járványügyi hatóságot.
Szerző

Szabad szemmel: Magyarországon egyre nagyobb nyomás nehezedik Orbán bírálóira

Publikálás dátuma
2020.05.16. 07:51

Nemzetközi sajtószemle, 2020. május 15.
Washington Post Vigyázó szemetek Magyarországra és Lengyelországra vessétek – tanácsolja az elemzés mindazoknak, akik tudni akarják, mi vár az amerikai demokráciára, ha Donald Trump hivatalban marad a novemberi választás eredményeként. A szerző a Human Rights Watch alelnöke, Rob Berschinski, aki két éven át helyettes államtitkárként a demokráciát és a jogállamot felügyelte az utolsó Obama-kormányzatban. Azért gondolja, hogy a magyar és a lengyel fejleményeket kell figyelni, mert szerinte a két államban már a jogállam forog kockán. Az uralkodó elitet csak az érdekli, hogy minél több hatalmat tudjon a kezében, kerül, amibe kerül. Már a látszat sem érdekli, tehát hogy legalább ránézésre betartja a kormányzás elfogadott szabályait – teszi hozzá.  Magyarország pár napja átkerült a demokráciák sorából a hibrid rendszerek közé a Freedom House egyik igen fontos jelentésében. Vagyis vannak választások, de a körülmények a Fidesznek kedveznek. Ugyanakkor már nincs érdemi média, a bíróságok a hatalom befolyása alatt állnak, a gazdasági előnyöket a vazallusok élvezik. Viszont mumus lett a migránsokból. A kormányfő odáig jutott, hogy bevezette a rendeleti kormányzást. A módszer lényege, hogy az ilyen vezetés kikezdi a rendszert és bár választással került hatalomra, lassaként aláássa a jogállamot. Ezt csinálja az amerikai elnök is, amikor folyamatosan ostromolja a fékeket és ellensúlyokat, a normákat. Nincs szó persze arról, hogy az Egyesült Államok máris olyan volna, mint Magyarország és Lengyelország. De azért Trump is sutba dobta azt az alapkonszernzust, hogy a győztes nem visz mindent. Ennélfogva a tengerentúlon nagyobb már nem lehet a tét az őszi választáson – áll az elemzésben.
Die Presse Magyarországon egyre nagyobb nyomás nehezedik Orbán Viktor bírálóira, ami látszik abból, hogy rövid időre két embert is őrizetbe vettek hamis hírek vádjával, a megszigorított jogszabályok alapján. Az ország hetek óta a nemzetközi kritika kereszttüzében áll a meghatározatlan időre szóló különleges felhatalmazás miatt. Utóbbinak része az a jogszabály, amely az ellenzők szerint alkalmas újságírók és ellenzékiek fenyegetésére. Novák Katalin azonban teljesen megalapozatlannak tartja ezeket az aggályokat. Szerinte csak a veszedelmes pánikkeltők ellen kellett a jogi alap. De ellenük is csak akkor járnak el, ha terjesztik a rémhíreket és így gátolják a vírus elleni küzdelmet. Ám egyre inkább úgy tűnik, hogy a törvény – akarva, akaratlanul – eszközül szolgál az ellenoldal megrendszabályozására. A két előállított férfi nem adott tovább torz információkat, viszont közzétette kemény véleményét. Így egyikük közvetve diktátornak minősítette a miniszterelnököt. És bár az ügyészségnek köszönhetően mindkettőjüket hamar elengedték, azért van ok az aggodalomra. Főleg kisebb településeken egyáltalán nincs szükség arra, hogy bevigyék a másként gondolkodókat, ha el akarják fojtani a kritikát. Elég ha reggel 6-kor megjelenik a ház előtt a rendőrautó és az illetőnek be kell mennie, hogy kifaggassák az őrszobán. Az esetnek gyorsan híre meg, és utána már mindenki óvatosabb lesz. A törvény ügyében jogos az ellenvetés a kemény szabadságvesztés kapcsán, mert az szakértők szerint egyáltalán nincs összhangban az elkövetett tett súlyával. De ha lefújják a vészhelyzetet, akkor érvényét veszti a szabályozás.
