„Nem eszik olyan forrón a kását”- reagáltak arra a hírre intézményvezetők, hogy Kásler Miklós humán miniszter pénteken újabb levelében elrendelte a tervezhető ellátások újraindítását a kórházakban.
A tárcavezető legújabb, pénteki utasítása szerint hétfőtől ismét működtethetők a nem népegészségügyi szűrővizsgálatok, így például a foglalkozás-egészségügyi, a szív- és érrendszeri, a szájüregi szűrések. Ám ezek is csak kizárólag előzetes telefonos egyeztetés után, és olyan biztonsági előírások mellett, amelyeket az alapellátásban és a múlt héten elindult szakrendeléseken is alkalmaznak. Azaz óránként legfeljebb négy pácienst fogadhatnak az orvosok, és őket is csak azután, hogy a bejáratnál átestek a koronavírus-fertőzés gyanúját kizáró szűrésen.
E levél szerint hétfőtől fokozatosan újraindíthatók a tervezhető műtétek, és kúraszerű ellátások is. A koronavírus-fertőzöttek ellátására felszabadított több mint 30 ezer ágynak a harmada állítható újra szolgálatba. Ám, hogy ez hol és milyen szolgáltatások visszaállítását jelenti, azt még nem lehet pontosan tudni. Hiszen ezek közé tartozik az a 3000 rehabilitációs ágy is, amiről a miniszter még a múlt héten írta, hogy azokra ismét fel lehet venni betegeket. Továbbá előírta, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatos ellátásoknak minél szélesebb palettáját biztosítsák az intézmények. Így például a koronária-őrzőket és a kardiológia osztályokat meg kell nyitniuk a kórházaknak.
Szigorú előírás az is, hogy csak azt lehet felvenni tervezett beavatkozásra, akinél elvégezték a koronavírus-kimutatásra szolgáló PCR-tesztet és az eredménye negatív. Ez is lassíthatja a kórházi osztályok „visszafoglalását”, mivel mint a Nemzeti Népegészségügyi Központ főigazgató helyettese is elismerte, laborjaik havonta legfeljebb 6-7 ezer PCR vizsgálatot tudnak elvégezni.
Ám úgy tűnik nem ez lesz a legszűkebb korlát. Az intézmények még legalább júniusig úgynevezett átlag finanszírozást kapnak az állami egészségbiztosítótól. Ebben a finanszírozási rendszerben akkor járnak jól, ha minél kevesebb beteg kezelnek. Ahogyan az egyik intézményvezető fogalmazott: miután senki nem ellensége a saját költségvetésének, vélhetően mindenki törekszik majd a lassú újraindulásra. A kényszerpihenőre kényszerült dolgozóikat ismét munkába állítják. A várólisták éléről is behívhatnak néhány beteget, akiknél elkezdhetik a műtét előtti vizsgálatokat, de vélhetően például az első nagy ízületi műtétekre (csípő-, térdprotézis) legkorábban júniusban kerülhet sor. Ezeket a beavatkozásokat az sem gyorsítja meg, hogy a kihirdetett veszélyhelyzetre hivatkozva március közepe óta csak a sürgősségi műtétekhez biztosítja vérkészítményeket az Országos Vérellátó Szolgálat a kórházaknak.
Azokban az intézmények, ahol elláttak koronavírusos betegeket a most következő két munkaszüneti napnál jóval több időre lesz szükség, hiszen a fertőtlenítő nagytakarítás elkerülhetetlen.