Der Standard A kommentár katasztrofálisnak tartja az unió szempontjából, hogy Magyarország immár a kifejlett önkényuralom képét mutatja, hiszen kiiktatta a parlamentet és a rendőrséget küldi rá a bírálókra. Mindezt a koronaválság ürügyén. Mindazonáltal Orbán éppen most jelentette be, hogy hamarosan lemond a rendeleti kormányzásról. Láthatólag nem akar EU-szankciókat kiprovokálni. De ettől még tény, hogy egy uniós tagállamban vége a liberális demokráciának, és ettől nem jár messze Lengyelország sem. E pedig így, együtt riasztó. Az elemzés annak kapcsán jelent meg, hogy az osztrák elnök az ország függetlenségét visszaállító államszerződés aláírásának 65. évfordulóján csendesen arra figyelmeztetett: felelősségteljesen kell bánni a szabadsággal, a liberális demokráciával. Már önmagában érdekes, hogy a demokráciát jelzővel kell ellátni, de hát meg kell különböztetni annak illiberális, tekintélyelvű, irányított változatától. Utóbbi olyan államokban járja, ahol általában „erős ember van a kormánynál”. Rendeznek ugyan választásokat, de ez nem jelent semmit. Az ellenzéknek és a hatalommal szemben álló nyilvánosságnak semmi esélye. Az egész államapparátus és az igazságszolgáltatás az autoriter uralkodónak van alárendelve. A kommentár szerint ez Magyarországon már tény, de a lengyelek is közelednek efelé. A szomszédságon belül Oroszországban és Törökországban dívik az autoriter demokrácia. Lehet, hogy az ilyen rezsimek élvezik a szavazópolgárok többségének támogatását, mégis messze vannak az igazi demokráciától. Mellesleg ha Trump tehetné, követné a példát. Van der Bellen éppen azért beszélt a liberális demokráciáról, mert félti. Amerikában a folyamatok aggasztóbbak, mint ahogy azt a világ érzékeli. De az államfő utalt arra is, hogy a vírus miatt szűkíteni kellett a szabadságjogokat. Úgyhogy a következő időszakban lehetőleg gyorsan véget kell vetni ezeknek a korlátozásoknak. Egyébiránt a fertőzés felszínre dobta az összeesküvés elméletek és szélsőségesek erős irányzatát, amely titokban pontosan azon van, hogy felszámolja a liberális demokráciát.
Guardian A koronavírus veszedelmes módon átalakítja Európát, háttérbe szorul a környezetvédelem, lezárják a határokat és ez mind-mind fokozza a feszültséget, amire rámehet az egész EU – mutat rá az Európai Reformközpont nevű agytröszt igazgatója. Charles Grant szerint még korai, hogy megvonjuk a járvány mérlegét, de hat negatív irányzat azért máris kirajzolódik. Ezek már jelen voltak korábban is, ám most felgyorsultak. Így vagy úgy, de mindenképpen a populisták kezére játszanak, gazdasági autarkiához, szigorúbb határőrizethez és a klímavédelemmel szembeni ellenállás felerősödéséhez vezetnek. A kelet-nyugati megosztottság évek óta azt jelenti, hogy Magyarország és Lengyelország szemben áll a többiekkel, sőt, ez időnként érvényes más kormányokra is a térségben. Vitatéma a migránsok befogadása, a széndioxid kibocsátás csökkentése, a jogállam, mivel a magyar és a lengyel vezetés nagy ívben tesz a bíróságok függetlenségére és a sajtó sokszínűségére. A Covid-19 azután csak még tovább mélyítette az árkot. Közép-Európa attól fél, hogy a járvány miatt el fogja veszteni az uniós támogatások egy részét. Orbán Viktor a fertőzés örvén bevezette a rendeleti kormányzást, tovább növelve az aggályokat, hogy ténylegesen diktatúrát alakít ki. A nemzetállamok visszaszerzik jogkörük egy részét az EU-intézményektől. A Bizottság nincs könnyű helyzetben, hogy egyben tartsa a 27-eket, összehangolja a fellépést a kórokozó ellen, főleg, mert az emberek ilyen helyzetben saját kormányuktól várnak segítséget. Az unió lezárta a külső határait az idegenek előtt, de megnehezült a közlekedés a schengeni övezeten belül is. És ez várhatóan nem változik azután sem, ha csitul a járvány. Igen ellenségesnek ígérkezik a hangulat a bevándorlókkal szemben, mert az emberek féltik a munkahelyüket. Továbbá az éghajlatvédelemre sem szívesen áldoznak. Szélesedik az észak-déli törésvonal is. A bajban lévő mediterrán tagállamok azonban segítségként inkább kölcsönökre, semmint vissza nem térítendő támogatásra számíthatnak. De ez jól jön a Salvini-féle populistáknak. Az olaszoknak már 49 százaléka mondja azt, hogy jó volna kilépni az unióból. További gond, hogy elakad a globalizálódás, a termelési-kereskedelmi szálak összenövése. Mindegyik jelenség igen rossz, mert például a kelet-nyugati ellentét riasztó, de nem lehet úgy megoldani, hogy szemet hunyunk a jogállam lebontása fölött. A schengeni zónán belüli korlátozások nem sokat érnek. A gazdag észak és a bajban lévő dél vitája felerősítheti az EU-ellenes érzelmeket és oda vezethet, hogy valamely tagállam kiválik vagy az unióból vagy az euróövezetből.
Economist A vezércikk úgy értékeli, hogy igen rossz válságot él át az unió, de ha nem néz szembe a nehézségekkel, akkor csak ront a helyzeten. Az EU idáig botladozva ugyan, de ment előre. Ma a liberális értékek világítótornya, azt példázza, hogy a kapitalizmus lehet lágyabb is. Ugyanakkor utat tévesztett. A járvány egyre inkább felszínre hozza a politikai és alkotmányos gondokat. Meg lehetne oldani ezeket, de a tagok között nincs egyetértés a hogyan kapcsán. Kár hogy elszalasztják a lehetőséget, amikor éppen egymás ellen fordul Kína és Amerika. A járvány próbára teszi az összetartozás kötelékeit, amit jól mutat, hogy a német Alkotmánybíróság megkérdőjelezte az Európai Bíróság egyik ítéletét. A lengyel kormány vitatja a közösségi jog elsődlegességét. Az egész szervezet megrendül, ha a vírus meggyengíti az unió legfőbb ítélőszékének alapjait. A kiúthoz vízió, megegyezés és reform kellene. A tagok azonban nem tudják, például hogy mitévők legyenek a magyar és a lengyel demokrácia felszámolása ügyében. Ha az EU prosperálni akar, akkor sokkal több lendületre lesz szüksége, mint amennyire az északi államok hajlandóak. A stagnálás elkerülésére változtatni kell az alapszerződésen. Ez azzal jár, hogy el kell fogadni a többsebességes Európa elvét. De lépni kell, mert különben bedőlhet az egységes piac, illetve az eurózóna. Ehhez bátorság szükségeltetik, de ily módon el lehet kerülni a katasztrófát és el lehet indulni a stabilitás útján. Szóval megéri.
Deutsche Welle Nacionalista úton jár a német kisebbségből származó román elnök, aki pedig az európai egység előmozdításáért odaítélt Nagy Károly-díj idei kitüntetettje. Johannis a magyar etnikai közösséget szidja országában, aminek a politikai következményei messzire hatnak a térségben. Pedig az államfő elvileg a nacionalisták ellentettje, hiszen saját bevallása szerint a liberális demokrácia és a jogállam híve, támogatja a földrész egységét. Ám most lábbal tapodja a saját hitvallását, mert láthatólag választási megfontolásból átvette a román nacionalisták egyik legkeményebb szólamát. Azzal vádolta meg az ellenzéki szociáldemokratákat, hogy azok az RMDSZ-szel összejátszva át akarják játszani Erdélyt Magyarországnak. Orbánnak pedig azt hányta a szemére, hogy titokban ő mozgatja a szálakat. Többről van itt szó, mint hogy a politikus felrúgott egy tabut. Új, nacionalista feszültségspirált indított be az amúgy is feszült román belpolitikában. Ez pedig kihatással lesz a magyar-román viszonyra, ami a stabilitás egyik legfőbb tényezője a régióban. A háttér az, hogy az év végén jönnek a választások és az államfő pártja nem áll jól a közvélemény kutatásokban. A kormánynak sokat ártott, hogy össze-vissza kapkodott az egészségügyi válság kezelése során. Romániában ilyen helyzetben már régóta előveszik a „magyar kártyát”. Nagyjából 30 éve egy hasonló eset csaknem polgárháborút eredményezett. Megfigyelők szerint Johannis úgy érzi: bizonyítania kell, hogy jó román hazafi. De az is biztos, hogy nem először megy neki a magyaroknak. Erdélyben nagyjából-egészében Orbán gyakorolja az ellenőrzést a magyar nemzetiség fölött. Évente sok-sok millió eurót nyom az országrészbe, mert szüksége van a határon túliakra választóként. A román elnök mostani kirohanására meglepően visszafogottan reagált, bár nem sokkal később egy olyan fényképet tett közzé, amelyen Nagy-Magyarország térképe látható és ez nem csupán Bukarestben keltett nagy felháborodást. Úgyhogy a román törvényhozás gyorsan nemzeti emléknappá nyilvánította Trianon évfordulóját.
Szerző

Meghaladta a 4,5 milliót a koronavírus-fertőzöttek száma a világon

Publikálás dátuma
2020.05.16. 07:17

Fotó: Kirill Kallinikov / AFP / Sputnik
A Johns Hopkins Egyetem összesítése szerint már 307 696 ember halt meg a járvány következtében.
A világban 4 542 752-en fertőződtek meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 307 696, a gyógyultaké pedig 1 637 068 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szombat reggeli összesítése szerint. Egy nappal korábban 4 443 597 volt a regisztrált fertőzöttek száma, míg a halálos áldozatoké 302 452, a gyógyultaké pedig 1 588 353. A diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, valamint a számontartás kritériumai is különböznek. A legtöbb halálos áldozata a SARS-CoV-2-vírus okozta Covid-19 nevű betegségnek az Egyesült Államokban van, ahol 1 443 188 az igazolt fertőzöttek, 87 559 a halálos áldozatok és 250 747 a gyógyultak száma. Oroszországban 262 843-ra nőtt az igazolt Covid-19-fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 2418, a gyógyultaké pedig 58 226 volt. Az Egyesült Királyságban tartósan lefelé haladnak a fertőzési és halálozási mutatók. A fertőzöttek száma 238 004 volt, miközben 34 078-an haltak bele a betegségbe, és 1047-en gyógyultak ki belőle. Spanyolországban 230 183 fertőzöttről, 27 459 halálos áldozatról és 144 783 gyógyultról tudni. Olaszországban a fertőzöttek száma 223 885, a halálos áldozatoké 31 610, és 120 205-en gyógyultak fel a Covid-19-ből. Brazíliában az azonosított fertőzöttek száma 220 291-re emelkedett, a kórban 14 962-en haltak meg, és 84 970-en felgyógyultak. Franciaországban egyre kevesebb az új beteg, 179 630 fertőzöttről, 27 532 halálos áldozatról és 60 562 gyógyultról tudni. Németországban 175 233 a fertőzöttek száma, 7897 a halottaké és 151 597-en meggyógyultak. Törökországban átlépte a négyezret a halálesetek száma (4055), miközben 146 457 fertőzöttet regisztráltak eddig, a gyógyultak száma pedig 106 133. Iránban 116 635 fertőzöttről, 6902 halálesetről és 91 836 gyógyultról tudni. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 84 038 esetet tartottak nyilván szombat reggel. A halottak száma továbbra is 4637, 79 281-en felépültek a betegségből. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el.
Szerző